2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Dragaštól Stockholmig

Németh Árpád
Németh Árpád
Dragaštól Stockholmig
Léphaft Pál karikatúrája

A minap – hóna alatt egy halom amerikai és angol lappal – szabadságra látogatott haza Molnár Imre, Los Angeles-i tudósítónk.

A többi között magával hozta az általunk már ismert, kontinentális jellegű Eu­ropean hetilap legújabb számát is. Abban az időjárás jelentést az öreg kontinens térképével il­lusztrálják, s ezt látva sóhajtott fel műszaki szerkesztőnk a címadó mondattal.

Tehát Dragaštól Stockholmig...

Megannyi asszociáció jut eszünkbe. Elhallgatunk, magunkba roskadunk; nekünk elsősorban Dragaš és környé­ke, az itt történtek sejlenek föl.

A horvát állam kihirdette szuvereni­tását, az ott élő szerbek (mintegy hét­százezren) válaszként – latba vetve az utoljára 45-50 éve lengetett halálfejes lobogót – kihirdették autonómiájukat. Az egymil­lió-hétszázezer albán autonómiáját, spa­nyol konkvisztádorok mintájára, tűzzel-vassal tiporj(t)ák el.

A belgrádi napilapok a srbi nagy­gyűlést fenségesnek titulálják, ugyanak­kor Tuđnan politologikai bukfencként nyilatkozza egy német lapnak, hogy a horvátországi szerb autonómiát (amit, ne fe­ledjük, Jugoslav Kostić, Vajdaság elnöke ja­vasolt fél évvel ezelőtt), nem ismeri el, viszont „a kosovói autonómia megszüntetését sem fogadhatja el”.

„Itt nem, de másutt igen” – harsogják politikusaink, sajtóorgánumaink (vagy az övé­ik), fittyet hányva kijelentéseik lázító következ­ményeire, sőt, szemrebbenés nélkül hivatkoz­va utóbb arra, hogy ők csak a nép akaratát közvetítik.

A nép akarata...

Ugyan ki kérdezett bennünket, mit aka­runk? Ki kérdez bennünket, milyen iskolába akarunk járni; milyen nyelven akarunk írni, olvasni; hajlandók vagyunk-e fizetni az egész­ségügyi szolgáltatásokért; adunk-e (egyebek között) pénzt a Kosovóban székelő karhata­lom fenntartására; Drmno építésére? Kit ér­dekel, akarunk-e napilapot; akarjuk-e, hogy a napilapot olyan valaki irányítsa, aki hozzánk vagy a többséghez hasonlóan gondolkodik, emellett pedig azt sem zavarja, ha netalán valaki másként merészel gondolkodni.

Nagy – a nevünkben is hatalomra jutott – vezetőinket az aggasztja a leginkább, hogy egyáltalán merjük a fejünket használni. Orwelli robotok sokkal inkább megfelelnének, olyanok, akik nem kérdeznek, nem áhítoznak, hovatovább: nem akarnak, akik béna szemlélői uralkodójuk kénye-kedvének (vö. Lajkó/Schlotzer eset etc).

Kizárólag önös hatalmi érdekeiknek aláren­delve mindent – magukat a népek tribunjainak kinevezve – bennünket ugrasztanak egymásnak.

Ki is itt a fűtő, faszikám? – idézhetném Balázs Attilát, vagy magyarán, kit is illett a döntés fennkölt joga?

Normáliséknál (rájuk szeretek hivatkozni) bennünket illetne. Miért ne lehetnénk mi is normálisak? (Egyen)jogunk, hogy válasszunk; jogunk, hogy leváltsunk, még akkor is, ha egyesek ennek pont az ellenkezőjét akarják elérni: bennünket leváltani.

Igenis mi fogjuk eldönteni, milyen iskolá­ba akarunk járni; milyen nyelven akarunk gondolkodni; szánunk-e (egyebek között) pénzt a kosovói karhatalom fenntartására.

Mint ahogy köztársaságunkban már dön­tögetnek is (no, nem a hatalmat!), vagy legalábbis tiltakoznak, hangjukat hallatják. A nišiek kizsákmányolással vádolják Belgrádot (ismerős, ugye?), a fővárosi asszonyok pedig erélyesen ellenzik a családtervezési törvény legújabb javaslatát, amely megadóztatná az utód nélküli házasságokat!

Nos, ennyit Dragašról, miközben Stock­holmban azon törik a fejüket, hogyan csatla­kozzanak Európához. Hát, nekik sem könnyű!

És merre tartunk mi? Egymás­nak?

Kárrr! – idézhetném ezúttal Léphaft Pál varját.

Mellesleg, legutóbbi számunk óta mindenki azt kérdezi tőlünk, esett-e bántódásunk. Nem tudom, miért gondolták, hogy kellene? Ott csak azt rótták fel, hogy az Elnöknek gyilkot adtunk a kezébe, holott a karikatúrán csak a hatalmat jelképező kardot és jogart fogja. Az viszont igaz, hogy százezer márkás kártérítést követel (majd) tőlünk az egyik miniszter(e) – (jellemző módon ő sem számol dé­nárban), dehát, istenem, milyen újság az, amelyiknek még sajtópöre sem volt.

Azt is rebesgetik, hogy kilakoltattak ben­nünket, pedig á…

Egyszerűen szűkös helyen szorultunk meg, úgyhogy mától új címre költözünk. Mindkét eddigi régi címünk is érvényes, úgyhogy a számunkra címzett kül­demények nem vesznek el.

S végezetül még csak annyit, hogy 10%-kal megdrágult a papír, hússzal pedig a nyomdai szolgáltatások Az áremelést megkí­séreljük magunk semlegesíteni, tehát a Nap­ló ára (egyelőre) változatlan. Az viszont biz­tos, hogy hamarosan újra bővülünk és szépü­lünk, ugyanis tervbe vettük a színes borítót, amellyel egy csapásra négy oldalt is nyer(ünk)nek.

1990. augusztus 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább