2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Végel László
Végel László
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. életévünket, nem volt okunk az ünneplésre, nem csupán a vírus miatt. Viszont reménykedni még szabad, fejtegettük a telefonbeszélgetésben. Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni, jegyezte meg önironikusan. Nyilván igaza van, miért terhelnénk az új nemzedékeket ostoba reményünkkel? Ezen töprengek a szép napos, tavaszváró szombat reggelen. Végel László:

2021. március 27., szombat

Az este újra előveszem Filip David könyveit. Az Álom a szerelemről és a halálról-t, az Ég és föld zarándokait, Az emlékezés és a felejtés házát, az esszéit és a Mirko Kovačcsal folytatott levelezését, amely a kilencvenes évek egyik fontos „lelki kordokumentuma”. Bár néhány könyve magyarul is megjelent Danilo Kiš köréhez tartozó írót alig ismerik a magyar nyelvterületen, a magyar kritikusok nemigen foglalkoznak vele, kivéve a Vajdaságból elszármazott néhány értőit. Orcsik Rolandra és Szerbhorváth Györgyre emlékezem, de lehet, hogy akad még valaki. A legnagyobb közé sorolható író regényeiben megrázó, de ugyanakkor rendkívül szubtilis módon ábrázolta a kollektív felelősség dilemmáit, a zsidó sors útvesztőit és természetesen a szerbiai holokauszt drámáját. Ez utóbbi családi élménye is, hiszen családjából többen odavesztek. Véleményére sokat adok, és tanácsait szívesen megfogadom. 1991 decemberében Želimir Žilnikkel, a berlini Aranymedve-díjas filmrendezővel az Alibi kávéházban fontolgattuk, hogy távozunk az Újvidéki Televízióból, mert túl sok terepszínű egyenruhás buzgólkodott ott. Filip David lebeszélt. Megbízható értesülései szerint rajta vagyok a fekete listán, ne távozzak önként, zavarjanak el ők. Hadd piszkolják be a kezüket, mondta. Igaz, hogy rövidesen kiebrudaltak, de nem „piszkolták be a kezüket”, hiszen most is hatalmon vannak és élvezik a magyarországi kormány képviselőinek bizalmát.  Velem együtt távozott Želimir Žilnik is. Aztán a horvátországi és a boszniai háborúk idején a belgrádi Másik Szerbia ellenzéki értelmiségi kör fórumán gyakran találkoztam vele igencsak baljós légkörben. Együtt reménykedtünk és együtt vesztettük el a reményünket. Nagyon örültem a NIN-díjának, és a legnagyobb elismeréssel gondoltam rá, amikor elutasította, hogy Nikolić államelnöktől átvegye a belgrádi Nemzeti Könyvtár díját, mert nem felejtette el Nikolić háborús ténykedését a kilencvenes években. Belgrádban ő méltatta a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényemet, majd a pandémia előtt, a belgrádi székhelyű Demokratikus Forum pódiumán beszélgettem vele. Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. életévünket, nem volt okunk az ünneplésre, nem csupán a vírus miatt. Viszont reménykedni még szabad, fejtegettük a telefonbeszélgetésben. Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni, jegyezte meg önironikusan. Nyilván igaza van, miért terhelnénk az új nemzedékeket ostoba reményünkkel? Ezen töprengek a szép napos, tavaszváró szombat reggelen.

 

2021. április 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább