Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A bebetonozott rendszer
Végel László
Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom volt a konfliktus előidézője, nem pedig az a rendszer, amely szükségszerűen kitermeli a személyes túlpártrendszerű logika pedig nem ismeri el a permanens versenyt, ez a logika a másikat a legszívesebben megsemmisítené, vagy kiszorítaná a közéleti pályáról. Maradjon mindenki csendben és legyen kritikus otthon - a konyhában. Végel László:
2021. november 3. szerda
Oh, hol van a tavalyi hó? 2005-öt írunk, akkor is ugyanaz történt és ugyanúgy, mint a napjainkban. Rangos és köztiszteletben álló értelmiségiek bizonygatták, hogy minden rendben van. Azóta semmi sem változott, vonom le a következtetést, miközben régi naplójegyzeteim kerülnek a kezembe. „Néhány évvel ezelőtt – írtam a Családi Körbe 2005 elején – miután már 2000-ben a túlbuzgó pártértelmiségiek még naivan garantálták, hogy a kisebbségi hatalom jóságos, sőt igazságszerető, s nem fog akadályt állítani a bírálat, azaz a kritika elé. A vitacikkem a Magyar Szóban jelent meg, nem állt mellém senki. A hatalom képviselője a független sajtóért síkra szálló értelmiségieket gyógykezeltetésre küldte. Az állítólagos rendbontókat rendre kitessékelték. Megrendezték az egypárti kisebbségi választásokat. Azóta, nincs szabad közéleti fórum. A kritikus gondolat a margóra szorult. Indokolt az értelmiségiek hallgatása, hiszen, ha megszólalnának, hangjukat elnyomná az öndicsérő politikai retorika. Marad a belső exilium. Létezik valamiféle Magyar Nemzeti Tanács, amely makacsul bizonygatja, hogy bölcs és helyes politikát folytat. A tettek apoteózisából azonban hiányoznak a tettek, az élet egészen más irányban halad. Azóta, nincs szabad közéleti fórum. A kritikus gondolat a margóra szorult.” Ezt írtam valaha. ma sem tudnék mást mondani. Immár húsz éve tartó állapotról van szó. Egyre inkább elhomályosul az alapvető probléma, hogy nem egyénekkel állunk szemben, hanem egy rendszerrel, amely 2000 óta tart. Ezt a rendszert a politikusok szinte egymással versengve betonozták be. De az értelmiségiek céltáblája nem a rendszer volt, hanem a rendszert megtestesítő egyik vagy a másik személy. Természetesen az egyének bírálata jogos, hiszen ők reprezentálják a rendszert, de attól tartok, hogy ha a rendszer nem változik, akkor az újak ugyanazt végzik, mint a régiek. Esetleg lehetnek puhábbak, de keményebbek is, ez a budapesti és a belgrádi politikusoktól függ. Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom volt a konfliktus előidézője, nem pedig az a rendszer, amely szükségszerűen kitermeli a személyes túlhatalmat. Az egypártrendszerű logika pedig nem ismeri el a permanens versenyt, ez a logika a másikat a legszívesebben megsemmisítené, vagy kiszorítaná a közéleti pályáról. Maradjon mindenki csendben és legyen kritikus otthon - a konyhában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >