2022. január 23. vasárnap
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Brüsszel csupán időt próbál nyerni

Brüsszel csupán időt próbál nyerni

A Budapestre és Varsóba küldött levél arra utal, hogy a Bizottság az idén már nem tervez újabb akciót a két ország ellen, ám von der Leyen ma várhatóan izzadni fog az Európai Parlamentben, mert a képviselők jelentős része szerint Brüsszel túl lassan mozdul a jogállami vita rendezésére. Hogy a végrehajtó testület most egy sor kérdésben választ vár a magyar és a lengyel kormánytól a korrupció, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, az csupán kezdeti, előzetes lépés, bár a folyamat vége az lehet, hogy a két országot anyagi szankciókkal, a támogatások egy részének megvonásával sújtják. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

A Budapestre és Varsóba küldött levél arra utal, hogy a Bizottság az idén már nem tervez újabb akciót a két ország ellen, ám von der Leyen ma várhatóan izzadni fog az Európai Parlamentben, mert a képviselők jelentős része szerint Brüsszel túl lassan mozdul a jogállami vita rendezésére. Hogy a végrehajtó testület most egy sor kérdésben választ vár a magyar és a lengyel kormánytól a korrupció, illetve az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében, az csupán kezdeti, előzetes lépés, bár a folyamat vége az lehet, hogy a két országot anyagi szankciókkal, a támogatások egy részének megvonásával sújtják.

Ám sokan felháborodnak, mert úgy ítélik meg, hogy a levelekkel Brüsszel csupán időt próbál nyerni. Viszont ha Fidesz, illetve a PiS nem jól felel a feltett aggályokra, akkor hatalmas összegektől eshet el. Az EP, de saját közvetlen csapatának egy része is már jó ideje szorongatja von der Leyent, hogy indítsa be a jogállami mechanizmust, tekintve a lengyel igazságszolgáltatás elleni támadásokat, valamint, hogy Magyarország tesz a közös értékekre, valamint a korrupció-ellenes szabályokra.

A szankciók híveinek szemében a múlt pénteken feladott levél azt jelzi, hogy az új évig már nem lesz további nyomásgyakorlás. Daniel Freund, német zöld képviselő szerint bármilyen új fejlemény legkorábban január közepén várható. Bizottsági illetékesek ugyanakkor azt pedzegetik, hogy megvárják az Európai Bíróság állásfoglalását a jogállami eljárás jogszerűsége ügyében. Az illetékes főügyész jövő csütörtökön teszi közzé véleményét, így az ítélet csupán valamikor 2022 elején valószínű. De a tagállamok von der Leyennel értenek egyet, mármint, hogy nem kell elkapkodni a fellépést.

Bírálók szerint ugyanakkor a két ország ily módon haladékhoz jutott, mégsem nem lehet feltételezni, hogy a következő két hónapban megnyílna számukra a bőségszaru, azaz az újjáépítési alap. De ily módon a mostani állapot is tisztítótűzzel, azaz anyagi büntetéssel ér fel, hiszen egyelőre nem kapnak pénzt, még akkor is, ha a szankciók továbbra is igen távolinak tűnnek.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Kényes levelet kapott Brüsszelből a magyar és a lengyel kormány, miután a Bizottság előkészíti a jogállam mechanizmus beélesítését és annak nyomán visszafoghatja a támogatásokat a két ország számára. Az üzenet mindkét esetben igen lényegbevágó kérdéseket feszeget, a magyarok esetében 11, a lengyelek esetében 12 oldalon. Felsorolja a jogállamiság, a költségvetés ellenőrzése, valamint a korrupció elleni küzdelem során tapasztalt hiányosságokat. Részletesen tudni akarja, hogy a két párt miként kívánja orvosolni a bajokat.

De ez még nem a hivatalos jogállami mechanizmus kezdete, az EU nem hivatalos formában szeretne felvilágosítást kapni az aggályokra. Ha a válasz nem kielégítő, akkor viszont gyorsan beindulhat a hivatalos procedúra. Ezzel együtt dühösen a bírálók az Európai Parlamentben. Daniel Freund azért háborog, mert Budapest és Varsó már megint legalább két hónapnyi menedéket kapott. Ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a levelek tanúsága szerint a Bizottság teljes mértékben tisztában van a demokratikus hiányosságok léptékével. Ezért nehezen lehet azt hinni, hogy a két kormány ki tudná védeni a jogállami mechanizmust, bármi is lesz a válaszüzenetben.

 

Reuters

 

Aggasztónak látja a magyar sajtószabadság helyzetét a választások előtt az ENSZ szólásszabadságért felelős fő szakértője. Irene Khan, a világszervezet különleges jelentéstevője azt tapasztalta Budapesten, hogy a médiaviszonyok teljesen eltorzultak, ám a tömegtájékoztatásnak tisztességes és pártatlan módon kell foglalkoznia a választással. Arra is kitért, hogy a politikusoknak nem szabad erőszakot és gyűlöletet gerjeszteniük, visszaélve a szabad véleménynyilvánítás jogával.

Ugyanakkor érzékelte a látogatás során, hogy kérdéses a sajtó sokszínűsége, és függetlensége. Ezért roppant fontos, hogy a kampány során minden jelölt azonos megszólalási lehetőséghez jusson, és hogy a közmédia elfogulatlan legyen az összes párttal, illetve képviselői helyek várományosaival szemben.

A Bizottsághoz hasonlóan ő is úgy véli, hogy az állami hirdetések javarészt a kormánybarát szerkesztőségeknél kötnek ki, márpedig ez közvetett politikai befolyásolással egyenértékű. A jelentés magyarázatként megjegyzi, hogy a Fidesz szövetségesei tartják kézben a kereskedelmi sajtó jelentős hányadát, a köztévé, illetve –rádió pedig leginkább a hatalom szócsöveként működik. A kormány tagadja a vádat, hogy aláásná a sajtószabadságot. Ugyanakkor nem válaszolt a hírügynökség kérdéseire Khan magyarországi útja kapcsán.

 

Deutschlandfunk

 

A tapasztalatok alapján a magyar ellenzék masszív választási csalástól tart, miután a kormánypárt lehetővé tette, hogy senkinek ne kelljen kötelezően ott laknia, ahová bejelentkezett. Ennek alátámasztására az összeállítás idéz egy kárpátaljai magyart, aki legutóbb a keleti határ menti Kispaládon szavazott: „Mindenki tudja, hogy megy ez: az nyer, aki a legtöbbet fizeti”.

 

A szomszédos országokban, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában mintegy kétmilliós magyar közösség él. Banuta Zsófia, az Unhack Democracy civil szervezettől úgy látja, hogy Orbán igen jelentős kedvezményeket adott ezeknek az embereknek, ideértve a pénzt és az állampolgárságot. Így érthető, hogy a szívük a Fideszhez húz. Ám mennyire tisztességes, hogy olyan körzetekben döntsenek a magyarok sorsáról, ahol nem is laktak? – kérdezi a szakértő. Így idáig nem is voksolhattak volna ott, ha nem lettek volna oda bejelentve. A Fidesz-stratégia egyértelmű része volt, hogy részvételre serkentette a határon túliakat.

Akik amúgy egy sor kedvezményt élveznek: nyugdíjat, vonatutazást, vagy ingyen, vagy mérsékelt áron, továbbá Magyarországon mehetnek orvoshoz is. Ezt persze nem nézik jó szemmel az anyaország lakosai. Egyikük azzal érvel, hogy az érintettek egy doboz gyufát nem tettek arrébb magyar földön, mégis innen veszik fel a nyugdíjat.

 

Time

 

Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző intézet elnöke nem gondolja, hogy Putyin valóban meg akarná támadni Ukrajnát, noha már jó 100 ezer katonát irányított a közös határtérségbe, fegyverzettel együtt. Ám az esetleges háború – mondja Ian Bremmer, aki másodállásban alkalmazott geopolitikát tanít a Columbia Egyetemen – olyan anyagi veszteséggel, illetve emberáldozatokkal járna, hogy azt Moszkva semmiképpen sem engedheti meg magának.

A Kreml tagadja ugyan, hogy bármi rosszat forralna, meg azt is, hogy hadfelszerelést küld Ukrajna keleti részén a szakadároknak, Európa és az USA mégis aggódva figyeli a fejleményeket, Kijev pedig kifejezetten fél attól, hogy komolyra fordulnak a dolgok. Ám az orosz államfőt nagy valószínűséggel az vezérli, hogy próbálja valahogy helyreállítani megcsappant hazai népszerűségét. A legutóbbi közvélemény kutatás 53 %-ra teszi a támogatottságát – 9 éve nem volt ilyen alacsony. És a történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetben segíthet, ha harcok robbannak ki Ukrajnával.

Ám ha rászánná magát, nem lenne olyan könnyű dolga, mint a Krímben, vagy a Donbasszban, mert ott a helyi oroszok örömmel fogadták, ám a két agresszió ellene fordított több millió ukránt. Pont ezért kerülne sokba az esetleges előrenyomulás. Ukrajna a szárazföldön nem tudná legyűrni az oroszokat, akiknek politikailag azonban túl sokba kerülne igazolni a rengeteg elvesztett katonát, illetve fenntartani az elfoglalt területet. Az orosz közvélemény egyébként úgy véli, hogy egy kaland nem javítana Putyin hazai megítélésén.

Ukrajna azonban kénytelen nagyon odafigyelni a dolgokra és az EU, valamint Washington is érzékeli, hogy kemény nyilatkozatban kell óvniuk a támadástól, mert különben könnyen rossz irányba fejlődnek az események. A háború kockázata ugyan csekély, de addig senki sem nyugszik meg, amíg nem vonják vissza az orosz egységeket.

 

FT

 

A kommentár úgy ítéli meg, hogy az elkövetkezőkben a nemzeti szuverenitás híveinek áll a zászló Európában, azaz ki fog éleződni a harc Brüsszel jogköre ügyében, mert több nemzetállam, így Magyarország és Lengyelország is vissza akar venni egy sor jogot. Figyelmeztető jel, hogy Barnier, a Brexit fő tárgyalója, a két lábon járó „jó európai” a britekkel szemben következetesen képviselte a közösség alapelveit, ám most már azt mondja, az uniós jognak nem okvetlenül kell elsőbbséget élveznie, és nem kell okvetlenül befogadni migránsokat.

Hogy ily mértékben jobbra át-ot hajtott végre, abban szerepe lehet annak, hogy meg akar mérkőzni Macronnal az elnökségért. De a nemzeti szuverenitás fontos téma a magyar és a lengyel kormány, sőt a német Alkotmánybíróság számára. Igaz, utóbbi visszalépett, de az ominózus tavalyi karlsruhei állásfoglalás lovat adott a Fidesz, illetve a PiS alá. Úgy hogy kezdődik a harc a jogok visszavételéért az EU-val szemben. Merthogy az már beleszól olyan területeken is a tagállamok dolgába, ami korábban kizárólagosan nemzeti hatásköbe tartozott. Lásd a bevándorlást, noha az sok államban éles vitákat vált ki.

Ráadásul a lengyel Alkotmánybíróság nemrégiben arra jutott, hogy egyes kérdésekben a nemzeti jogot kell elsődlegesnek tekinteni az EU-s normákkal szemben. Nem kétséges, a Jog és Igazságosság el van szánva, hogy akár nyílt vita legyen az ügyből. Miközben egyértelmű a párt rosszhiszeműsége több vonatkozásban is. Csak tetézi a bajt, hogy itt két olyan dolog fonódik egybe, aminek értelemszerűen semmi köze egymáshoz: az uniós jog primátusa, illetve a bíróságok önállósága.

Az elemzés végkövetkeztetése az, hogy a továbbiakban immár egyáltalán nem egyértelmű az „mind szorosabb unió”, azaz, hogy Brüsszelnek az esetek nagy többségében okvetlenül igaza van. Így bőven belefér, hogy a legközelebbi alkotmányjogi szabályozás már a nemzetek érdekeit tükrözi majd az EU-ban.

 

FAZ

 

Bécsi szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Közép- és Délkelet-Európában már most is rekordokat döntöget az infláció, de jövőre még tovább erősödik. A Raiffeisen és az Erste szakértői is fokozott pénzromlással számolnak. A 8 legfontosabb ország számára 2022-re átlag 4,7 %-ot jósolnak, és azt várják, hogy a folyamat csak két év múlva enyhül.

A költségek nőnek és ennek egy részét a cégek áthárítják a fogyasztókra. Ha tovább fokozódik a kereslet és még jobban nőnek a bérek, akkor ez tartósan magasan tartja az árakat- - mondja a Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW)  igazgatóhelyettese. A szint a legtöbb helyen felülmúlhatja még a 2008-as adatokat is, bár erre azért csekély esélyt lát.

A szerkezeti infláció elsősorban a cseheknél, magyaroknál és a lengyeleknél rajzolódik ki. A három országban a Raiffeisen közgazdászai 4,5 %-os maginflációt jeleznek, szemben az ez évre várt 4,1 %-kal. Az egyik fő ok, hogy nincs elég munkaerő, ez pedig felhajtja a kereseteket.

Magyarországon a választás előtti osztogatás szintén fokozza a keresletet, miközben nagy a veszély, hogy megugranak az élelmiszerárak. Az újjáépítési alapból folyósítandó összegek szintén árfelhajtó hatással járnak.

Ebben a helyzetben a jegybankok kénytelenek alapkamatot emelni, ami jövőre befejeződhet, ha nem köp bele a levesbe a nemzetközi szállítási láncok megingása és az energiahordozók drágulása. Mindenesetre az Erste szerint Magyarországon a jövő év közepéig a mostani 2,1-ről 3,3 %-ig mehet fel az irányadó kamatláb.

A WIIW képviselője szerint a központi bankok szorult helyzetbe kerültek, és nem dőlhetnek hátra. Az infláció ugyanis messze felülmúlja a megcélzott értéket. Azt is pontosan tudják ugyanakkor, hogy sokat nem képesek tenni, amikor az árak nemzetközi okok miatt mennek fel. A magasabb kamat viszont megtörheti a gazdaság amúgy is gyengélkedő dinamikáját. Ez azután tükröződik a pénzpolitikában. A névleges kamatok ugyanis emelkednek, de a reálkamat negatív.

 

 

 

 

 

2021. november 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Képesek leszünk végre ledönteni az egyeduralmi rezsimek bástyáit?

Az ellenzéknek most kormányképes alternatívát kell nyújtania. Reformokat ígérnie és kidolgoznia az egészségügyben, az oktatásban, az >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

Orbán kulturális háborújának újabb fejezete

Elégedett a vadonatúj budapesti Zene Házával Edwin Heathcote, aki közreműködött a győztes pályamunka kiválasztásában, pedig eredetileg >

Tovább

A hatalom ánuszának kijáró, szívből és nyelvből fakadó politikai seggnyalás

Rados Ferenc zongoraművész, minden idők egyik legjelentősebb zenepedagógusa gyakran mondta a tanítványainak, hogy őt nem az >

Tovább

Reményem, az ellenzéki szavazó

A szavazók harminc százaléka sosem szavaz, úgy 2.5 millióan most se fognak. Talán csak akkor szavaznának, >

Tovább

Orbán uralmáról való szavazás és Európa

A választás tétje, hogy fennmarad-e az orbáni politikai rendszer, és mennyire lesznek erősek a hasonszőrű mozgalmak. >

Tovább

Finomhangolás

Mármost hogyan lehet azilumra lelni orosz barátunk ülepében, amelyet török barátunk rugdal hevesen? És ha netán >

Tovább

Pókerjátszma a járvánnyal

Már több mint száz játékos betegedett meg a magyar-szlovák Kézilabda Európa Bajnokságon, és hol van még >

Tovább

Macron hadat üzent?

A francia államfő a jogállam ügyében gyakorlatilag hadüzenetet küldött a nemzeti-tekintélyelvű magyar és lengyel kormánynak, amikor >

Tovább

Bajban van az EU magyar bővítési biztosa

Orbán híveként hónapok óta az a vád ellene, hogy párthűségből támogatja a tekintélyelvű vezetőt a Nyugat-Balkánon, >

Tovább

Reszketnek a magyar, szlovén és szerb autokraták

Magyarországon, Szlovéniában és Szerbiában reszkethetnek az idén az autokraták a választás miatt. Lehet, hogy felvirrad az >

Tovább

Aki jobbegyenesekkel jött

Mindennek fényében óriási a tét. Végzetes, ha a különféle politikai szemléletű ellenzék ma inkább atavisztikus gyanakvásaira >

Tovább