2026. május 6. Szerda
Ma Ivett, Frida, Judit névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Rablóháború

Rablóháború

Sok tekintetben új világra ébredtünk. Oroszország jelen állapotában nem tekinthető a nemzetközi élet civilizált résztvevőjének, s a háború miatt mindenhol, itthon is nehezebb lesz az élet. Világosan kell látnunk, hogy ezért ki a felelős. Horváth Gábor (Népszava):

Oroszország biztonságát nem a NATO, pláne nem Ukrajna fenyegette, hanem Vlagyimir Putyin. Ő sodorta háborúba országát, hiába hazudozik külső fenyegetésről. Nem Ukrajna vagy a NATO hadserege sorakozott fel az orosz határon, hogy rátámadjon Belgorodra, Kurszkra, Rosztovra vagy akár csak a jogilag amúgy is ukrán Donyeckre, Luhanszkra, netán a Krímre. Putyin területszerző rablóháborút indított, és erről nem juthat más az eszünkbe, mint az, hogy 84 évvel ezelőtti események ismétlődnek. A Szovjetunió akkor Lengyelország keleti részét rohanta le, kihasználva, hogy a németek meg nyugatról támadtak. A sors iróniája, hogy az a terület ma jórészt Ukrajna, és másodszor is keletről rohamozzák. Azon pedig végképp nem érdemes vitatkozni, hogy Putyin Sztálin vagy Hitler szerepét alakítja-e, elvégre mindkettő bajuszos volt.

Lehet, hogy az orosz elnök katonai óriás, ám morális értelemben és államférfinak törpe. Hosszú évek óta folyamatosan hazudik és próbálja félrevezetni a világot valódi céljait illetően. Mint a fent említett két bajuszos, vaskézzel irtotta ki belső ellenzékét, hogy ráfordulhasson terve lényegi, területszerző részére. Szerinte a XX. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió szétesése volt, és azt hiszi, hogy majd ő újra tudja teremteni: orosz uralom alá tudja hajtani Ukrajnát, Belaruszt, Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, meg a többit. Abból indul ki, hogy a jelenlegi, 142 milliós Oroszország lélekszámát és gazdasági erejét tekintve csak középhatalom, az új Szovjetunió ellenben álmaiban éppolyan megkerülhetetlen óriás lenne, mint a régi volt.

A diktátor azzal érvel, hogy Ukrajna voltaképpen soha nem létezett, ami egyszerűen ostobaság. Kijev a keleti szláv birodalom bölcsője, már a X. században jelentős politikai és kulturális központ volt, amikor Moszkva helyén még békés mocsári teknősök legelésztek. Ukrajna függetlenségét Oroszország formailag 1918-ban ismerte el, más kérdés, hogy később „önszántából” csatlakozott a Szovjetunióhoz. Sztálin olyannyira fontosnak tartotta Ukrajnát és Belorussziát, hogy azok még szovjet tagköztársaságként is önálló jogon lettek az ENSZ tagállamai. Amúgy, ha Ukrajna nem legitim állam, akkor micsoda Luhanszk, Donyeck, netán a Kreml által szintén „függetlennek” titulált, a valóságban orosz „békefenntartók” által megszállt Abházia vagy Dél-Oszétia?

Itt nem érdemes logikát vagy igazságot keresni, mert egyikből sincs semennyi. Amint abban sem, amit Putyin a háború megkezdésének hajnalán mondott, hogy nem akarja elfoglalni Ukrajnát, senkit semmire nem akar rákényszeríteni, csupán „demilitarizálni és nácitlanítani” szeretné a szomszédot. Magyarul ez azt jelenti, hogy szétzúzza önálló államiságát és bábkormányt ültet a demokratikusan megválasztott helyébe. Ismerjük a modellt, és nem lehetnek illúzióink.

Sok tekintetben új világra ébredtünk. Oroszország jelen állapotában nem tekinthető a nemzetközi élet civilizált résztvevőjének, s a háború miatt mindenhol, itthon is nehezebb lesz az élet. Világosan kell látnunk, hogy ezért ki a felelős.

 

2022. február 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket

„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >

Tovább

Szodoma százhúsz Ferrarija

Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >

Tovább

Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?

A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >

Tovább

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább