Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin apokaliptikus beszédeket tart, ez pedig növeli annak a veszélyét, hogy radikális megoldásokhoz folyamodik
Ivan Krasztev a neves bolgár politológus szerint a közelmúltban tartott népszavazásokkal az elnök meg akarta erősíteni a világ számára: ezek a területek soha nem térnek vissza Ukrajnához. Stratégiája az, hogy az európai és amerikai közvélemény fáradjon bele a viszályba és bírja visszakozásra saját kormányait. Moszkva azzal számol, hogy a következő hat hónapban jobb helyzetbe kerül. A harcok a hideg miatt leállnak. De hosszabb távon minden attól függ, hogy a két oldal mennyire tudja megőrizni a társadalmi támogatást. Pont ezért érdekes Lengyelország, mert könnyen úgy járhat, mint annak idején Törökország a menekültekkel. Nem bírja a terheket a súlyos gazdasági helyzet és a jelenleg másfél millió menedékkérő miatt. Viszont ha Európa átvészeli a gazdasági válságot, és viszonylag egységes marad, akkor bajban vannak az oroszok. Tartalékaikból maximum további fél évre futja. Hiszen ipara a nyugati technológiától függ, ugyanakkor kiderült, hogy Oroszország már nem nagyhatalom. És kérdés, mennyire tart ki odahaza a tömegtámogatás, amikor ennyi koporsó érkezik vissza a frontról. Putyin azonban a vereség elkerülésére meglengette az atomfegyvert, számára az a szuverenitás fontos forrása. Lényeges hajtóerő nála az is, hogy ne csökkenjen a lélekszám. Ám a mozgósítás kudarca láttán kezdi megérteni, hogy az ő rendszerében a lakosság nem aktív részvevő, csupán szemléli a politikát és abba nem kíván beszállni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor a nemzeti konzultációval kelti a hangulatot a szankciók ellen, de igazából az vezérli, hogy az EU hamarosan dönt a befagyasztott alapokról, ott szeretne eredményt elérni. A Fidesznek persze bevett módszere, hogy a sajátos közvélemény kutatással mozgósítja a táborát saját álláspontja megerősítésére, és mindig is elérte ily módon a kívánt célt. Azt azonban a kormányfő elhallgatja, hogy ő maga minden esetben megszavazta a büntető intézkedéseket Moszkva ellen.
De a kérdőívet úgy állították össze, hogy úgy hangzik, mintha Magyarország a tévúton járó brüsszeli bürokrácia áldozata lenne. A magyar érvelés szerint az EU nem csupán alaposan túllőtt a célon, hanem főként a magyarok igencsak szívnak az uniós törekvések miatt. A plakátkampány ugyanakkor eltakarja, hogy valójában orosz rakéták rombolják le az ukrán városokat.
A miniszterelnök úgy állítja be, hogy országában Brüsszel miatt drámaiak a következmények. Ám egyértelmű, hogy mire megy ki a játék, miután az Európai Tanács néhány héten belül eldönti, megfelelő lépéseket tett-e a magyar vezetés a korrupció visszaszorítására, illetve hogy ennek függvényében, a jogállami eljárás keretében, megvonják-e tőle a források egy részét, miközben Orbánnak úgy kell a támogatás, mint a manna.
A jelek szerint a Bizottság arra hajlik, hogy a politikus kedvére tegyen. Ennek egyik oka az, hogy Budapest az Ukrajna-politikában az esetleges vétóval zsarolni tudja a közösséget. Ám álláspontjához most hivatalos felhatalmazást óhajt szerezni a lakosságtól a kérdőívekkel. Azok azonban erősen manipulatívak, sugallják a választ. Ugyanakkor Orbán egyidejűleg erősíti a kapcsolatokat a Kremllel, az EU-ból egyedül.
Die Presse
A vezércikk óva inti a német kancellárt attól, hogy Orbán Viktort mímelje. Merthogy az uniós csúcson az derült ki: a gázválságban Olaf Scholz is a saját, illetve a németek pecsenyéjét igyekszik sütögetni. A magyar vezető megint csak ragaszkodott ahhoz, hogy rá ne vonatkozzon a közös elhatározás, azaz továbbra is sok orosz földgáz szerezhessen be, illetve hogy ennek érdekében kerüljék meg az uniós szabályokat.
Csakhogy ezúttal háttérbe szorult, mert a nemzeti önzés miatt a német miniszterelnök kapta a legtöbb bírálatot. Ő ugyanis a gáz ársapka ellen lépett fel, mivel odahaza 200 milliárd eurós támogatást kíván adni a lakosságnak, illetve a vállalatoknak az energiagondok enyhítésére. Akadnak más államok is, amelyek hasonló eszközt vetnek be, de a többség nem tudja megengedni magának. Így látnivaló, hogy Németország a szorult helyzetben versenyelőnyhöz próbál jutni az egységes piacon.
Ám Berlin logikája rövidlátó, mert ha Scholz belegondol, akkor be kellene látnia, hogy előbb-utóbb visszaüt a hatalmas csomag. Az előnyök odalesznek, legkésőbb akkor, amikor mások nem képesek megvenni a német autókat, illetve más exportcikkeket.
FT
Sokba kerül Európában az energiaárak támogatása – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. A kormányok különféle úton-módon próbálkoztak, amikor előbb a járvány, majd az invázió felhajtotta a gázárakat. Támogatást adtak, hatósági árat vezettek be, stb. De minél tovább tart a válság, annál inkább finomítani kell a módszereket, hogy csökkenjenek a költségek, illetve visszafogják a keresletet.
De ezen a télen magasak lesznek az árak és nem könnyű megtalálni az a politikát, amely képes egyfelől viszonylag kevés kiadással megsegíteni a leginkább rászorulókat, másfelől nem dobja meg az államadósságot, illetve az inflációt. De mindenekelőtt mérsékelnie kell a fogyasztást, hiszen a beszerzési források jelenleg csak szűkösek.
Mindegyik metódusnak vannak előnyei és hátrányai. Az árplafon könnyen áttekinthető, de nem ösztökél a takarékoskodásra. Emellett sokba kerül és leginkább azoknak jó, akik nemigen szorulnak rá a gyámolításra. Az IMF azt javasolja, hogy emeljék a kiskereskedelmi árakat, viszont adjanak adókönnyítést a legszegényebbeknek. Ez ideális lenne, csak nehéz bekalibrálni.
Az is jobb az ársapkánál, ha sávos gázárat alkalmaznak és a legtehetősebbek a piaci szintet fizetik meg. Ez ugyanis olcsóbb, továbbá a kisebb energiaigény irányába hat. A mostani tél döntő lesz. A politikusok kemény alkukra kényszerülnek, amikor enyhíteniük kell a megélhetési költségek meglódulását.
New York Times
A vezetők beleremegnek, ahogy az infláció becserkészi Európát. A brit kormányfő bukása figyelmeztetés, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az inflációt, illetve az életszínvonal csökkenését, akármi is az oka. Nagy-Britannia gazdasági lecsúszása persze nagyrészt hazai tényezőkre vezethető vissza, mivel teljesen megalapozatlanok voltak a kabinet adójavaslatai, de a helyzet talán még sanyarúbb a kontinensen.
Az áremelkedés éves szintje évtizedek óta nem volt ennyire magas az EU-ban, a múlt hónapban már csaknem elérte a 11 %-ot, míg egy éve csupán 3,6 %-nál tartott. Javarészt abból fakad, hogy a szervezet próbálja megbüntetni Putyint, ezért véget vet a függésnek az olcsó orosz gáztól.
Ám a tél közeledtével ez egyre jobban érezteti hatását a háztartásoknál, egyes államokban már kikezdi a szankciók támogatását. Ezért sztrájkok és tiltakozások következnek a megélhetési költségek megdrágulása miatt, a 70-es évek óta nem fenyegetett ekkor elégedetlenség. A kedvezőtlen jelenségek erősen sújtják a balti államokat, ám számukra változatlanul Oroszország a legfőbb ellenfél.
Az infláció Magyarországon már meghaladja a 20 %-ot – a háztartási energia árának megugrása miatt. Emiatt az euroszkeptikus Orbán Viktor ráerősített az oroszellenes megtorló lépések bírálatára. Közben pedig külön ügyleteket köt pótszállításokra a Gazprommal.
Bloomberg
Nem csak Nagy-Britannia, Lengyelország is látja már, mi történik akkor, ha nem törődik az inflációval és a befektetők attól tartanak: a kormánynak a jövő évi választások miatt fontosabb, hogy addig valahogy eldöngicséljen a gazdaság. Az állampapírok tömeges eladását az váltotta ki, hogy a jegybank meglepetésre változatlanul hagyta az alapkamatot, noha robognak felfelé az árak. Ez megingatta a bizalmat a politika iránt, főként hogy a kabinet nyakló nélkül költ mindenre, mert meg akarja nyerni a szavazópolgárokat.
Pont akkor, amikor befejeződik az olcsó pénz korszaka. Az MNB a múlt héten rendkívüli kamatemeléshez folyamodott, hogy mentse a forintot, ily módon azonban a lengyelek még jobban elszigetelődtek a maguk enyhe kezű pénzpolitikájával. Szabó Viktor, a londoni Aberdeen alapkezelőtől azt mondja, amit Varsó csinál, az minden szempontból a lehető legrosszabb.
Az infláció 17,2 %-os, a reálkamatok zuhanása két számjegyű, egyre duzzad az ikerhiány. Ráadásul a gazdaság főként a német kereslettől függ, de az euróövezetben is recesszió fenyeget. Közben a jogállami vita miatt a PiS nem jut hozzá a brüsszeli pénzekhez. De még ha kap is valamennyit, akkor is adósságba kell vernie magát az elkövetkező negyedévekben, hogy tudja előfinanszírozni az előirányzott fejlesztéseket.
Ám hiába osztogat a kabinet, a kormánypárt népszerűsége hanyatlik. Szabó Viktor szerint a hatalom egymásnak ellentmondó intézkedéseket hoz, pedig ez nem az a pillanat, amikor szabad politikai hibákat elkövetni.
FAZ
Ivan Krasztev arra hívja fel a figyelmet, hogy Putyin újabban apokaliptikus beszédeket tart, ez pedig növeli annak a veszélyét, hogy radikális megoldásokhoz folyamodik. Hiába szenvedi el az egyik vereséget a másik után a fronton, megy tovább, de felsülhet a győzelembe vetett hitével.
A neves bolgár politológus szerint a közelmúltban tartott népszavazásokkal az elnök meg akarta erősíteni a világ számára: ezek a területek soha nem térnek vissza Ukrajnához. Stratégiája az, hogy az európai és amerikai közvélemény fáradjon bele a viszályba és bírja visszakozásra saját kormányait.
Moszkva azzal számol, hogy a következő hat hónapban jobb helyzetbe kerül. A harcok a hideg miatt leállnak. De hosszabb távon minden attól függ, hogy a két oldal mennyire tudja megőrizni a társadalmi támogatást. Pont ezért érdekes Lengyelország, mert könnyen úgy járhat, mint annak idején Törökország a menekültekkel. Nem bírja a terheket a súlyos gazdasági helyzet és a jelenleg másfél millió menedékkérő miatt.
Viszont ha Európa átvészeli a gazdasági válságot, és viszonylag egységes marad, akkor bajban vannak az oroszok. Tartalékaikból maximum további fél évre futja. Hiszen ipara a nyugati technológiától függ, ugyanakkor kiderült, hogy Oroszország már nem nagyhatalom. És kérdés, mennyire tart ki odahaza a tömegtámogatás, amikor ennyi koporsó érkezik vissza a frontról.
Putyin azonban a vereség elkerülésére meglengette az atomfegyvert, számára az a szuverenitás fontos forrása. Lényeges hajtóerő nála az is, hogy ne csökkenjen a lélekszám. Ám a mozgósítás kudarca láttán kezdi megérteni, hogy az ő rendszerében a lakosság nem aktív részvevő, csupán szemléli a politikát és abba nem kíván beszállni.
Guardian
A balti államok és a lengyelek hosszú kívánságlistát terjesztettek elő az újabb szankciók elrendelése kapcsán, ám kérdés, mekkora még itt az EU mozgástere. Az oroszok már nem exportálhatnak szenet Európába, decembertől leáll olajkivitelük 90 %-a, ugyanakkor nem kaphatnak meg a földrészről egy sor stratégiai terméket. Emellett az unió befagyasztotta 1239 politikus, tábornok, üzletember és újságíró, továbbá 116 társaság külföldi vagyonát. Idetartozik több bank és fegyvergyár is.
Csakhogy egyre kevésbé fűlik a kormányok foga a további megszorításokhoz. Lengyelország és a három balti köztársaság ezzel szemben azt szorgalmazza, hogy állítsák le a cseppfolyósított orosz gáz importját, és szüntessék be Moszkvával a nukleáris együttműködést. A dánok, svédek és finnek támogatják őket. Ezzel szemben a németek, franciák és belgák óvatosságot ajánlanak. Vagy ahogy egy európai diplomata megfogalmazta: ami az asztalon van, az többet ártana a földrésznek, mint Oroszországnak.
Sokkal hangosabb az ellenkezés magyar részről. Orbán primitívnek minősítette a szankciókat és azt állította, hogy azok tönkreteszik a kontinens, illetve Magyarország gazdaságát. A cseppfolyósított gáz idáig azért maradt ki a szórásból, mert miközben Moszkva visszafogta a vezetékes földgáz kivitelét, egy sor ország szép csendben többet rendelt ebből a fajtából. Egy brüsszeli forrás szerint ebben a kérdésben igen nehéz lenne kompromisszumot találni. Ezért az LNG várhatóan ezután is mentességet fog élvezni.
FT
A volt ausztrál kormányfő úgy értékeli, hogy a KKP főtitkára által mondott kongresszusi beszéd rávilágított: Hszi Csin-pin világnézete agresszív, ugyanakkor statikus, viszont egyértelmű, hogy a politikus immár nem zárja ki a háborút Tajvan ügyben. Kevin Rudd, aki jelentős Peking-szakértőnek számít, kiemeli, hogy ennyire ideologikus irányadó programot 40 éve nem hallott kínai vezetőtől a világ.
Egyértelmű, hogy a kiindulási pont a marxista-leninista világnézet, és hogy az elnök a század közepére a világ vezető hatalmává kívánja tenni országát. Az is világos, hogy mind jobban feladja a szabad piaci elveket, és az állami irányítás, illetve ellenőrzés felé halad. A tudományban és a technológiában a hangsúly azon van, hogy saját lábra kell állni.
A fő üzenet azonban az, hogy ismét első számú érv lett a külső fenyegetés, tehát a nemzetbiztonság immár fontosabb, mint a gazdaság. Azaz feladták Teng Hsziao-ping stratégiáját. Hszi maói babérokra tör, a jövőben az ideológia határozza meg mind a bel-, mind a külpolitikát, ez ordít a beszéd alapján.
Die Zeit
Leváltották a Berliner Zeitung kulturális rovatának vezetőjét, miután bírálta a saját kiadóját, amiért az Orbán Viktor legutóbbi látogatása során társműsorvezetőként közreműködött a magyar vezető pódiumbeszélgetésében. Hanno Hauenstein azt írta a twitteren: nem kellene meghívnia a kormányfőt ilyen programokra. De kifogásolta azt is, hogy a kancellár találkozott a vendéggel. Azzal érvelt, hogy Orbán bezáratta a CEU-t, nekimegy a sajtónak és civil szervezeteknek, gyűlöli a muzulmánokat, eltorzítja a történelmet és olyan összeesküvésről képzeleg, amelyben állítólag Soros játssza a főszerepet. Miként lehet ilyesvalakit vendégül látni a kancellári hivatalban?
A főszerkesztő azt közölte, hogy a döntést egyedül ő hozta meg, mert ugyan nincsenek szabályok, mikor, milyen véleményt lehet közzétenni a közösségi oldalakon, de az újságíró már több más kérdésben is a nyilvánossághoz fordult. Pedig jobb lett volna, ha előbb a berkeken belül, saját kollégáival vitatta volna meg az adott ügyeket.
Az Orbán-látogatás kapcsán a lap első embere hangsúlyozta, hogy élesen elválasztják egymástól a kiadót és a szerkesztőséget. Emellett az újságnál nagyon is lehetséges, illetve kívánatos, hogy kifogásolják a magyar miniszterelnök tevékenységét. Ezt bizonyítja, hogy cikk tette szóvá a kiadó és a vendég közös fellépését, valamint a magyar politikát.
https://www.zeit.de/kultur/2022-10/berliner-zeitung-kulturchef-viktor-orban
Következő cikk: Végképp megdőlt a mítosz, hogy az autokraták elősegítik a fejlődését
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >