2025. május 4. vasárnap
Ma Mónika, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kissinger: Helyénvaló volna, ha Ukrajnát bevennék a NATO-ba

Kissinger: Helyénvaló volna, ha Ukrajnát bevennék a NATO-ba

Henry Kissinger felülvizsgálta álláspontját a háború ügyében, de megint mondott olyasmit, amivel alighanem felborzolta az ukránok idegeit. A legendás, 100. életévében járó egykori külügyminiszter videón kapcsolódott be a tegnap megnyílt davosi Világgazdasági Fórum munkájába. Kifejtette, hogy helyénvaló volna, ha Ukrajnát bevennék a NATO-ba. A politikus tavaly májusban még arról beszélt, hogy Kijevnek tárgyalnia kell Oroszországgal, még mielőtt nagyon nehezen kezelhetővé válna a konfliktus. Utána annyi bírálat érte, hogy valószínűleg most éppen ennek a hatására módosította véleményét. Kijelentette: a Nyugat elérte több célját is. Így bizonyította, hogy az orosz támadás határozott és egységes válaszban részesül. Azon kívül nem esett szét a katonai szövetség, sőt most lépnek be a svédek és a finnek. Egyben csodálatát fejezte ki az ukrán elnöknek és népnek. Majd ezt toldotta meg azzal, hogy a jelen helyzetben már nincs értelme Kijev semlegességének, csatlakoznia kell az Észak-Atlanti Szövetséghez. Merthogy a Nyugatnak így vagy úgy, de szavatolnia kell az ország biztonságát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Welt

 

Henry Kissinger felülvizsgálta álláspontját a háború ügyében, de megint mondott olyasmit, amivel alighanem felborzolta az ukránok idegeit. A legendás, 100. életévében járó egykori külügyminiszter videón kapcsolódott be a tegnap megnyílt davosi Világgazdasági Fórum munkájába. Kifejtette, hogy helyénvaló volna, ha Ukrajnát bevennék a NATO-ba.

A politikus tavaly májusban még arról beszélt, hogy Kijevnek tárgyalnia kell Oroszországgal, még mielőtt nagyon nehezen kezelhetővé válna a konfliktus. Utána annyi bírálat érte, hogy valószínűleg most éppen ennek a hatására módosította véleményét.

Kijelentette: a Nyugat elérte több célját is. Így bizonyította, hogy az orosz támadás határozott és egységes válaszban részesül. Azon kívül nem esett szét a katonai szövetség, sőt most lépnek be a svédek és a finnek. Egyben csodálatát fejezte ki az ukrán elnöknek és népnek. Majd ezt toldotta meg azzal, hogy a jelen helyzetben már nincs értelme Kijev semlegességének, csatlakoznia kell az Észak-Atlanti Szövetséghez. Merthogy a Nyugatnak így vagy úgy, de szavatolnia kell az ország biztonságát.

Ugyanakkor felvetette, hogy lépjen életbe fegyvernyugvás az invázió előtt határokon, de a béketárgyalásokon azután eltérhetnek ettől a vonaltól. Ez az, amit aligha hallottak szívesen Kijevben. Kissinger úgy látja, hogy Oroszországnak meg kell maradnia egységes és kormányozható egységként, továbbá lehetőséget kell nyújtani számára, hogy visszatérjen a nemzetközi közösségbe. Az alternatíva ugyanis az volna, hogy a 15 ezer nukleáris fegyverrel rendelkező állam kiszolgáltatott lesz a belső viszályoknak, illetve a külső beavatkozásoknak.

 

Philadelphia Inquirer

 

A vezércikk azt sürgeti, hogy Amerika legyen a szabadság világítótornya, ne pedig a lázadás modellje, ahogy az az év elején Brazíliában történt. Merthogy amikor a Bolsonaro által felheccelt tömegek lerohanták a brazil demokrácia alapintézményeit, az nem csupán a Kongresszus ostromának koppintása volt, hanem megmutatta: az egész világra kihat, hogy az Egyesült Államokban szorul vissza a demokrácia.

De a részvevők ugyanazt a forgatókönyvet alkalmazták, és részben egyeztek a háttérszereplők is, lásd pl. Steve Bannont. Utóbbiak azért próbáltak szembemenni a nép akaratával a latin-amerikai országban, mert globálisan harcot vív egymással a demokrácia, illetve a tekintélyuralom. Trump, valamint a vazallusai nemcsak odahaza, hanem külföldön is igyekeznek lebontani a jogállamot. És az autokrácia teret nyer.

A háború csaknem egy éve kezdődött. A kínai diktátor egy életre bebetonozta uralmát. Orbán Viktor Európa szívébe telepítette be a tekintélyelvűséget. Ugyanakkor szívet melengető látni, hogy a brazilok sokkal keményebben torolják meg a lázadást, mint az USA. Utóbbinak felelősségre kell vonni a január 6-i rohamban szerepet vállaló csőcseléket, valamint Trumpot és cinkosait, akik összehangolták a puccskísérletet. Ha Amerikai mindenütt kiáll a demokráciáért, az a legjobb módja annak, hogy az ország ismét a szabadság és a felkelés modellje legyen.

 

Washington Post

 

A szerkesztőségi vélemény elengedhetetlennek nevezi az ukrán siker érdekében, hogy a Nyugat küldjön nehéz tankokat, az Egyesült Államok pedig sorakozzon fel teljes súlyával Kijev mögött. Mert tévedés azt hinni, hogy beállt az állóháború. Putyin változatlanul a szomszéd állam megsemmisítésére törekszik, hallani sem akar béketárgyalásokról. Inkább új erőket küld, hogy a következő hetekben, hónapokban megindítsa a következő offenzívát.

Szakértők úgy gondolják, hogy ismét meg akarja támadni Kijevet, célja, hogy lefejezze a kormányt. Az pedig a Nyugat vereségét jelentené. Ám ezt sem Washington, sem a NATO nem engedheti meg. Pont ezért lehetővé kell tenni, hogy az ukránok ne egyszerűen kivédjék az orosz támadást, hanem szorítsák vissza az ellesnéget a február 24-i vonalak mögé. Ehhez  elegendő nehézfegyverzet kell. Elsősorban Leopard 2-esek, éspedig mielőbb.

Biden és fő európai partnerei idáig azon voltak, hogy csak annyi fegyvert szállítsanak, amennyi nem teszi lehetővé a viszály kiszélesedését. A Kreml viszont az időre játszik. Azt reméli, hogy az Egyesült Államok és az európai közvélemény belefárad a dolgokba. De hát ő birodalomban gondolkodik, számára az örökség és a politikai túlélés a tét.

A Nyugat azonban felismerte, hogy itt a győzelem a cél, nem pedig a vereség megakadályozása. Már olyan fegyverrendszereket is szállít, amelyek fél éve még szóba sem jöttek. Csak éppen a mennyiség kevés. Ám a nehéz tankok ügyében Németország mindeddig nem tudta rászánni magát a cselekvésre. De a német társadalom is megosztott. A kérdés így az, vajon Biden mennyire kész még nagyobb elszántságot tanúsítani, amikor a háború minden bizonnyal döntő szakaszához közeleg.

 

 Wall Street Journal

 

A konzervatív újság egyik állandó szemleírója szerint nem kérdés, hogy kell küldeni nehéz harckocsikat, valamint légelhárító rakétákat Ukrajnának. William Galston, a több mint 100 éves washingtoni agytröszt, a Brookings Intézet egyik legtekintélyesebb elemzője kétségtelennek nevezi, hogy Oroszország még háborús is bűncselekményekre is kész a győzelem érdekében. Ezért rombolja le a polgári infrastruktúrát is, ám nem szabad engedni, hogy stratégiája beváljon.

Az ukránok megmutatták, hogy készek harcolni és elviselik a nehézségeket. A Nyugat és főleg az USA dolga az, hogy megadják hozzá a szükséges eszközöket. Ám Washington idáig megtagadta az Abrams páncélosokat, pedig felszabadult belőlük több mint 400 darab. Az érintett országok két nap múlva találkoznak, hogy a fegyverszállításokról tárgyaljanak, de ha az Egyesült Államok már előtte bejelentené, hogy küld ilyen nehézfegyverzetet, akkor a németek onnantól nem tudnák megindokolni, hogy miért nem adnak Leopard 2-ket.

Az új védelmi miniszter kinevezése pompás alkalom a politikai fordulathoz. Scholznak be kell adnia a derekát és útnak kell indítania ilyen tankokat. Már egy pár darab Patriot is erős üzenet lenne Putyinnak. De kellenek légelhárító ütegek is a bombázások megelőzésére. Amit Biden idáig felajánlott, az nem elég, miközben sürgősen cselekedni kell. A NATO-nak pedig lehetővé kell tennie, hogy a lengyeleknek szánt két német Patriot szintén Ukrajnának menjen.

Minden Amerika vezető szerepétől függ. 65 éve messzire látó republikánusok csatlakoztak Truman elnökhöz a szovjet terjeszkedés ellen, és a kétpárti szövetség egészen a Berlini fal leomlásáig kitartott. Nem bizonyult olcsónak, de ennél jobb befektetés nemigen volt a tengerentúli adófizetők számára.

Most hasonló a helyzet, ám ha a Képviselőház ellenzéki vezetője enged saját, rövidlátó párttársainak, akkor az amerikai nemzetbiztonságnak árt. A történelem nem lesz kegyes hozzá.

2023. január 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább

Trump bumeránghatást vált ki Európában

Ahelyett, hogy sikerülne neki destabilizálnia a földrészt, a szüntelen támadásokkal inkább azt éri el, hogy felriad >

Tovább

A fenntarthatatlan elnökség

Az Atlantic elemzése kizártnak nevezi, hogy eddigi formájában folytatódhat Trump elnöksége, miután az első 100 nap >

Tovább

Világ liberálisai, egyesüljetek!

Erre szólít fel Timothy Garton Ash, mert úgy látja, hogy ily módon lehet kiszorítani Trumpot a >

Tovább

A Trump-tornádó hatása Orbánra és a szélsőjobbra

Trump szétzúzta a transzatlanti rendet, és Orbánnak a többi jobboldali európai politikussal közös dilemmája, hogy kiszámítsa: >

Tovább

A Trump-Zelenszkij találkozó jelentősége

Lehet, hogy a 15 perces vatikáni Trump-Zelenszkij-találkozónak köszönhetően közel van a tűzszünet, de semmiképpen sem jelent >

Tovább

Európa nulladik órája. A Trump-terv történelmi fordulópontot jelent

A Die Welt konzervatív lap külpolitikai főmunkatársa történelmi fordulatként értékeli Trump békejavaslatát, mert az diplomáciai eszközökkel >

Tovább

Egy külön atomernyő Európának? A kontinensnek szüksége van az USA nélküli NATO-hoz

A NATO egyik volt igazgatóhelyettese végigveszi, milyen lehetőségek sorakoznak Európa előtt saját védelme megerősítésére, ha megszűnik >

Tovább

Amerika árulja az ukrajnai béketervet, de egyelőre senki sem vevő rá

Már csaknem 100 nap telt el Trump beiktatása óta, de még csak egy rövid tűzszünetet sem >

Tovább