2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A nyugati egység elképesztő állóképessége

A nyugati egység elképesztő állóképessége

A hidegháború idején Észak-Amerika és Európa gazdagsága a szovjet tömbének több mint a kétszeresét tette ki. Ma a Nyugat a vásárlóerő paritásban legalább tizenkétszer olyan gazdag, mint Oroszország. Ha a Nyugat elkötelezi magát, és mindent megad Ukrajnának, ami szükséges a fennmaradásához, felül tudja múlni az orosz háborús erőfeszítéseket a gazdasága számára arányosan jóval csekélyebb költséggel, és minél hamarabb megteszi ezt, annál jobb. Egy hosszú háborúban mindig a gazdagabb fél győz. Ezért az egység létfontosságú stratégiai kincs. Ha a Nyugat meg tudja nyerni az elszántságért folyó csatát a hazai fronton, Ukrajna győzni tud a harcmezőn.

Oroszország a biztonságot és a morális értékeket fenyegeti, és ez jelentősen megerősítette a Nyugat eltökéltségét.

Az ukrajnai háború kezdete óta sok elemző folyamatosan azon aggódik, hogy csökken az elszántság, Ukrajna támogatói belefáradnak a háborúba, vagy repedések jelentkeznek a szövetségben. Ám egy évvel az orosz támadás után a Nyugat elszántsága változatlan, sőt, a támogatásokban mérve erősebb, mint valaha. Ez az egység példátlan, és nem becsüljük meg eléggé, pedig messze felülmúlja a transzatlanti kohézió hidegháborúban elért szintjét. Emellett nem csupán az államok vesznek részt benne, hanem sok nagy cég és különféle szerveződés is.

Magyarország kivételével az EU és a NATO minden tagállama felsorakozott Ukrajna mellett a háború előtti mélységes megosztottságok ellenére. A gazdasági gondok és az infláció okozta problémák egyetlen államban sem hoztak elő olyan pártot, amely azzal érvelne, hogy Ukrajna támogatásának túl nagy az ára, és/vagy hogy ideje eleget tenni az orosz követeléseknek. Ukrajna támogatása számos választáson is kiállta a próbát: volt, ahol kormányváltás volt, de Kijev támogatása maradt.

Az Ukrajna melletti hivatalos kiállás mellett a nyugati társadalmakban sok mindenben erősen megmutatkozik az emberek Ukrajna iránti erős rokonszenve. A leginkább figyelemre méltó, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás a gazdaság magánszektorára is kiterjedt, mégpedig már napokkal a támadás után. A vállalatok önként erősítik a korlátozásokat, azokra pedig, amelyek Oroszországban maradtak, egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kövessék a többieket.   

A nyugati egység szokatlanul széles és mély voltának az az oka, hogy ritka módon egyszerre több veszéllyel kell szembenézni: az Ukrajna elleni orosz támadás kihívás a Nyugat biztonsága és erkölcsisége számára, és ez a II. világháború óta még egyetlen konfliktusban sem fordult elő. Ez tette lehetővé a nyugati államok számára, hogy gyorsabban reagáljanak, és nagyobb kockázatokat vállaljanak Ukrajna védelmében.

A hidegháború idején a NATO-n belüli, valamint a NATO és a tagállamok közötti feszültségek uralkodtak a szövetségben, és soha nem volt példa arra, hogy az államok, a társadalmak és a gazdasági szereplők azonos nézeten lettek volna a szovjet fenyegetésről, vagy az arra adandó válaszokról. Ma vannak nézeteltérések a taktikával, az időzítéssel, vagy a retorikával kapcsolatban, de ezek nem megosztó árkok, hanem viták, és hamar megoldódnak. Megvalósíthatóvá vált mindaz, ami korábban elképzelhetetlen volt - írta a szerző, és példákat sorolt.

A hidegháborút a Nyugat lényegében a Szovjetunióval szembeni biztonság fenntartásáért vívta, a szabad és a totalitárius rendszerek közötti erkölcsi küzdelem erősítette ugyan a Nyugat eltökéltségét, de mindig másodlagos volt. A Nyugat néha együttműködött tekintélyelvű államokkal, például Kínával, és előfordult, hogy saját biztonsági érdekei előmozdításáért aláásott demokratikus országokat, például 1953-ben Iránban. A nyugati cégek nagyon is akartak üzletelni a szovjet tömb piacaival, és amikor a Szovjetunió erőt alkalmazott Kelet-Európában, mindig a stratégiai stabilitással, az érdekegyensúllyal és a szuperhatalmi kapcsolatok kezelésével kapcsolatos megfontolások kerekedtek az emberi jogok fölé, bár azért azok is mindig számítottak. 

A hidegháború után a biztonság és a moralitás közötti egyensúly megfordult: komoly erkölcsi kihívást jelentett, hogy emberek szenvedtek a világ sok részén, de ez biztonsági kockázatot nem jelentett. A segítséghez való erkölcsi késztetést korlátozta, hogy nemigen akartak jelentős forrásokat mozgósítani.

Oroszország Ukrajna elleni támadása azonban új valóságot teremtett. A biztonság és az erkölcsiség egyértelműen erősíti egymást, és nem olyan megalkuvásokkal, amelyek a hidegháborút és az azt követő humanitárius beavatkozásokat jellemezték.

A politikai vezetők értik, hogy az orosz győzelem hosszabb távon súlyos biztonsági veszélyt jelentene, az amerikai és az európai közvéleményt pedig megdöbbentik az oroszok civilek elleni, válogatás nélküli támadásai és sorozatos háborús bűnei.

Az állami forrásokat mozgósító biztonsági szükségszerűségeknek és a közvélemény erkölcsi felháborodásának a keveréke fűti a Nyugat figyelemre méltó eltökéltségét.   

A transzatlanti egység rugalmassága hiteltelenné tette azokat a defetista feltételezéseket, hogy a Nyugat előbb gyengül el, mint Moszkva. Putyin még mindig azt hiszi, hogy így lesz: ezen múlik az orosz elnök dédelgetett győzelmi álmának beteljesülése.

Ezért a nyugati egységet nem szabad biztosítottnak tekinteni, hanem fenn kell tartani.

1. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek emlékeztetni kell egymást arra, hogy hosszú távon nagyon súlyos veszélyt jelent a nyugati érdekekre a háború bármilyen befejezése, amely olyan helyzetben hagyja Oroszországot, hogy újra tudja kezdeni Ukrajna elleni háborúját. Ma még fontosabb biztosítani Moszkva kudarcát, mint a háború kezdetén. Ha Oroszország akkor győzött volna, az súlyos visszalépést jelentett volna a Nyugat számára, de ha ma győz, amikor a Nyugat hatalmas erőfeszítéseket tett ennek megakadályozására, az megrendítené a Nyugat hitelét az egész világon.

2. A Nyugatnak az egység érdekében erősítenie kell a morális érveket, egyebek között azzal, hogy alaposan dokumentálja és közzéteszi Oroszország abúzusait, különösen azokat, amelyeket az ukránokkal szemben követett el, de azokat is, amelyeket a saját polgárai ellen követ el.

3. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek olyan belpolitikát kell kialakítania, hogy legyen támogatásuk az Ukrajna melletti elkötelezettséghez, ehhez pedig célzott jóléti politika szükséges, amely azt tekinti céljának, hogy a szegényebb embereket megvédje a háború következményeitől - a biztonság mindig a hazai fronton kezdődik.

4. A nyugati kormányoknak ébernek kell maradni Putyin azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy kétségeket és megosztást szítson. Oroszország igen felkészült a dezinformáció és a megtévesztés terén, és bizonyos, hogy a következő időben fokozni fogja manipulációs erőfeszítéseit. 

A hidegháború idején Észak-Amerika és Európa gazdagsága a szovjet tömbének több mint a kétszeresét tette ki. Ma a Nyugat a vásárlóerő paritásban legalább tizenkétszer olyan gazdag, mint Oroszország. Ha a Nyugat elkötelezi magát, és mindent megad Ukrajnának, ami szükséges a fennmaradásához, felül tudja múlni az orosz háborús erőfeszítéseket a gazdasága számára arányosan jóval csekélyebb költséggel, és minél hamarabb megteszi ezt, annál jobb. Egy hosszú háborúban mindig a gazdagabb fél győz. Ezért az egység létfontosságú stratégiai kincs. Ha a Nyugat meg tudja nyerni az elszántságért folyó csatát a hazai fronton, Ukrajna győzni tud a harcmezőn - írta a szerző.

 

Foreign Affairs

 

2023. március 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább