Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A nyugati egység elképesztő állóképessége
A hidegháború idején Észak-Amerika és Európa gazdagsága a szovjet tömbének több mint a kétszeresét tette ki. Ma a Nyugat a vásárlóerő paritásban legalább tizenkétszer olyan gazdag, mint Oroszország. Ha a Nyugat elkötelezi magát, és mindent megad Ukrajnának, ami szükséges a fennmaradásához, felül tudja múlni az orosz háborús erőfeszítéseket a gazdasága számára arányosan jóval csekélyebb költséggel, és minél hamarabb megteszi ezt, annál jobb. Egy hosszú háborúban mindig a gazdagabb fél győz. Ezért az egység létfontosságú stratégiai kincs. Ha a Nyugat meg tudja nyerni az elszántságért folyó csatát a hazai fronton, Ukrajna győzni tud a harcmezőn.
Oroszország a biztonságot és a morális értékeket fenyegeti, és ez jelentősen megerősítette a Nyugat eltökéltségét.
Az ukrajnai háború kezdete óta sok elemző folyamatosan azon aggódik, hogy csökken az elszántság, Ukrajna támogatói belefáradnak a háborúba, vagy repedések jelentkeznek a szövetségben. Ám egy évvel az orosz támadás után a Nyugat elszántsága változatlan, sőt, a támogatásokban mérve erősebb, mint valaha. Ez az egység példátlan, és nem becsüljük meg eléggé, pedig messze felülmúlja a transzatlanti kohézió hidegháborúban elért szintjét. Emellett nem csupán az államok vesznek részt benne, hanem sok nagy cég és különféle szerveződés is.
Magyarország kivételével az EU és a NATO minden tagállama felsorakozott Ukrajna mellett a háború előtti mélységes megosztottságok ellenére. A gazdasági gondok és az infláció okozta problémák egyetlen államban sem hoztak elő olyan pártot, amely azzal érvelne, hogy Ukrajna támogatásának túl nagy az ára, és/vagy hogy ideje eleget tenni az orosz követeléseknek. Ukrajna támogatása számos választáson is kiállta a próbát: volt, ahol kormányváltás volt, de Kijev támogatása maradt.
Az Ukrajna melletti hivatalos kiállás mellett a nyugati társadalmakban sok mindenben erősen megmutatkozik az emberek Ukrajna iránti erős rokonszenve. A leginkább figyelemre méltó, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás a gazdaság magánszektorára is kiterjedt, mégpedig már napokkal a támadás után. A vállalatok önként erősítik a korlátozásokat, azokra pedig, amelyek Oroszországban maradtak, egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kövessék a többieket.
A nyugati egység szokatlanul széles és mély voltának az az oka, hogy ritka módon egyszerre több veszéllyel kell szembenézni: az Ukrajna elleni orosz támadás kihívás a Nyugat biztonsága és erkölcsisége számára, és ez a II. világháború óta még egyetlen konfliktusban sem fordult elő. Ez tette lehetővé a nyugati államok számára, hogy gyorsabban reagáljanak, és nagyobb kockázatokat vállaljanak Ukrajna védelmében.
A hidegháború idején a NATO-n belüli, valamint a NATO és a tagállamok közötti feszültségek uralkodtak a szövetségben, és soha nem volt példa arra, hogy az államok, a társadalmak és a gazdasági szereplők azonos nézeten lettek volna a szovjet fenyegetésről, vagy az arra adandó válaszokról. Ma vannak nézeteltérések a taktikával, az időzítéssel, vagy a retorikával kapcsolatban, de ezek nem megosztó árkok, hanem viták, és hamar megoldódnak. Megvalósíthatóvá vált mindaz, ami korábban elképzelhetetlen volt - írta a szerző, és példákat sorolt.
A hidegháborút a Nyugat lényegében a Szovjetunióval szembeni biztonság fenntartásáért vívta, a szabad és a totalitárius rendszerek közötti erkölcsi küzdelem erősítette ugyan a Nyugat eltökéltségét, de mindig másodlagos volt. A Nyugat néha együttműködött tekintélyelvű államokkal, például Kínával, és előfordult, hogy saját biztonsági érdekei előmozdításáért aláásott demokratikus országokat, például 1953-ben Iránban. A nyugati cégek nagyon is akartak üzletelni a szovjet tömb piacaival, és amikor a Szovjetunió erőt alkalmazott Kelet-Európában, mindig a stratégiai stabilitással, az érdekegyensúllyal és a szuperhatalmi kapcsolatok kezelésével kapcsolatos megfontolások kerekedtek az emberi jogok fölé, bár azért azok is mindig számítottak.
A hidegháború után a biztonság és a moralitás közötti egyensúly megfordult: komoly erkölcsi kihívást jelentett, hogy emberek szenvedtek a világ sok részén, de ez biztonsági kockázatot nem jelentett. A segítséghez való erkölcsi késztetést korlátozta, hogy nemigen akartak jelentős forrásokat mozgósítani.
Oroszország Ukrajna elleni támadása azonban új valóságot teremtett. A biztonság és az erkölcsiség egyértelműen erősíti egymást, és nem olyan megalkuvásokkal, amelyek a hidegháborút és az azt követő humanitárius beavatkozásokat jellemezték.
A politikai vezetők értik, hogy az orosz győzelem hosszabb távon súlyos biztonsági veszélyt jelentene, az amerikai és az európai közvéleményt pedig megdöbbentik az oroszok civilek elleni, válogatás nélküli támadásai és sorozatos háborús bűnei.
Az állami forrásokat mozgósító biztonsági szükségszerűségeknek és a közvélemény erkölcsi felháborodásának a keveréke fűti a Nyugat figyelemre méltó eltökéltségét.
A transzatlanti egység rugalmassága hiteltelenné tette azokat a defetista feltételezéseket, hogy a Nyugat előbb gyengül el, mint Moszkva. Putyin még mindig azt hiszi, hogy így lesz: ezen múlik az orosz elnök dédelgetett győzelmi álmának beteljesülése.
Ezért a nyugati egységet nem szabad biztosítottnak tekinteni, hanem fenn kell tartani.
1. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek emlékeztetni kell egymást arra, hogy hosszú távon nagyon súlyos veszélyt jelent a nyugati érdekekre a háború bármilyen befejezése, amely olyan helyzetben hagyja Oroszországot, hogy újra tudja kezdeni Ukrajna elleni háborúját. Ma még fontosabb biztosítani Moszkva kudarcát, mint a háború kezdetén. Ha Oroszország akkor győzött volna, az súlyos visszalépést jelentett volna a Nyugat számára, de ha ma győz, amikor a Nyugat hatalmas erőfeszítéseket tett ennek megakadályozására, az megrendítené a Nyugat hitelét az egész világon.
2. A Nyugatnak az egység érdekében erősítenie kell a morális érveket, egyebek között azzal, hogy alaposan dokumentálja és közzéteszi Oroszország abúzusait, különösen azokat, amelyeket az ukránokkal szemben követett el, de azokat is, amelyeket a saját polgárai ellen követ el.
3. Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek olyan belpolitikát kell kialakítania, hogy legyen támogatásuk az Ukrajna melletti elkötelezettséghez, ehhez pedig célzott jóléti politika szükséges, amely azt tekinti céljának, hogy a szegényebb embereket megvédje a háború következményeitől - a biztonság mindig a hazai fronton kezdődik.
4. A nyugati kormányoknak ébernek kell maradni Putyin azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy kétségeket és megosztást szítson. Oroszország igen felkészült a dezinformáció és a megtévesztés terén, és bizonyos, hogy a következő időben fokozni fogja manipulációs erőfeszítéseit.
A hidegháború idején Észak-Amerika és Európa gazdagsága a szovjet tömbének több mint a kétszeresét tette ki. Ma a Nyugat a vásárlóerő paritásban legalább tizenkétszer olyan gazdag, mint Oroszország. Ha a Nyugat elkötelezi magát, és mindent megad Ukrajnának, ami szükséges a fennmaradásához, felül tudja múlni az orosz háborús erőfeszítéseket a gazdasága számára arányosan jóval csekélyebb költséggel, és minél hamarabb megteszi ezt, annál jobb. Egy hosszú háborúban mindig a gazdagabb fél győz. Ezért az egység létfontosságú stratégiai kincs. Ha a Nyugat meg tudja nyerni az elszántságért folyó csatát a hazai fronton, Ukrajna győzni tud a harcmezőn - írta a szerző.
Foreign Affairs
Következő cikk: Lassan Putyin két legszorosabb NATO-szövetségese is hátat fordít Moszkvának
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >