Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kína téves politikusokra támaszkodik Kelet-Európában
Vonatkozik a megállapítás Magyarországra is, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor továbbra is gyakorolja a hatalmat. A szoros kétoldalú viszony, amelyhez járult a korrupciós vád néhány közös ügylet kapcsán, felfokozta az ellenzék dühét a kínai kapcsolat miatt. E pillanatban azonban a hivatalos viszony kölcsönösen előnyös: Orbán arra használja, hogy Pekingre hivatkozva növelje befolyását az EU-n belül. Kínának viszont Magyarország arra jó, hogy hencegjen nemzetközi sikereivel, és hogy azért legyen egy-két szövetségese Európában. Szerbiában szintén férfibarátság bontakozott ki Vučić államfő és Hszi között, csakhogy az ellenzék a magyar példához hasonlóan elkezdte kifogásolni a kínai jelenlétet. Így bekövetkezhet, hogy Pekingnek jóformán nem lesz barátja abban a térségben, ahol pedig korábban bőven volt kire támaszkodnia. De hát a nyugatbarát körök, vagyis a közvélemény többségének célpontjává tette magát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Foreign Policy
Román vélemény szerint Kína elvesztette befolyását Közép- és Kelet-Európában, mert szokásától eltérően nem a teljes politikai spektrumra támaszkodott az érintett országokban, hanem csupán hatalmon lévő politikusokra. Andrea Brinza, az ázsiai és csendes-óceáni térséggel foglalkozó bukaresti kutató intézet alelnöke példaként említi meg, mekkora fordulat állt be a kínai-cseh viszonyban, miután Prágában Zeman helyett Petr Pavel lett az elnök.
Ugyanez áll Romániára és Görögországra is. A nagy változást a románok esetében a háború hozta meg: a kínaiak egyszerre csak azt tapasztalták, hogy Bukarestben bezárultak előttük a politika legfelső szintjének kapui. Az ok az, hogy Pekingben nem értették meg: a lakosság és a pártok elfordulnak Kínától, ha azt látják, hogy az túl közel áll populista, tekintélyuralmi vagy korrupt erőkhöz.
Vonatkozik a megállapítás Magyarországra is, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor továbbra is gyakorolja a hatalmat. A szoros kétoldalú viszony, amelyhez járult a korrupciós vád néhány közös ügylet kapcsán, felfokozta az ellenzék dühét a kínai kapcsolat miatt. E pillanatban azonban a hivatalos viszony kölcsönösen előnyös: Orbán arra használja, hogy Pekingre hivatkozva növelje befolyását az EU-n belül. Kínának viszont Magyarország arra jó, hogy hencegjen nemzetközi sikereivel, és hogy azért legyen egy-két szövetségese Európában.
Szerbiában szintén férfibarátság bontakozott ki Vučić államfő és Hszi között, csakhogy az ellenzék a magyar példához hasonlóan elkezdte kifogásolni a kínai jelenlétet. Így bekövetkezhet, hogy Pekingnek jóformán nem lesz barátja abban a térségben, ahol pedig korábban bőven volt kire támaszkodnia. De hát a nyugatbarát körök, vagyis a közvélemény többségének célpontjává tette magát.
Bloomberg
A bolgár elnök azt kérte Bakuban azeri kollégájától a kaukázusi köztársaság küldjön több gázt Közép- és Kelet-Európába. Ennek érdekében felvetette, hogy össze kellene kapcsolni a térség gázvezetékeit Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária között. Ruman Radev szerint a továbbiak csakis Azerbajdzsánon múlnak.
A két politikus nem találkozott személyesen, mert az egyik vendégről kiderült, hogy covidos, azért a tárgyalást videó segítségével bonyolították le. Az azeri fél 3 éve szállít földgázt Olaszországnak, Görögországnak és Bulgáriának a Déli Gázfolyosón keresztül. Az export értéke az idén várhatóan 12 milliárd köbméter lesz, szemben a tavalyi 11,4 milliárddal.
The Times
Putyin olyan helyzetbe kerül Közép-Ázsiában, mint Nagy-Britannia az 56-os szuezi válság idején: kénytelen felismerni, hogy szerepe erősen megingott a térségben. Ezt Mark Galeotti, Oroszország-szakértő, a Mayak Kockázatelemző Központ igazgatója írja, kiemelve, hogy a régió öt állama fokozatosan kiválik Moszkva vonzáskörzetéből.
Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán a háború miatt már nem tiszteli Putyint, így az arrafelé lemondhat a birodalmi hegemónia maradékáról. Pedig egykor a biztonság garanciájának számított, de ma már egyre inkább úgy tekintenek rá, mint olyan szomszédra, amely szintén csak a saját érdekeit követi, viszont akit ki lehet játszani Peking és Washington ellen. De egyébként nincs pénze, és nem sok más előnnyel tud szolgálni.
A Kreml ma már nem lenne képes csapatokat küldeni, ahogy azt tette a térség központjában Kazahoknál, hogy megtámogassa az új vezért Tokajevet a régi diktátor, Nazarbajev ellenében. Ráadásul Moszkva nemzetközi tekintélye is odavan, ezért nemigen kérnék fel ilyen segítségnyújtásra. No meg nem is lenne alkalmas rá. Ezért azután nem meglepő, hogy a kazah elnök többször is nyíltan elítélte az inváziót.
Az orosz héják persze összeesküvést emlegetnek, és tény, hogy Washington ezer örömmel elszigeteli Oroszországot, ám Közép-Ázsia nem súlyponti övezet ebből a szempontból. Inkább csak kihasználja az ottani Moszkva-ellenességet. Az öt állam fő kereskedelmi partnere az EU, egyébként pedig mind inkább egymás közt oldják meg belvitáikat.
Peking örül az előállt helyzetnek, viszont egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy töltse be a biztonsági űrt. De ettől még marad az orosz befolyás, hiszen továbbra is csaknem hárommillió közép-ázsiai dolgozik orosz földön és igen fontosak az általuk hazautalt pénzek. Így azután ezek a köztársaságok becsukják a szemüket, amikor azt látják, hogy rajtuk keresztül játsszák ki a szankciókat, vagy mosnak pénzt az oroszok.
Ennek természetesen megvan az ára, lásd, amikor Azerbajdzsán 3 éve török segédlettel megtámadta Örményországot, utóbbi új pártfogókat keresett, miután észlelte, hogy a Kreml nem volt hajlandó vagy képes megtámogatni. Egyébiránt a posztszovjet köztársaságok úgy értékelték: annak idején Moszkva a maga részéről ajándéknak tekintette, hogy függetlenséget adott nekik. Vagyis nem természetes joguk volt elnyerni az önállóságot. Ez a teljesen téves értelmezés vezetett az Ukrajna elleni agresszióhoz is.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy új korszak köszöntött be Kínában, a vezetés immár nem a gazdasági növekedést, hanem a biztonságot és az ellenőrzést tartja a legfőbb szempontnak, ám emiatt súlyos feszültség állhat elő az Amerikához fűződő viszonyban. Két pekingi kijelentés is előrevetíti, hogy nagy baj közeleg.
Az egyik az volt, amikor Hszi elnök közölte: az USA irányítja azokat az erőket, amelyek az ázsiai nagyhatalom „feltartóztatására, bekerítésére vagy elnyomására” törekednek. De még ennél is súlyosabb, hogy a külügyminiszter szerint ha Washington nem tapos rá a fékre, akkor bizonyosan súlyos viszály és összeütközés lesz a vége. De más jelzések is megerősítik, hogy a kínai fél a konfrontációra készül.
Ez nem azt jelenti, hogy Peking szükségesnek tartaná válságot, hát még a szuperhatalmak háborúját. Ám aláhúzza, hogy ma már a biztonság lett a kínai politika meghatározó eleme. Feltett szándék önerőre támaszkodni, kellő rugalmasságot elérni. Ennek megfelelően az államfő legújabban meghirdette, hogy világszínvonalra kell felhozni a hadsereget.
A kockázat azt, hogy a kölcsönös ellenségeskedés és gyanakvás súlyosbítja a helyzetet. Az Egyesült Államok joggal aggódik amiatt, hogy Kínából stratégiai versenytárs lesz. Ám azt is számításba kell vennie, hogy amit ellenlépésként tesz, az csak mélyíti a gyanakvást Peking részéről. Ezért fel kell ismerni, hogy ez az út elképzelhetetlen ellenségeskedésbe torkollhat. Végig kell gondolni a továbbiakat és mindkét részről olyan biztosítékokra van szükség, amelyek megakadályozzák a katasztrófát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >