Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Diktátorok egymás között
Paul Lendvai veszélyes érdekszövetségnek nevezi az orosz és a kínai diktátor összefogását. Úgy véli, nem véletlenül vezetett Hszi megválasztása utáni első útja Moszkvába. Egyben igazolja, hogy egységfrontot alkotnak Washingtonnal szemben. A kínai sajtó egyetlen szóval nem rótta fel Oroszországnak a háborút, az USA-t viszont a válság kiprovokálásával vádolja. A kínai államfő programadó beszéde egyúttal megerősíti a félelmeket, hogy Tajvan lehet a következő Ukrajna. Ugyanakkor a Krímben és Mariupolban tett villámlátogatással Putyin azt támasztja alá, hogy el van szánva a válság folytatására. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kína 7,2 %-kal növeli katonai kiadásait, az orosz-kínai kapcsolatokban Peking diktál. Hogy Kína sikeresen közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, az a kínai diplomácia megnövekedett befolyását jelzi. De hogy felröppentek a hírek, miszerint hasonlóan eredményes lehet a próbálkozás Moszkva és Kijev között is, az inkább csak a valóság elkendőzésére jó. Vagyis az orosz agresszor érdekeit szolgálja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
A német kancellár megerősítette, hogy véget kell vetni az egyhangú döntéshozatalnak az EU-ban, mert az nem lehet, hogy egyetlen ország feltartóztassa az összes többit. A jelentés emlékeztet arra, hogy Scholz ezt már tavaly augusztusban az európai kilátásokat körvonalazó prágai beszédében felvetette – a magyar blokádpolitika miatt.
Ezúttal Düsseldorfban hangsúlyozta egy nyilvános rendezvényen, hogy át kell térni a minősített többséggel meghozandó határozatokra, így a külpolitikában, valamint bizonyos pénzügyi és adókérdésekben. Mint mondta, nem szabad gondnak tekinteni, hogy a tagállamok nincsenek mindig azonos véleményen. Meg kell találni azonban a módját, hogy ilyen esetekben is képesek legyenek dönteni.
Berlin szerint ehhez nem kell belekezdeni az alapszerződések hosszadalmas módosításába. Van rá mód az ún. Passarelle-klauzula alapján is, vagyis az állam- és kormányfők elfogadhatják, hogy bizonyos kérdésekben a jövőben nem ragaszkodnak az egyhangúsághoz. A bibi csak ott van, hogy ezt az összes tagállamnak jóvá kell hagynia, tehát Magyarország vagy akár más is megvétózhatja.
FAZ
A lengyel kormányfő azonnal válaszolt német kancellár legfrissebb állásfoglalására: azt üzente, hogy szó sem lehet egyhangú döntéshozatalról. Morawiecki éppen Németországban, a heidelbergi egyetemen tartott irányadó beszédet és óvott az EU uniformizálásától. Azt állította, hogy a központosított Unió kudarcra van ítélve, a nemzetállamok a földrész alappillérei.
Úgy értékelte, hogy a háború miatt a helyzet ma súlyosabb Európában, mint a rendszerváltáskor volt. Mert aki fel akar számolni más népeket, az fasiszta, megsérti az emberi jogokat és méltóságot. Egyúttal azonban óvott az Európai Egyesült Államok gondolatától. Szerinte nem szabad fellazítani a jelenlegi döntési mechanizmust. Közölte: ellenállásba fog ütközni a kontinentális szuperállam víziója és minél inkább ragaszkodnak bizonyos körök az ötlethez, annál nagyobb lesz a lázadás vele szemben.
Merthogy a földrészt a sokszínűség, az együttműködés és a verseny teszi naggyá. A l5 évvel ezelőtti pénzügyi válság már megmutatta a nemzetek feletti intézmények káros hatását. Ellentét van a nép hatalma és egy szűk elit törekvései között. A járvány szerinte újfent csak a nemzetállam előnyeit bizonyította. Ugyanez vonatkozik a nemzeti szabadságra, kultúrára, a biztonságra is.
Ismét azt bizonygatta, hogy a lengyel igazságügyi reformra az oligarchia és a korrupció elleni küzdelem miatt van szükség. Utalt továbbá arra, hogy országa fenntartja a háborús kártérítési igényt a német állammal szemben.
Süddeutsche Zeitung
Csehország nem ezt érdemelte volna – írja a kommentár az új cseh elnök mai berlini látogatása előtt. Merthogy Németország a háború óta világszerte keresi a barátokat, de valahogy a szomszéd állam nem tűnik fel a radarján. Pedig Prága már megszabadult a Zeman- és Babis-féle populizmustól, ismét elfoglalta helyét a liberális demokráciák sorában.
Csak éppen a német kormány erről nem vesz tudomást, teljesen jogtalanul. Inkább a földkerekség távoli sarkaiban igyekszik szövetségeseket felkutatni a tekintélyuralmak tengelyével szemben. A közvetlen szomszédság azonban elkerüli a látóterét. Pedig az agresszió miatt a térség súlya megnőtt a NATO-n és az EU-n belül is.
A német-lengyel viszonyt azonban tönkreteszi a kölcsönös bizalmatlanság. Amíg Varsóban a PiS van hatalmon, addig aligha lesz érdemi változás. Csehország viszont úgy támogatja Ukrajnát, hogy közben nem viszonyul mély borúlátással a németekhez. Amúgy pedig Németország 10. legnagyobb kereskedelmi partnere. Már csak ezért is többet érdemel baráti érdektelenségnél.
Deutsche Welle
Szlovákiában a jövő hónapban 36 év után végre megkezdi működését a mohovcei (mohi) atomerőmű legújabb blokkja, így az ország nettó áramexportőr lesz. A csaknem 6 milliárd eurós beruházás azonban jó pár biztonsági gondot is felvet, ám ettől még a lakosság többsége kedvezően vélekedik a nukleáris energiáról.
Különösen Ausztriának vannak aggályai a biztonság miatt. A Globál 2000 környezetvédelmi szervezet leginkább attól tart, hogy mivel a munkálatok 15 évre leálltak, károk érhették a szigetelést, a tömítéseket, a turbinák tengelyeit. És hát a technika viszonylag régi, nincs védőburok, hogy megóvja a reaktort, ha netán repülőgép zuhan rá, vagy terrorcsapás éri.
Viszont a háború nagy dilemma elé állítja Pozsonyt, mivel a fűtőelemeket az agresszortól kell beszerezni. Szlovákia is keresi az alternatívát, akárcsak a csehek, finnek, magyarok és bolgárok. Prága azonban már megegyezett az amerikai Westinghouse-szal és a francia Framatome-mal, hogy a jövő évtől tőlük veszi a fűtő rudakat.
Voltak technikai bajok az eltelt időszakban Mohiban bőven, ez pedig kemény anyagi következményekkel járt, mert a betervezett áramot igencsak drágán lehetett pótolni a nemzetközi piacról. De a működtető cég vállalta, hogy kilowattóránként maximum 61 centért táplálja be a villamosságot a rendszerbe.
FT
A lap külpolitikai elemzője azt várja, hogy Hszi moszkvai útja megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat, de ezt igyekeznek azzal leplezni, hogy a békéről szónokolnak. Gideon Rachman emlékeztet arra, hogy mindkét ország szerint hanyatlik a Nyugat, és hogy ezt fel kell gyorsítani. A vendég ugyanakkor sütkérezik abban, hogy sikerült közeledést elérnie Irán és Szaúd-Arábia között. Még az is elképzelhető, hogy bedobja az azonnali ukrajnai fegyvernyugvás ötletét.
Nem kétséges, hogy Zelenszkij felveszi a telefont, amikor a kínai vezető felhívja, mert Hszi Csin-ping képes igencsak hatni Putyinra. Ám ettől még Kijev és szövetségesei továbbra is borúlátóan ítélik meg a pekingi béketervet. Úgy áll, hogy a kínai államfő minden bizonnyal nem hajlandó, de nem is képes elősegítenie a viszály befejezését. A két fél ugyanis egyelőre nem kapható a megállapodásra, azon felül Kína nem semleges.
De Hszinek érdeke, hogy országát olyan közvetítőnek tüntesse fel, amelynek a kereskedelem és a jólét a fontos. A kínai propaganda számára ugyanakkor Amerika háborús uszító, aki csak fekete-fehérben látja a világot és kizárólag a saját hegemóniájával törődik. Ez a megközelítés sokat segít Pekingnek a globális Délt megnyerni.
Oroszország fontos gazdasági előnyöket kínál Kína számára, cserében olyan árukat ad, amelyeket a Kreml már nem tud megvenni nyugaton. A kérdések kérdése, hogy küld-e fegyvereket. De hogy mire jutnak a zöld asztal mellett, az valószínűleg szigorúan őrzött titok marad. Ezzel együtt egyértelmű az üzenet: a két ország továbbra is szoros partner, összeköti őket, hogy ellenségesek Amerikával és szövetségeseivel szemben.
The Times
William Hague sajnálatosnak tartja, hogy a globális Dél nem osztja a fejlett Nyugat elveit, ám úgy ítéli meg: vannak eszközök, amelyek segítségével meg lehet akadályozni, hogy a 3. világ Moszkva és Peking ölébe hulljon. A konzervatív elemző, aki évtizedeken át a toryk egyik vezére volt, ám már kivonult a politikából, Kína szempontjából teljesen természetesnek nevezi, hogy stratégiai céljai eléréséhez az ország a maga oldalán akarja tudni az oroszokat. Szövetségesként és alárendelt partnerként egyaránt.
Hogy Hszi éppen az orosz fővárosban egyeztet, az csak még jobban rávilágít, hogy erősödik a harc az értékeken alapuló demokrácia, illetve a zsarnoki módszereket alkalmazó tekintélyuralom között. Csakhogy utóbbinak igen sok híve van Ázsiában és Afrikában. Így lehet, hogy a nyugati értékek győznek Ukrajnában, de kiderülhet, hogy a demokráciák érdekeit súlyos veszélyek fenyegetik a világ jelentős részén.
Ott, ahol emlékeznek a gyarmattartókra, és rákérdeznek, hogy is volt az iraki invázióval? Erre csak ráerősít az orosz propaganda, amely öncélúnak nevezi, hogy választani kell a demokrácia és az autokrácia között. A nagyhatalmak közé szorult országok számára előnyös lehet az együttműködés Moszkvával és Pekinggel. Nekik az a jó, ha nincsenek szankciók és mindenkivel üzletelhetnek.
Ezért hasznos volna, ha a kelet-európai kormányok elvinnék az érintett térségekbe a demokrácia jó hírét. További feladat, hogy fel kell venni a kesztyűt a dezinformáció ellen. Meg kell osztani a szegényebb nemzetekkel a tudomány és az innováció áldásait. Milliárdokkal kell segíteni a fejlődő államokat.
Der Standard
Paul Lendvai veszélyes érdekszövetségnek nevezi az orosz és a kínai diktátor összefogását. Úgy véli, nem véletlenül vezetett Hszi megválasztása utáni első útja Moszkvába. Egyben igazolja, hogy egységfrontot alkotnak Washingtonnal szemben. A kínai sajtó egyetlen szóval nem rótta fel Oroszországnak a háborút, az USA-t viszont a válság kiprovokálásával vádolja.
A kínai államfő programadó beszéde egyúttal megerősíti a félelmeket, hogy Tajvan lehet a következő Ukrajna. Ugyanakkor a Krímben és Mariupolban tett villámlátogatással Putyin azt támasztja alá, hogy el van szánva a válság folytatására. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kína 7,2 %-kal növeli katonai kiadásait, az orosz-kínai kapcsolatokban Peking diktál.
Hogy Kína sikeresen közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, az a kínai diplomácia megnövekedett befolyását jelzi. De hogy felröppentek a hírek, miszerint hasonlóan eredményes lehet a próbálkozás Moszkva és Kijev között is, az inkább csak a valóság elkendőzésére jó. Vagyis az orosz agresszor érdekeit szolgálja.
FT
A kommentár úgy látja, hogy bőven van miért aggódni az európai bankok miatt, a Crédit Suisse probémás gyereknek számított, de más pénzintézetek lába alatt is ég a talaj. A svájci banknak a kormány és a pénzügyi felügyelet nem hagyott sok választási lehetőséget, el kellett fogadnia, hogy megvegye a UBS. De hát az idevezető utat botrányok, rossz vezetői döntések, szerkezeti átalakítások szegélyezték.
Az ügyfelek tavaly néhány hónap alatt kivonták a betétek több mint 10 %-át a vagyonkezelő ágazatból. Előfordult azóta is, hogy 10 milliárd frankot vette ki egyetlen nap alatt. Van ok azonban aggódni a továbbiakban is. Először is hiába volt a Crédit Suisse-nek elég mozdítható pénztartaléka, amikor elpárolgott az ügyfelek bizalma. Másodszor, az euróövezet bankjai nem hajtanak elegendő hasznot, hogy fedezzék a tőke költségeit, ez pedig azt jelenti, hogy elvész a részvények értéke.
Azon kívül az ECB emeli a kamatot, ám ezzel csökkenti az állampapírok, jelzálogok és más adósságok értékét. A pénzügyi piacok legcsekélyebb félelme is óvatossá teszi a hitelfelvevőket. Fokozódik a visszaesés esélye és növekszik a feszültség az amúgy is sebezhető ágazatokban. Egyik sem jó hír a bankoknak.
Következő cikk: Puszták népe
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >