Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Német cégek kongatják a vészharangot: tombol a külföldi cégek kisajátítása Magyarországon
Hihetetlen, ami Európa kellős közepén történik: a külföldi cégek olyan politikai rendszerről számolnak be, amelynek a célja a kisajátítás. Csak a külföldi kézben lévő vállalatokat sújtó, magas, diszkriminatív különadókról, a növekedést akadályozó blokádokról, az árakat rögzítő rendeletekről, ügyészekről, akik váratlanul házkutatásokat tartanak munkatársaknál. És mindez az Európai Unióban történik, amely szinte tétlenül szemléli a történéseket.
A Magyarországon tevékenykedő külföldi vállalatok egyre gyakrabban panaszkodnak a hatóságok súlyos jogsértéseire, és a német cégek riadót fújnak, mert terjed a kisajátítás – mutatott rá terjedelmes cikkében a Frankfurter Rundschau.
Hihetetlen, ami Európa kellős közepén történik: a külföldi cégek olyan politikai rendszerről számolnak be, amelynek a célja a kisajátítás. Csak a külföldi kézben lévő vállalatokat sújtó, magas, diszkriminatív különadókról, a növekedést akadályozó blokádokról, az árakat rögzítő rendeletekről, ügyészekről, akik váratlanul házkutatásokat tartanak munkatársaknál. És mindez az Európai Unióban történik, amely szinte tétlenül szemléli a történéseket.
A cikkhez való adatgyűjtés során számos iparág különböző cégeivel beszéltek, és a legtöbb csak azzal a feltétellel volt hajlandó nyilatkozni, hogy nem adja a nevét. Mások teljesen elzárkóztak, mert félnek a magyar kormány megtorló lépéseitől, és attól, hogy a helyzetük ezzel tovább romolhat.
Amit elmondanak, a sok részletben hasonlít. Sok német cég már nem sokkal a Szovjetunió széthullása után bemerészkedett Magyarországra, mások az ezredforduló után jöttek, jóval annak előtte, hogy az ország Orbán Viktor miniszterelnök alatt „illiberális demokráciává” lett. A vállalatok befektettek, élvezték az alacsony adók és az olcsó munkaerő kínálta előnyöket, cserébe pedig munkahelyeket teremtettek – Németország nagyon fontos gazdasági partner lett Budapest számára.
Orbán felemelkedésével eleinte nem sok minden változott a cégek számára, de ők is látták, hogy a médiát felvásárolták az oligarchák és burkoltan államosították, az igazságszolgáltatást aláásták, Orbán barátai és családtagjai magas pozíciókba kerültek. Ugyanakkor a külföldi befektetők számára az országban dolgozni továbbra is jövedelmező volt.
A törés 2021-ben következett be, egy évvel a koronajárvány kezdete után. Ezt Orbán egy régi trükkre használta fel: a vészhelyzetre hivatkozva még ma is tetszése szerint kormányoz rendeleti úton. Körülbelül ettől kezdve változott a helyzet a külföldi cégek számára is. Orbán ezt nyilvánosan, többször be is jelentette, amikor azt mondta, hogy a gazdaságnak magyar kézbe kell kerülnie, a külföldi cégek arányát csökkenteni kell.
A Heidelberg Materials már az 1990-es évek óta kínál itt cementet. Tavaly az anyacég átvételi ajánlatot kapott, de elutasította. Erre a Heidelberg Cementre 90 százalékos bányaadót vetettek ki, így a magyar leányvállalat most veszteséges, kérdés, meddig bírja. A vállalat egyik menedzsere azonban azt mondta: „Készek vagyunk harcolni”.
Az E.ON energiacégnek is nagy gondjai vannak. Májusban a cég ügyvezetője a Portfólió portálnak idén májusban elmondta: készek egymilliárd eurót fektetni a magyar infrastruktúra fejlesztésébe, feltéve, hogy a befektetési feltételek „ésszerűek és tisztességesek”. Egy szóvivő elmondta: jó a kapcsolat a kormánnyal. Ám 2022-ben arra kényszerítették a céget, hogy árammal lássa el – gyakorlatilag ingyen – a gazdasági problémákkal küzdő Dunaferrt. Ez pedig az éves bevétel kereken 10 százalékának kiesését jelenti, és a kárpótlásról szóló tárgyalások eddig nem vezettek semmire.
Más, nevük mellőzését kérő cégek is hasonló tapasztalatokat szereztek: előbb jött az átvételi ajánlat, amelyet elutasítottak, aztán kezdődött a zaklatás. Vészhelyzeti rendeletekkel akadályozzák a növekedésüket. Több cégről tudott, hogy az ügyészség házkutatásokat tartott hivatali és magánhelységekben.
A Német Gazdaság Keleti Bizottsága fokozódó aggodalommal szemléli a történéseket, amelyek egyre több vállalatot és ágazatot érintenek. A magyar kormány intézkedései – a különadók, blokádok, stb. – veszélyeztetik nem csak a német, hanem más külföldi cégek befektetéseinek biztonságát is. Egyre több vállalkozás teszi fel magának a kérdést, hogy vajon kívánatos-e a jelenléte Magyarországon, és ha igen, meddig.
Megoldásra nincs kilátás. A legnagyobb lehetősége a Magyarországra gyakorlandó nyomásra az EU-nak van, de az európai fellépés késve érkezik, és vontatott: az Unió nagy pénzeket fagyasztott be, és kötelezettségszegési eljárásokat folytat, de mindez időbe telik.
Az Európai Parlament egy júniusi határozatban hangsúlyozta: „A parlament megdöbbentőnek ítéli azokat a híreket, amelyek arról szólnak, hogy megfélemlítési kísérletek történnek, például a titkosszolgálat keresi fel egyes cégek székhelyét, és más olyan módszereket is alkalmaznak, amelyek a nyomásgyakorlást szolgálják. /…/ A testület aggodalommal állapítja meg, hogy a cégek növekvő számban kerülnek magyar oligarchák kezébe”.
A probléma tehát ismert. Csak az a kérdés, hogy hány külföldi vállalat marad Magyarországon addigra, mire az EU hatékonyan fellép.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >