Ma Gizella, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vissza a jövőbe Ficóval
A végére hagytuk a választás talán legnagyobb veszteseit, a szlovákiai magyarokat. Még soha nem volt ennyire gyenge a magyar képviselet a szlovák parlamentben, mint amilyen ez után a választás után lesz. Gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ott lesz ugyan Grendel Gábor (Grendel Lajos író fia), aki Igor Matovič pártjában politizál, de ő nem foglalkozik kisebbségi ügyekkel. Ott lesz még két politikus a Progresszív Szlovákia listájáról (Martin Dubéci és Jaroslav Spišiak), akik beszélnek magyarul, de az ő céljuk sem a magyarok képviselete. Az egyetlen kormánypárti képviselő, aki beszél magyarul: Vlček Erik, a komáromi kajakos, aki Peter Pellegrini pártjának tagja, és elmondása szerint a déli régiók képviselete lesz az egyik feladata. Viszont ő sem tartja magát magyar képviselőnek. A Szövetség egységpártként hivatkozik magára, de a soraiban csak konzervatív politikusokat találunk, így a liberálisabb magyar választók számára nem volt elég vonzó választás. Az eredmény végül is az, hogy a több mint 400 000 szlovákiai magyart már a második ciklusban nem képviseli senki a pozsonyi parlamentben. A szlovákiai magyarok így egyre távolabb sodródnak az országos politika színtereitől, ami a rezervátumlét felé sodorhatja ezeknek a választóknak a jelentős részét. Habár a magyarellenesség nem jellemző a szlovák politika utóbbi éveire, a dél-szlovákiai régiók gazdasági, szociális és szellemi lemaradása ellen csak úgy lehetne sikeresen fellépni, ha életképes magyar politikai erő lépne ismét az országos közélet színpadára. A Szövetség jelenlegi állapotában képtelen volt ezt a kihívást teljesíteni, így a következő évek nagy kérdése marad, hogy van-e még kiút ebből a vigasztalannak tűnő, elhúzódó válságból. Szalay Zoltán (Élet és Irodalom):
Isten hozott a tíz évvel ezelőtti Szlovákiában! Ilyen kommentek fogadták vasárnap reggel az internetezőket a szlovákiai választási dráma kicsúcsosodása után. Persze ez túlzás: tíz évvel ezelőtt Robert Fico koalíciós partnerek nélkül, negyven százalék feletti támogatottsággal, ereje teljében kormányzott, most viszont kőkemény koalíciós tárgyalások várnak rá mint a választás győztesére.
Mégsem kell félteni: többször bizonyította már, hogy össze tud rakni sokszínű és eklektikus koalíciókat, s ezeket képes egy teljes választási cikluson át egyben tartani. Így tett 2006-ban és 2016-ban is.
Robert Fico és a Smer győzelme nem volt nagy meglepetés. Habár az utolsó felmérések a liberális Progresszív Szlovákia (PS) előretörését mutatták, sőt némelyik közvélemény-kutatás akár a győzelmét is, a társadalmi hangulat nem ezt jelezte előre. A választókban az elmúlt évek inkompetens kormányzása és az életüket különböző irányból fenyegető csapások dühöt és félelmet keltettek. Robert Fico pedig ezt a dühöt és félelmet sikeresen csatornázta, s azt ígérte, amire az elkeseredett és rémült választók a leginkább vágytak: bosszút.
Így nyert választást 2020-ban a populista Igor Matovič is, aki Ficón akart bosszút állni, amiért az kiszolgáltatta az országot a maffiának. Matovič elbukott, a választók pedig megbánták, hogy rá szavaztak. Aztán a Covid, a háború és a reálbérek csökkenése felülírta a Ficóval szembeni korábbi aggodalmaikat.
Persze a képlet ennél bonyolultabb. A szlovákiai politikai paletta rendkívül széttöredezett, és a globális kultúrharcos kérdések mellett a nehezen áttekinthető személyes konfliktusok és hatalmi játszmák szabdalják tovább. Robert Fico pártja 2020-ban kettészakadt. Most meg kell küzdenie azért, hogy visszaédesgesse magához korábbi mentoráltját, Peter Pellegrinit, és a pártból vele távozott politikusokat. Pellegrini pártja, a Hlas sokáig a választás esélyesének számított, de Fico jobban hajrázott, és agresszív fellépésével olyan sikeresen hódította el a szélsőjobbos szavazókat, hogy a Republika nevű, nyíltan fasiszta pártot kiütötte a parlamentből.
Pellegrini viszont így is elég erős maradt ahhoz, hogy ne adja magát olcsón. Sakkban tarthatja Ficót, hiszen ha nem kap elég jó ajánlatot, akár a Smer legfőbb riválisának, a Progresszív Szlovákiának az oldalára is átállhat.
A Progresszív Szlovákia nem nyerte meg a választást, de nem is szenvedett vereséget. Liberális párt még sosem kapott ennyi szavazatot Szlovákiában – mintegy 18 százaléknyit, ami több mint 530 ezer szavazót jelent. A Michal Šimečka vezette PS-nek a Hlasszal együtt lenne elég ereje ahhoz, hogy kormányt alakítson. Ehhez még a liberális SaS-t és a kereszténydemokrata KDH-t kellene meggyőznie, ami viszont a feladvány könnyebbik fele.
Ha Fico nem lesz elég szemfüles, a PS mindig lesben fog állni, hogy Pellegrinit megszerezze magának, és átcsábítsa egy széles koalícióba, amely nyugatos külpolitikát és centrista-liberális gazdaságpolitikát képviselne, szemben az oroszbarát, EU-kritikus, protekcionista vonalat képviselő Smer-kormánnyal.
Pellegrini emberei viszont nagyobb biztonságban érezhetik magukat Fico mellett, mint egy széles koalícióban, amelyet megosztanak a világnézeti kérdések, és amelyben számára a korrupcióellenesség alapelvárás lenne. Márpedig Pellegrini közvetlen környezete is nyakig benne van a korrupciós büntetőeljárásokban, amelyek a Smer 2020-as bukása után kezdődtek.
Ez pedig nagyon fontos törésvonal: Pellegrini célja, hogy erős államot építsen, ahol a szociális biztonságot a paternalista rezsim stabilitása garantálja; ebben a rezsimben pedig a vezető politikusokat és bizalmi embereiket a hatóságok békén hagyják. Persze a kirívó eseteket ki kell vizsgálni – Pellegrini 2018 és 2020 közötti miniszterelnöki ténykedése idején mér felmutatott eredményeket a rendőrség. Csak épp a legnagyobb halakat hagyta tovább úszni, amíg nem jött a 2020-as rezsimváltás.
A korrupcióellenesség tehát kulcsfontosságú kérdés Szlovákia jövője szempontjából. Pellegrini nyugatos politikusnak szereti beállítani magát, de a korrupciós ügyek vonatkozásában tipikus kelet-európai vezető. Ezt az is mutatja, hogy hatalomra kerülése esetén megreformálná a különleges ügyészséget, amely az elmúlt években súlyos ügyeket tárt fel. Magyarul: beszántaná. Ezt pedig csak egy olyan kormányban teheti meg, amelyet a Smerrel együtt hoz létre.
A jobboldali és liberális pártok számára fontos a bűnüldöző szervek hatékony munkája, hiszen enélkül nem lehet felszámolni a Smer örökségét, és az országot újra elindítani a modernizáció útján. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, nem volt elég az előző választási időszak, amelyet ráadásul állandó válságok kísértek, globális szinten és a koalíción belül is. Egy következő, stabilabb négyéves ciklusban viszont lényeges eredményeket lehetne elérni. Ám ez kényelmetlen volna Peter Pellegrini számára. Épp ezért valószínűbb, hogy Robert Ficót fogja választani, holott ezzel saját pártjának kannibalizációját is kockáztatja.
Az eredmények tükrében az első feltételezések arról szóltak, hogy a Smer és a Hlas harmadik koalíciós partnere a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lehet, habár ennek elnökét, Andrej Dankót senki nem szíveli különösebben. Danko erősen oroszpárti politikus, aki egy szlovák Fideszt szeretne építeni a pártjából, ehhez jó barátja, Szijjártó Péter segítségét is kikérte már. Danko egészen elvetemült alakokkal vette magát körül az elmúlt években, gyakorlatilag összegyűjtötte a szlovák konspirációs szcéna színe-javát: klímaváltozás-tagadók, oltásellenesek, putyinisták és – ami szlovák specifikum a viszonylag gyakori medvetámadások miatt – medveellenesek. Egy igazi populista karnevál, amely Ficóban és Pellegriniben sem kelthet túl nagy bizalmat. Ez a társaság viszont könnyebben meggyőzhető, mint a másik lehetséges partner, a kereszténydemokrata KDH, amely elzárkózik a Smertől.
A választásnak volt még egy győztese, aki viszont teljesen másik játszmában érdekelt: Igor Matovič exkormányfő csaknem kilenc százalékot szerzett, annak ellenére, hogy az elmúlt években – politikai ámokfutása miatt – a legelutasítottabb szlovákiai politikus lett. Matovič a bámulatos kampányhajrájában még Robert Kaliňák korábbi belügyminiszterrel is összebunyózott, hogy magára irányítsa a figyelmet, és ez bejött neki. A show-ra vágyó protestszavazók ismét a parlamentbe küldték, hogy tovább bomlassza az egyébként is instabil politikai helyzetet.
A választásnak több nagy vesztese is volt, az egyik Boris Kollár házelnök, aki évekig stabilan őrizte a maga 6–8 százalékos pozícióját. Kollár Sme rodina (Család Vagyunk) nevű pártja a szélsőjobbal kokettáló, populista bulvárpárt, exmaffiózókkal és aranyásó hölgyekkel, amely elsősorban azokat a női szavazókat szólította meg, akik tisztelték a menő üzletember Boris Kollárt sajátos életvitele miatt. Kollárnak ugyanis több mint egytucatnyi gyereke van körülbelül ugyanennyi nőtől, és nagyon büszke arra, hogy mindegyikükről nagylelkűen gondoskodik. A kampány során viszont egykori maffiózó pajtásai Kollár ellen fordították egykori szeretőit, akik kitálaltak a politikustól elszenvedett bántalmazásokról. Ezzel Kollárt leggyengébb pontján támadták meg, amit nem is tudott kivédeni, kevesebb mint három százalékkal kénytelen volt elbúcsúzni a parlamenttől.
A választás egyik legjobb híre, hogy a Republika nevű, kigyúrt, vasöklű, hamisítatlan nácikat felsorakoztató párt is a süllyesztőben végezte. Habár a Republikának a felmérések biztos bejutást jósoltak, Robert Fico olyan alaposan bevásárolt szélsőjobbos szavazókból, hogy ezzel a Moszkva kottájából játszó nácikat az ötszázalékos bejutási határ alá nyomta.
Nem sikerült a bravúr az Igor Matovič pártjából kivált Demokraták nevű formációnak sem – Eduard Heger pártelnöknek és exkormányfőnek pedig az volt az álma, hogy egy bivalyerős néppártot épít fel a választásokig. A Demokraták egy csomó exminisztert és képviselőt vonultatott fel, csak épp ezek az emberek úgy keltek a demokrácia védelmére Robert Ficóval szemben, hogy éveken keresztül nem voltak képesek szembeszállni a demokráciát szintén sajátosan értelmező Igor Matovičcsal.
A végére hagytuk a választás talán legnagyobb veszteseit, a szlovákiai magyarokat. Még soha nem volt ennyire gyenge a magyar képviselet a szlovák parlamentben, mint amilyen ez után a választás után lesz. Gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ott lesz ugyan Grendel Gábor (Grendel Lajos író fia), aki Igor Matovič pártjában politizál, de ő nem foglalkozik kisebbségi ügyekkel. Ott lesz még két politikus a Progresszív Szlovákia listájáról (Martin Dubéci és Jaroslav Spišiak), akik beszélnek magyarul, de az ő céljuk sem a magyarok képviselete. Az egyetlen kormánypárti képviselő, aki beszél magyarul: Vlček Erik, a komáromi kajakos, aki Peter Pellegrini pártjának tagja, és elmondása szerint a déli régiók képviselete lesz az egyik feladata. Viszont ő sem tartja magát magyar képviselőnek.
A legnagyobb magyar párt, a Szövetség 4,4 százalékkal végzett, 130 000 szavazatot szerezve, így a parlamenten kívül rekedt. A párt vezetése arról beszélt, ez a 130 000 szavazat történelmi eredmény – csak épp nem siker. Azt elfelejtették hozzátenni, hogy 2020-ban a két magyar párt, a Magyar Közösségi Összefogás és a Híd, együttesen 170 000 szavazatot szerzett. Ha ugyanennyit behúz most a Szövetség, vígan bekerül a parlamentbe, és akár a kormányba is.
A Szövetség ellenfelei, a volt miniszterelnök, Dzurinda által is fémjelzett, illetve a régebbi Híd maradványait magában foglaló Kékek, Híd és a Magyar Fórum nevű liberális minipártok csupán néhány ezer szavazatot szereztek, így a Szövetség gyakorlatilag egyedül maradt a palettán. Csakhogy képtelen volt arra, hogy a hagyományosan a korábbi MKP-t választó konzervatív szavazókon kívül eleget elhódítson a korábbi erős Híd szavazói közül. Utóbbiak valószínűleg inkább a Smerrel versengő progresszíveket támogatták.
A Szövetség egységpártként hivatkozik magára, de a soraiban csak konzervatív politikusokat találunk, így a liberálisabb magyar választók számára nem volt elég vonzó választás. Az eredmény végül is az, hogy a több mint 400 000 szlovákiai magyart már a második ciklusban nem képviseli senki a pozsonyi parlamentben. A szlovákiai magyarok így egyre távolabb sodródnak az országos politika színtereitől, ami a rezervátumlét felé sodorhatja ezeknek a választóknak a jelentős részét.
Habár a magyarellenesség nem jellemző a szlovák politika utóbbi éveire, a dél-szlovákiai régiók gazdasági, szociális és szellemi lemaradása ellen csak úgy lehetne sikeresen fellépni, ha életképes magyar politikai erő lépne ismét az országos közélet színpadára. A Szövetség jelenlegi állapotában képtelen volt ezt a kihívást teljesíteni, így a következő évek nagy kérdése marad, hogy van-e még kiút ebből a vigasztalannak tűnő, elhúzódó válságból.
Következő cikk: Európa bűnrészes a rémdrámában
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >