Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

• A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer és visszavonja a nukleáris védőernyőt a földrész feje fölül. Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok: értsd a balti államok érdekei szabnák meg az utat. 
• Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy ’nagy háború’ esetére villantanák be. Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
• Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben.
• Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e. A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát. Hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

• Die Presse
•  
• Egyelőre sok a rejtély a volt ukrán elnök és Orbán Viktor meghiúsult találkozója körül. Porosenko habzott a dühtől, amikor az ukrán titkosszolgálat megtiltotta neki, hogy elhagyja az országot, noha képviselőként engedélyt kapott rá a törvényhozástól. Csak éppen pártja sem említette egy szóval sem, hogy tárgyalópartnere a magyar kormányfő lett volna.
• Először Budapest is mismásolt, mígnem Szijjártó tegnap közölte, hogy valóban tervben volt a személyes egyeztetés, amelyet az ukrán politikus kezdeményezett. Meg hogy Orbán hajlandó bárkivel leülni. De miről lett volna szó? Az ukrajnai békéről? Szóval titokzatos az egész történet.
• Zelenszkij ellenfelei számára talált pénz volt az egész incidens. A magyar kormány is meglovagolta. Kovács Zoltán gunyorosan úgy nyilatkozott, hogy a magyar fél semmilyen szerepet nem kíván játszani az államfő és elődje csörtéjében. Szerinte az egész história azt támasztja alá, hogy Ukrajna még nem érett meg az uniós tagságra. 
•  
• Euractiv
•  
• Salvini felszólította az Európai Néppártot, hogy az működjön együtt az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióval, mert meg kell szabadítani Brüsszelt mindazoktól, akik jelenleg illegálisan megszállva tartják. A portál erről abban a tudósításban számol be, amelyben újabb részleteket közös a több mint tucatnyi szélsőjobbos párt vasárnapi, firenzei tanácskozásáról.
• A házigazda azt állította, hogy pártja a szélesebb középjobb része. Szerinte az EPP-nek  követnie kellene az olasz példát, azaz az ID-vel kellene összefognia és nem a baloldallal, illetve a zöldekkel. Úgy fogalmazott, hogy az európaiaknak választaniuk kell, mert az egyik oldalon a szabadság, a jog és a munka van, a másikon viszont a félelem és a szélsőség. A meghívott pártokat (köztük az AfD-t  - a szerk. megj.) egytől egyig Európa barátai és védelmezői közé sorolta.
• Az előrejelzések szerint a Salvini-féle szélsőségesek jelentősen előretörnek az EP-választáson és 4. legjelentősebb tömörülést alkothatják jövőre Strasbourgban. Ám várhatóan még így sem tudnak többségre jutni, még akkor sem, ha összeállnak a Néppárttal, illetve a Konzervatívokkal és Reformerekkel. A fideszes képviselők esetleg csekély többséghez tudnák juttatni az összefogást, csakhogy főleg az EPP liberális szárnya hallani sem akar ilyesfajta koalícióról.
• Viszont az eddigi négy nagy pártcsalád simán hozhatja a többséget, azaz képes lehet elszigetelni a szélsőjobbot.
•  
• Süddeutsche Zeitung
•  
• Magyarország és Lengyelország mutatja, hogy a populisták elutasítják a liberális demokráciát. Minél jobban megerősödnek ezek a pártok, annál inkább képesek meggyengíteni a jogállamot. A szabad sajtót, a független igazságszolgáltatást, a kisebbségek beleszólási jogát. Szép apránként bontják le a demokratikus intézményeket, de az látszik, hogy utóbbiak nyugaton sem képesek időtlen időkig ellenállni. Hosszú távon azonban leginkább az EU látja kárát, ha megint a nemzeti érdekek kerülnek előtérbe.
• Ezt fejti ki az újságnak adott interjúban Francesco Marolla, a Milánói Egyetem szociológusa, akinek szakterülete a populizmus. Kiútnak azt ajánlja, hogy jobban tudatosítani kellene a polgárokban, mennyire fontosak a jogállami intézmények. Mert azért a demokráciának is vannak hiányosságai, és sokan nem szeretik, amikor a rendszer totojázik, vagy olyan döntéseket hoz, amelyek nem felelnek meg nekik.
• De ezek a jelenségek nem ritkán azért jelentkeznek, mert olyan nincs, hogy „a nép”. Rengeteg csoportérdeket kell egyeztetni. A felvilágosító munkához leginkább az oktatási rendszer reformja kell, ám az sokáig tart. A felvilágosítás azonban itt és most szükséges, és nincs rá egyszerű megoldás.
• Kitért arra is, hogy Meloni, Wilders és Le Pen a kudarcok ellenére állhatatosnak bizonyult és ez hozta meg számukra a sikert. Javukra vált, hogy soha nem voltak hatalmon, így el tudták hitetni a szavazópolgárokkal, hogy szavahihetőek és ez egy nap kifizetődött.  De nem csupán szegényebb, gyengébben képzett rétegek voksoltak rájuk, hanem a középosztályból is sokan, mert úgy érezték, hogy az út szélén maradtak.
• Nem tudtak már mit kezdeni a középpártok képviselte értékekkel. Úgy látták, hogy őket már nem képviseli senki, ezért azokhoz húztak, akik inkább a hagyományos felfogást testesítik meg és nosztalgikus képet ápolnak a társadalomról. Nem biztos, hogy a tömegek a nagy pártok hibájából pártoltak el, de talán többet figyelmet kellett volna fordítani a politika részéről arra, hogy megmagyarázza számukra a döntéseket.  
•  
• The Times
•  
• A lengyel nemzetbiztonsági szolgálat vezetője nem ért egyet azzal a német, illetve amerikai szakvéleménnyel, miszerint Európának 6-10 éve van felkészülni egy esetleges orosz támadásra. A szakember, aki egyben Duda elnök kancelláriáján dolgozik, úgy látja, hogy a NATO keleti szárnyának mindössze három éve maradt kialakítani a megfelelő elrettentő erőt. Jacek Siewira kifejtette, hogy csakis ilyen időtávlatban lehet elkerülni a háborút.
• A litván külügyminiszter viszont úgy értékeli, hogy Oroszország máris háborút vív a Nyugattal és éppen azon van, hogy megújítsa csapásmérő képességét a katonai szövetség keleti határán.
•  
• FAZ
•  
• A konzervatív lap körképe arra jut, hogy benne lesz Európa a slamasztikában, ha Amerikában Trump nyer és visszavonja a nukleáris védőernyőt a földrész feje fölül. Márpedig washingtoni források azt erősítik meg, hogy a politikus készenléti üzemmódba kívánja helyezni a NATO-t. Agytrösztje gyártja neki a tanulmányokat, miszerint nem lenne jó, ha a szövetségnek a kelet-európai gyámságok: értsd a balti államok érdekei szabnák meg az utat. 
• Az amerikai haderőt teljes mértékben kivonnák, a brüsszeli stábot radikálisan karcsúsítanák, a szervezetet csupán egy ’nagy háború’ esetére villantanák be. Az öreg kontinensnek viszont a nukleáris elrettentéshez nem elegendő a 300 francia atomrobbanófej, Amerika az életbiztosítást jelenti számára.
• Ám Párizs és Berlin ellentétesen ítéli meg, hogy miként álljon a védelemben saját lábra a földrész. A németek – az ukrán háború tanulságaként – a közös rakétavédelem fejlesztését szorgalmazzák. A franciáknak, valamint az olaszoknak és lengyeleknek viszont fenntartásaik vannak ez ügyben.
• Viszont ha az amerikaiak netán kilépnek a NATO-ból, még mindig ott vannak a britek, így az oroszok kétszer is megfontolnák, támadjanak-e. A szigetország fegyveres erőinek kutató intézete szerint igazából nem Trump jelenti a gondot. Európának lényegesen meg kell növelnie katonai kiadásait, képesnek kell lennie arra, hogy akár egyedül is segítse Ukrajnát. Hiszen a kontinens keleti részének védelme az USA számára nem létkérdés.
•  
• The Times
•  
• Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója azt gondolja, hogy Trump kivonulhat a NATO-ból. John Bolton, aki két éven át dolgozott a Fehér Házban, emlékeztet arra, hogy elnöksége során a politikus abszolút rossz véleménnyel volt a katonai szövetségről, de a végén katonai vezetőknek sikerült mégis jobb belátásra bírniuk.
• Most viszont, győzelme esetén valószínűleg olyanokkal venné körül magát, akik osztják a megítélését. Ennélfogva – tette hozzá a szakértő – immár jóvátehetetlen károkat okozna. Trumpnak főleg a kölcsönös segítségnyújtást előíró 5-ös paragrafussal van baja. Ha viszont hátat fordít a szervezetnek, azzal felbátorítaná Oroszországot a háborúban.
•  
• Die Welt
•  
• „És mi van akkor, ha Putyin egyáltalán nem akar tárgyalni?” – kérdi az újság tudósítója, aki emigráns orosz család gyermekeként Németországban nőtt fel, de már hosszú évek óta Moszkvában dolgozik. Pavel Loksin szerint az ellenoffenzíva elakadása miatt fokozódik a nyomás Kijevre, hogy üljön le az orosz elnökkel, ám annak az érdekei nem a párbeszédet diktálják.
• Ennélfogva az ukrán fél számára nem sok idő áll rendelkezésre, hogy felszabadítsa az elvesztett területeket. Tudja ugyanis, hogy neki befellegzett, ha az USA visszafogja a támogatást, netán Trump lesz újra az elnök. Moszkva ugyanakkor teljesíthetetlen feltételeket támaszt a megbékélés fejében. Ideértve hogy az ország nem léphet be sem az EU-ba, sem a NATO-ba.
• A Kreml erős embere követi a szovjet hagyományokat, amikor a béke barátjának állítja be magát. Ám valójában minden arra utal, hogy hosszú háborúskodásra rendezkedett be. Közölte is, hogy most már a washingtoni hegemónia ellen küzd. Legalább 2026-ig a GDP 6 %-át kívánja katonai célokra költeni, ami példátlan a rendszerváltás óta.
• A hadikiadások növekedésben tartják a gazdaságot, miközben nincs elég munkaerő, mert annyi hadköteles fiatal ment külföldre, nehogy a hatalom a frontra vezényelje. Így viszont mennek felfelé a bérek. Ha jövő tavasszal Putyin győz a választáson, alighanem még jobban ráerősít az elnyomásra. Ám másfelől még mindig mellette van a közvélemény 76 %-a. Pedig a Kreml egyik rendeletéből kiderült, hogy további 170 ezer fővel akarják növelni a fegyveres erők létszámát.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |