2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Putyin felteszi a pontot az i-re: megsemmisítő győzelmet arat a háborúban – remegnek Európa alapjai

Putyin felteszi a pontot az i-re: megsemmisítő győzelmet arat a háborúban – remegnek Európa alapjai

Így értékeli a helyzetet kommentárjában Daniel Hannan, volt EP-képviselő. Emlékeztet arra, hogy fiaskónak bizonyult az ukrán ellenoffenzíva, a NATO olyasmit él át, mint egykor Amerika és Nagy-Britannia a szuezi válság során.

A kezdeményezés átment Moszkva kezébe, a rakéták Kijevet lövik. Nem véletlenül mondta azt Zelenszkij felesége a BBC-nek, hogy az ország halálos veszélyben van. Most az ukránoknak kell beásniuk magukat a front teljes hosszúságában, mert a katonai technológia nem a támadónak kedvez. Az orosz nép rettenetes árat fog fizetni azért, hogy a gazdaság haditermelésre állt át. Putyin hossszú szenvedésre és éhezésre ítélte muzsikjait ezzel a döntéssel. Ám egyelőre bejött a trükk. Ukrán áttörés nélkül lépett át a télbe. De tanult korábbi hibáiból, jól megerősítette állásait. Most már csak ki kell tartania még 12 hónapon át, mert még ha netán nem is választják meg Trumpot, a republikánusok a háború ellen fordultak a törvényhozásban. Nem véletlen, hogy az orosz elnök kibújt a csigaházából és elment két semleges közel-keleti diktatúrába. Ám nem kizárt, hogy valakik megkérték Szaúd-Arábiát, puhatolja ki a béketárgyalások lehetőségét. Ha ez így van, akkor az akkora katasztrófa a nyugati demokráciák számára, mint egykor Szuez volt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Zürcher Zeitung

 

Orbán hosszú távú stratégiával köti össze az ukrán támogatás blokádját, azonban olyan helyzetben van a pókerjátszmában, hogy jóformán csak nyerhet. Ez a véleménye Ivo Mijnssennek, a svájci lap közép-európai tudósítójának. Emlékeztet arra, hogy az európai vezetők udvarolnak a miniszterelnöknek, nehogy az eheti csúcs katasztrófával végződjön. Közben azonban a magyar fél egyrészt kíméletlen, másrészt ösztönös geopolitikai jelzéseket küld több irányban is.

A kormányfőnek nagy adottsága van ahhoz, hogy országa a tényleges súlyánál magasabb kategóriában mérkőzzön a nemzetközi porondon. Évek óta kihasználja az egyhangú döntéshozatal elvét, hogy maximális előnyöket csikarjon ki.

Most már Zelenszkij is kopogtat nála: hírek szerint szó van a kétoldalú tárgyalásról. Ám Budapest idáig nem adta be a derekát. A magyarok kerek-perec megmondják: egy ilyen, viszonylag szegény államnak nem érdeke, hogy egy még rászorultabb ország csatlakozzon, mert elvinné a felzárkózási és agráralapok javát. Azon kívül, ha az EU következetes kíván lenni, fel kellene venni a nyugat-balkáni jelentkezőket, valamint Moldovát is.

Az aggodalmak nem csupán magyar részről jelentkeznek, ám a többiek csendben csinálják, Orbán viszont nyíltan szembemegy Brüsszellel, aminek egyaránt vannak kül- és belpolitikai okai. A stratégái meg vannak győződve arról, hogy a nyugati hegemónia középtávon kifutó modell, és az országnak egy olyan régióban kell helytállnia, amelyben különféle hatalmak versengenek a befolyásért. Ezért alapvető a jó viszony Kínával és az oroszokkal.

A nyugati beruházókat vonzó feltételekkel köti magához. Szüksége van sok és olcsó energiára a gazdasági tervekhez, ám épp emiatt nagy a függés Moszkvától. Ezért nem érdeke, hogy határozottan kiálljon Kijev mellett.

A megalkuvó irányvonalnak van más hozadéka is. Mindig ki tud harcolni engedményeket az EU-ban. Ugyanakkor ugyanazt hangoztatja, mint a nyugati jobboldal: a belső negatív vonások, korrupció, oligarchák, stb. miatt nem szabad segíteni az ukránokat.

A reálpolitikát igencsak érző populista már a háború kezdete óta azzal számol, hogy a Nyugat előbb-utóbb belefárad a viszályba. Saját híveinek viszont úgy adja el az otthoni gazdasági problémákat, hogy azok egytől egyik a szankciók következményei.

Ám a blokáddal célba veszi a visszatartott uniós forrásokat is. Úgy tűnik, hogy Brüsszel hajlamos a kilátásba helyezett vétót a pénzekért vívott hazardírozás részének tekinteni. Mivel a politikusnak nagyon kell a pénz, nem kizárt, hogy beszünteti az akadékoskodást.

De jobb, ha a Bizottság nem vesz mérget rá, mivel először is nagyon is valósak az árkok a két fél világnézete között. Másfelől ha sikeres a revolverezés, akkor jó esély van rá, hogy legközelebb megint bevetik.

 

The Times

 

A vezércikk egyetért abban az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettessel, hogy az eheti uniós állam- és kormányfői találkozó létfontosságú lesz országa szempontjából. Hiszen megy a vita az 50 milliárd eurós segélycsomagról, illetve Magyarország nem támogatja az ország EU-s csatlakozását sem. Miközben Amerikában a politikai belviták miatt elakadt a Szenátusban a 60 milliárd dolláros támogatás.

Az európai erőfeszítéseket visszavetette Wilders győzelme, a német alkotmánybíróság döntése, miszerint a kormány nem csoportosíthat át tetszése szerint költségvetési tételeket, továbbá Orbán Viktor részéről az a jól kitapintható kívánság, hogy rátegye a kezét a befagyasztott uniós alapokra.

A jövő évi költségvetés alapján Kijevnek 41 milliárd dolláros külső forrásra lesz szüksége, és már egy-két hónapos késés is súlyos következményekkel járhat. Éppen akkor, amikor megfeneklett az ellenoffenzíva, az ENSZ a kemény emberáldozatokra és az infrastruktúrának okozott veszteségekre figyelmeztet, viszont Putyin kellőképpen magabiztosnak érzi magát, hogy ellátogasson az Emirátusokba és Szaúd-Arábiába.

Egy német kutató intézet azt állapította meg, hogy a háborús csömör kezd kisebb nyugati segítségben megnyilvánulni. A brit kormánynak azonban határozottnak kell maradnia Ukrajna kapcsán. Sürgetnie kell az USA-t, valamint az EU-t, hogy ők is legyenek változatlanul erősek. A  küzdelem Európa szabadságáért folyik.

 

Daily Telegraph

 

Putyin felteszi a pontot az i-re: megsemmisítő győzelmet arat a háborúban – remegnek Európa alapjai. Így értékeli a helyzetet kommentárjában Daniel Hannan, volt EP-képviselő. Emlékeztet arra, hogy fiaskónak bizonyult az ukrán ellenoffenzíva, a NATO olyasmit él át, mint egykor Amerika és Nagy-Britannia a szuezi válság során.

A kezdeményezés átment Moszkva kezébe, a rakéták Kijevet lövik. Nem véletlenül mondta azt Zelenszkij felesége a BBC-nek, hogy az ország halálos veszélyben van. Most az ukránoknak kell beásniuk magukat a front teljes hosszúságában, mert a katonai technológia nem a támadónak kedvez.

Az orosz nép rettenetes árat fog fizetni azért, hogy a gazdaság haditermelésre állt át. Putyin hossszú szenvedésre és éhezésre ítélte muzsikjait ezzel a döntéssel. Ám egyelőre bejött a trükk. Ukrán áttörés nélkül lépett át a télbe. De tanult korábbi hibáiból, jól megerősítette állásait. Most már csak ki kell tartania még 12 hónapon át, mert még ha netán nem is választják meg Trumpot, a republikánusok a háború ellen fordultak a törvényhozásban.

Nem véletlen, hogy az orosz elnök kibújt a csigaházából és elment két semleges közel-keleti diktatúrába. Ám nem kizárt, hogy valakik megkérték Szaúd-Arábiát, puhatolja ki a béketárgyalások lehetőségét. Ha ez így van, akkor az akkora katasztrófa a nyugati demokráciák számára, mint egykor Szuez volt.

Bármiféle megállapodás, amely megjutalmazza a Kreml invázióját, azt jelzi a világ számára, hogy katonai szövetség képtelen megvédeni egy országot, noha annak érdekében a két vezető katonai hatalom, az USA és Nagy-Britannia fogott össze. A nyugat rendkívül súlyos presztizsveszteséget szenvedne, ideértve az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok és a demokrácia. Újabb válsággócok alakulnak ki, mert felbátorodnak olyan rezsimek, amelyek a kisujjukat nem mozdították a liberális eszmékért. .

Még van kiút, ám ha Oroszország erővel meg tud tartani területeket, akkor a vesztes az egész 1945 utáni nemzetközi rend lesz. .

 

Der Standard

 

A Johns Hopkins Egyetem egyik neves politológia professzora súlyos gondnak nevezi, hogy a Nyugat válságkezelésre rendezkedett be Ukrajnában és nem kíván véget vetni a háborúnak. Eugene Finkel, aki ukrán földön látta meg a napvilágot és 13 évesen települt át családjával Izraelbe, azért tartja tragikusnak ezt a megközelítést, mert így továbbra is emberek halnak meg és a legtöbb menekült nem tér haza. Az ország nem épül újjá, viszont még erősebbnek érzik magukat a világ autokratái, Moszkvával és Pekinggel az élen.

Pont ezt akarja Putyin, mert számára már az győzelem, ha befagy a viszály. A legnagyobb árat persze az ukránok fizetik, de mintha az európai vezetők nem értenék, hogy országaik is szívóágra kerülnek. Az USA és szövetségesei nem szeretnék, ha az oroszok beszippantanák a szomszédos államot, ám Bidenék félnek, hogy mi lesz akkor, ha a Kreml egyértelműen veszít. Ezért válságkezelésre rendezkedtek be.

A helyzeten azonban csak az változtathat, ha Moszkva felhagy azzal, hogy saját részének állítsa be Ukrajnát. Nehéz lesz, de nem lehetetlen.

Mára az is kiderült, hogy a csodás ellenállás dacára Ukrajna küszködik a korrupcióval, a bürokráciával és a kegyencrendszerrel. Egyes területeken még mindig tetten lehet érni a szovjet mentalitást. De az uniós felvételnél a lényeg, hogy politikai döntés kell hozzá, ezért jó lenne, ha nem bújnának kifogások mögé azok a kormányok, amelyek a felvétel ellen ágálnak.

A Közel-Keletre áttérve biztosra veszi, hogy ha tehetné, a Hamász mindenkit lemészárolna Izraelben, nem csak a zsidókat. De a másik oldalon is vannak olyanok, akik a földdel tennék egyenlővé Gázát. Továbbá hogy a hadsereg számára másodlagos az emberéletek megóvása. Azt azonban nem mondaná, hogy a fegyveres erők háborús bűncselekményt követnek el, ásazaz ki kívánják irtani a palesztinokat.

 

Die Welt

 

Drágán megfizetett Nagy-Britannia a Brexitért. Az azóta eltelt 15 év egytől egyig ment a levesbe, legyen szó a bérekről, a termelékenységről vagy a beruházásokról. Más országok sokkal jobban állnak, mint a britek. Erre jutott a Resolution Foundation nevű agytröszt, amely a Gazdasági Teljesítmény Központja nevű kutató intézettel együtt több éven át vizsgálta a kilépés hatásait.

A középrétegek háztartási jövedelmét tekintve pl. Németország 20 %-kal előbbre tart. Különösen kirajzolódik a különbség a reálbéreknél. A britek tapodtat sem léptek előre 2007 óta ezen a területen. Sőt az átlagos kereseteket tekintve a mutató jelenleg 7 %-kal rosszabb értéket mutat, mint 15 évvel ezelőtt.

Csehül áll a brit gazdaság a beruházások arányát tekintve, csak a GDP 19 %-át költi ilyen célokra, amivel sereghajtó a G7-es államok sorában. Az ok a politikai-gazdasági bizonytalanság. De jelentkeznek annak a visszaütői is, hogy éveken át elhanyagolták az infrastruktúra fejlesztését. Nem büszkélkedhet a szakképzés sem, továbbá igen nagyok az egyenlőtlenségek az egyes társadalmi rétegek között. A gyatra növekedést elsősorban kis- és közepes bevétellel rendelkező családok érzik meg.

Az sem lendített éppenséggel a dolgokon, hogy sűrűn váltották egymást a kormányok. Bell azonban azt mondja, hogy nem szabad apátiába süllyedni, mert a nagy lemaradásban egy valami biztos: van mit behozni.

2023. december 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább