Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Háború törhet ki az izraeli-libanoni határon is
A zsidó állam elfogadhatatlan fenyegetésnek veszi a Heszbollahot. A védelmi minisztert is beleszámítva, magas rangú katonai vezetők szorgalmazták/szorgalmazzák, hogy mérjenek megelőző csapást a szervezetre, ám a kérdés függőben maradt, mert Biden visszafogottságra szólított fel. Így azután szemet-szemért-akciók következtek, a milícia három hónap alatt 146 harcost vesztett, míg az ellenséges csapások 15 izraeli katonával végeztek. A Heszbollahnak, amely ragaszkodik ahhoz, hogy „ellenállási mozgalom”, 150 ezer rakétája van. Ezek közül több száz a szomszéd ország bármelyik pontját képes elérni. A szervezet 50 ezer embert tud képes csatasorba állítani. Ily módon Izraelnek jó oka van, hogy elkerülje a háborút, bár nyugati illetékesek szerint képes volna két fronton is helytállni. Akár órákon belül körbe tudná zárni libanoni területen az ellenséges állásokat. A Heszbollah 2-3 kilométerrel hátrébb vonta egységeit, amivel jelezte, hogy nem törekszik konfliktusra. Minkét oldalt nyomós érvek terelik abba az irányba, hogy ne hagyják elmélyülni a viszályt. Ideértve, hogy Irán azért ölt igen sok pénzt a szervezetbe, mert azt elrettentő erőnek szánja, nehogy a zsidó állam az Iszlám Köztársaság nukleáris létesítményeit támadja. A térségben másutt viszont nagyon is használja az általa pénzelt csoportokat, hogy revolverezze Izraelt. Libanon ügyében mindkét fél igen óvatos, függetlenül a bombasztikus nyilatkozatoktól és attól, hogy Netanjahu kormánya igyekszik likvidálni a szomszéd államban a Hamász vezetőit. Ugyanakkor Amerika már visszarendelte egyik anyahajó-kötelékét a régióból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Fura barátai vannak Orbán Viktornak: Hszitől, Putyinig. A harcias magyar kormányfő a világban főként autokraták és jobboldali populisták közelségét keresi. Olyan illusztris társaságba tartozik bele, mint a kínai elnökön kívül Erdogan, Lukasenko, Vučić, Maduro, Raul Castro és a szír államfő, miután valamennyien személyes üdvözletet kaptak a Kremltől az Újév alkalmából. Az EU-n belül ő részesült egyedül ilyen kivételes elbánásban, amit a magyar állami média büszkén meg is jegyzett.
A legnevesebb „cimbora” alighanem éppen az orosz politikus, akit persze megvetnek nyugaton a háború miatt, ám Orbán mégis találkozott vele a múlt októberben Pekingben. Nem egyszerűen a Moszkva-ellenes szankciók egyik legélesebb bírálója, emellett elkeseredetten ellenzi Kijev megsegítését, valamint az ukrán felvételi tárgyalásokat. A nagy orosz-barátság mögött nem utolsósorban az van, hogy a magyar energiaellátást az orosz forrástól tette függővé – ha törik, ha szakad.
A keleti gazdasági kapcsolatok nála programmá állnak össze. Hitvallása az, hogy a Kelet jön fel, ezzel szemben a dekadens Nyugat süllyed lefelé. A keleti nyitást „radikális külpolitikával” ötvözte, amit a nyughatatlan és arcátlan külügyminiszter hasonlóan zseniális módon ültet át a gyakorlatba. Az Unióval szembeni politikában is ez tükröződik vissza.
Csak éppen a magyar érdekek érvényesítése során ellentmondásokba bonyolódik Orbán. Nemigen mulasztja el, hogy az ország „keresztény” értékeit hangoztassa, mégis csatlakozott a Türk Államok Közösségéhez. Azon kívül végignézte, hogy nagy barátja, Erdogan fegyverrel és zsoldosokkal támogatta Azerbajdzsánt – a keresztény örményekkel szemben.
A politikus szédítő bakugrásait aggodalommal figyelik főként Brüsszelben. Európában már nemigen vannak szövetségesei, annál inkább a szélsőjobbon. Így szívesen kvaterkál Le Pennel, Salvinival. Az FPÖ vezére, Kickl egyenesen példaképet lát benne. De még Trump is dicséri.
Yahoo/DPA
Az olasz miniszterelnök azt mondta, hogy főként Oroszország miatt kibékíthetetlen ellentétek vannak pártja, az Olaszország Fivérei és a német AfD között. Meloni arra válaszolt, hogy elképzelhetőnek tartja-e a szövetséget a német párttal, illetve a Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörüléssel. Utalt arra, hogy egyik sem tagja Strasbourgban az Európai Konzervatívok és Reformerek Frakciójának. Az Identitás és Demokrácia csoporthoz tartoznak, amely még inkább jobboldalinak számít. Úgy fogalmazott, hogy nem kategorizál, de egyik-másik párttal azért vannak különbségek és ő inkább a saját pártcsaládján belül preferálja az együttműködést.
Economist
Az elemzés úgy látja, hogy háború törhet ki az izraeli-libanoni határon is, mert a zsidó állam elfogadhatatlan fenyegetésnek veszi a Heszbollahot. A védelmi minisztert is beleszámítva, magas rangú katonai vezetők szorgalmazták/szorgalmazzák, hogy mérjenek megelőző csapást a szervezetre, ám a kérdés függőben maradt, mert Biden visszafogottságra szólított fel.
Így azután szemet-szemért-akciók következtek, a milícia három hónap alatt 146 harcost vesztett, míg az ellenséges csapások 15 izraeli katonával végeztek. A Heszbollahnak, amely ragaszkodik ahhoz, hogy „ellenállási mozgalom”, 150 ezer rakétája van. Ezek közül több száz a szomszéd ország bármelyik pontját képes elérni. A szervezet 50 ezer embert tud képes csatasorba állítani.
Ily módon Izraelnek jó oka van, hogy elkerülje a háborút, bár nyugati illetékesek szerint képes volna két fronton is helytállni. Akár órákon belül körbe tudná zárni libanoni területen az ellenséges állásokat. A Heszbollah 2-3 kilométerrel hátrébb vonta egységeit, amivel jelezte, hogy nem törekszik konfliktusra.
Minkét oldalt nyomós érvek terelik abba az irányba, hogy ne hagyják elmélyülni a viszályt. Ideértve, hogy Irán azért ölt igen sok pénzt a szervezetbe, mert azt elrettentő erőnek szánja, nehogy a zsidó állam az Iszlám Köztársaság nukleáris létesítményeit támadja. A térségben másutt viszont nagyon is használja az általa pénzelt csoportokat, hogy revolverezze Izraelt.
Libanon ügyében mindkét fél igen óvatos, függetlenül a bombasztikus nyilatkozatoktól és attól, hogy Netanjahu kormánya igyekszik likvidálni a szomszéd államban a Hamász vezetőit. Ugyanakkor Amerika már visszarendelte egyik anyahajó-kötelékét a régióból.
Washington Post
A lap biztonságpolitikai szakértője úgy értékeli, hogy egyre jobban terjednek a háborúk, ma inkább már csak jelszóként létezik a szabályokra épülő rend. David Ignatius emlékeztet arra, hogy a Biztonsági Tanács már nem tudja megakadályozni a fegyveres viszályokat, mivel valamelyik nagyhatalom mindig megvétózza a békefenntartó erők kirendelését. Így nem érvényesül az elrettentés Oroszország, a Hamász vagy a huszik ellen.
A háború arra az őrületre épül, hogy problémákat old meg. Putyin lázálmában rontott rá Ukrajnára, de eddig már 320 ezer embert vesztett, a másik oldalon 170-190 ezer az áldozatok száma.
A nagy kérdés, milyen új mechanizmust lehetne életre hívni az újabb háborúk meghiúsítására, miután Tajvan miatt már az USA és Kína összecsapását sem lehet kizárni. Meg azt sem, hogy fegyverrel parancsolnak megálljt a nukleáris fegyver előállításán dolgozó Iránnak.
Az Egyesült Államok is csak akkor ragaszkodik az általános normákhoz, ha az az érdekében áll. De pl. simán túllépett az ENSZ kifogásain, amikor az ifjabbik Bush le akarta rohanni a Szaddam vezette Irakot. Viszont nem csatlakozik a Nemzetközi Büntető Bírósághoz, nehogy katonái is egy nap a testület elé kerüljenek.
Amerika sokszor az értékeire hivatkozva vonul hadba, de emiatt jóformán folyamatosan háborúzott az eltelt évtizedek során, Vietnámtól kezdve a Közel-Keletig. Putyint szinte mindenért el lehet marasztalni, de volt abban igazság, amikor 9 éve kijelentette a világszervezetben: az amerikai beavatkozások nem reformokhoz vezettek, pl. Irakban, Szíriában, Líbiában és Egyiptomban, hanem csak romboltak. A demokrácia és haladás helyett ezen országok sorsa az erőszak, a szegénység és a társadalmi katasztrófa lett.
Ráadásul egy sor állam úgy indítja meg hadseregét, hogy nem tudja, miként mászik majd ki a konfliktusból, de sebaj, mert majd jön Washington és segít. És Amerika általában nem tud nemet mondani. Ami még rosszabb, az az, hogy az elrettentés egyre inkább egyirányú utcának számít. Az orosz kardcsörtetés hatására az USA csak olyan fegyvereket küldött Ukrajnának, amelyek nem tették lehetővé a válság eszkalálódását, miközben Moszkva változatlanul háborús bűnöket követ el.
Új kereteket kell kidolgozni az ENSZ-ben a háborúk meggátlására, máskülönben el kell gondolkodnunk azon, amit elképzelhetetlennek tartottunk.
Következő cikk: A populizmus természetrajza
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >