Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Szerbiában kudarcot vallott Biden békítő politikája
Ezért valami mást kell kitalálnia. Ezt hangsúlyozza a Washington Post szerkesztőségi véleménye. Washington hiába igyekezett magához fűzni a tekintélyelvű Vučićot, hogy ily módon válassza le Oroszországról. Az eltelt két hétben a szerb ellenzék hívei sorozatban tiltakoztak a választási csalások ellen, és sajnos lassan teljesen megszokottá válik, hogy a rendőrség összecsap a felvonulókkal. Ám miután a demonstrálók karácsony előtt közvetlenül megkísérelték, hogy behatoljanak a városi tanács épületébe, az államfő és a miniszterelnök is utalt arra, hogy igazából a Nyugat meg akarta buktatni a hatalmat. Sőt, Brnabić köszönetet mondott az orosz titkosszolgálatnak, mert az figyelmeztette, hogy az ellenzék a majdani felkelés módjára szándékozik megszerezni az uralmat. Vučić, aki az egyik legügyesebb politikus a térségben, bizonyára meg van elégedve magával. Elégedetlenséget szít a Nyugattal szemben, miközben összeáll Moszkvával – ily módon jó pontokat szerez a lakosság nacionalista többségénél. Az ellenfeleit pedig külföldi érdekek lakájainak állítja be. A színfalak mögött ugyanakkor arról biztosítja a nyugati tárgyalópartnereket, hogy mindent megtesz az uniós tagság érdekében. Amerika nem élezi ki a viszonyt, pedig több veszedelmes koszovói incidens is Belgrád keze nyomát viseli. Sajnos, az erős ember a gesztust azzal fizeti vissza, hogy továbbra is egyensúlyoz Kelet és Nyugat között. Nem hajlandó csatlakozni az oroszellenes szankciókhoz. Így mivel az eddigi enyhe kezű politika nem sok eredményt hozott, Washingtonnak el kellene gondolkodnia azon, nem volna-e itt az ideje valami újjal próbálkozni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A demokráciát mint olyat látja veszélyben a lap egyik külpolitikai szerkesztője az idei választási cunami során, mivel egyre terjed a világban az autokrácia, ugyanakkor a fiatal nemzedékeknek cseppet sem tetszik a fennálló helyzet. Alec Russell emlékeztet arra, hogy egy sor fejlett államban is gyengülnek a demokratikus intézmények.
Megszólaltatja a neves amerikai szakértőt, Larry Diamondot, aki szerint jelenleg nem a demokráciának áll a zászló a földkerekségen. A PiS kudarca ugyanakkor azt támasztja alá, hogy a demokrácia még messze nem vesztette el hajtóerőit. Ezzel együtt nem áll jól a szénája, amit Kevin Casas-Zamora, volt costa ricai elnök négy okra vezet vissza:
- sokan lassúnak és körülményesnek tartják a demokráciát,
- nem egyszer az a benyomás, hogy simán meg lehet úszni a korrupciót,
- a fokozódó társadalmi nyugtalanság következménye, hogy elfogadottá válnak tekintélyelvű figurák,
- a megalapozatlan iraki invázió, a pénzügyi válság és Trump megválasztása kikezdte a Nyugat erkölcsi hitelét.
A gondokat csak tetézi, hogy négy választási kultúra létezik. Az elsőbe diktatúrák tartoznak, mint Belarusz, Oroszország és Ruanda. A második tagjai, mint Irán, Tunézia és Banglades engedik az ellenzéket indulni, de nyerni már nem. A tét a 3. és 4. csoport esetében a legnagyobb. Az előbbinél a lebomlás fenyegeti a demokráciát, éspedig úgy, hogy a győztes tisztességes választáson nyer, de utána áttér az illiberális politikára, á la Orbán.
Utóbbinál, lásd Indiát, Indonéziát és Mexikót, a populisták még inkább teret nyerhetnek a közepet képviselő elittel szemben. A legnagyobb károkat azonban az okozhatja, ha újraválasztják Trumpot. Akkor vizsgáznak az amerikai demokrácia alapjai – mondja Diamond, bár azért bizakodik.
Ám sikere felbátorítaná a tekintélyuralmi rezsimeket, noha a liberális demokráciák már így is meggyengültek és kevésbé hisznek a saját értékeikben. Emellett a fiatalok mind inkább elnézőek az autokráciákkal szemben. Merthogy elégedetlenek a fennálló helyzettel. A szemükben a kompromisszum sokszor megalkuvást jelent. Pedig hogy mennyien mennek el voksolni, az lényegesen befolyásolja Biden esélyeit.
Casas Zamora ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a demokráciák képesek az önkorrekcióra, az autoriter rendszerek viszont igen törékenyek, mert náluk nagyobb a hibalehetőség. De a lényeget alighanem a moldovai elnök, Maia Sandu ragadta meg, amikor kijelentette: minél több a demokrácia a világban, annál jobb – mindenkinek.
Die Presse
Ausztria Magyarország szintjére süllyedt, amikor jó sokáig megakadályozta, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez – fejti ki vendégkommentárjában Amos Michael Friedländer, a Nomura nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport volt kelet-európai kutatási igazgatója, aki jelenleg publicista.
Úgy véli, Nehammer kancellár azért kötötte az ebet a karóhoz, mivel fél, hogy az FPÖ megnyeri a választást az idén. Ezért hiába támogatta az ország korábban a keleti nyitást, ezúttal az sem számított, hogy az elutasítással meggyengíti az Uniót. Pedig alighanem mindenképpen veszíteni fog az urnáknál, ráadásul igen sokat ártott az ország tekintélyének.
Most ugyan létrejött a megállapodás, hogy márciustól a légi és vízi közlekedésben eltörlik az ellenőrzést a két ország határán, de az osztrák fél jelentős feltételeket szabott. Kizsarolta, hogy Bukarest és Szófia vegye vissza főként az afgán és szír menedékkérőket. Nem kizárt, hogy olyan precedens jön létre ily módon, amit más országok is szívesen átvesznek. Magyarország a napokban nyomásgyakorlással rávette a bolgár kormányt, hogy az ne növelje az orosz gázszállítmányok tranzitdíját.
Az egész egyezség csupán félmegoldás, amely még inkább kiüresíti a menedékjogot, ám így is kellett hozzá a közbenjárás, német, illetve amerikai részről. A románok pedig azzal fenyegettek, hogy megnézheti magát az OMV, amely a fekete-tengeri gázmező 50 %-os tulajdonosaként jelentős bevételt vár a készülő kitermelésből.
Wall Street Journal
A vezércikk megállapítja, hogy Irán alkotja a közel-keleti erőszak forgáspontját, az összes háborús, illetve terrorcselekmény kapcsán Teheránba vezetnek a szálak. Az iráni fővárosban végrehajtott tegnapi robbantást idáig ugyan idáig senki sem vállalta magára, de nagyon is lehetséges, hogy valamiféle belső oka van.
A rezsim persze Izraelt és az Egyesült Államokat vádolja, szokás szerint, ám egy ilyen merénylet egyik országnak sem áll az érdekében. És azok nem is így szoktak csapást mérni az Iszlám Köztársaságra. A zsidó államra inkább az a jellemző, ahogy két napja Bejrútban eltette láb alól a Hamász egyik vezetőjét.
Jeruzsálem kerek-perec megmondta, hogy a terrorszervezet korifeusai sehol sincsenek biztonságban október 7. után. Úgyhogy szakértők további orgyilkosságokra számítanak. Viszont egy emlékszertartás elleni támadás stratégiailag és taktikailag egyaránt ostoba volna, egyben pedig erkölcsileg igazolhatatlan.
Ha a Biden-kormányzat valamit nagyon akart, akkor az az, nehogy fegyveres viszályba keveredjen a mullahokkal. Ezért annyira langymeleg, amikor arról van szó, hogy Irán által támogatott milíciák amerikai katonákra vagy hajókra lőnek Szíriában, Irakban vagy Jemenben. Ám ez felbátorította a másik felet, mert az hiszi, hogy a haja szála nem görbül meg.
Ám hogy az Egyesült Államokkal az élen 12 ország közleményben figyelmeztetett a következményekre, az ultimátummal ér fel. A nyilatkozatból kimaradt Irán neve, de a szövetségeseknek előbb-utóbb helyre kell állítaniuk az elrettentést, ha stabilabb térséget akarnak. Ez pedig az jelenti, hogy foglalkozniuk kell Teheránnal.
Economist
A folyóirat úgy foglal állást, hogy Netanjahu elszúrja a háborút, ezért meg kell szabadulni tőle. A térségben hatalmas a felfordulás. Gázában két millió civilt fenyeget éhínség, a szállító hajók elleni huszi támadások a világkereskedelmet sodorják bajba.
Bármikor háború törhet ki Izrael és a Heszbollah között. Egyértelmű, hogy a Hamász október 7-i rajtaütése átalakítja az egész Közel-Keletet, illetve hogy a zsidó állam olyan hibákat követ el, amelyek a saját biztonságának ártanak. Úgyhogy az országnak át kell gondolnia az egész biztonsági doktrínáját, ami azon alapult, hogy nincs szükség a békére a palesztinokkal, falakat kell építeni és a technológiával kell kivédeni a rakétacsapásokat, valamint az ellenséges milíciák beszivárgását.
De nem vált be. Jeruzsálemnek egyértelművé kell tennie, hogy a terroristák ellen harcol. Ebből az következik, hogy célzott támadásokat kell végrehajtania Gázában, viszont az eddiginél sokkal több segélyküldeményt kell beengednie. Továbbá tervet kell kidolgoznia a palesztin állam megteremtésére. Ily módon szavatolhatja Amerika támogatását. Washington elriasztja Iránt ugyanakkor szolgalmazza a közeledést Izrael és az öböl menti államok között.
Netanjahu azért választott rossz taktikát, mert gyenge. Mindenképpen hivatalban óhajt maradni, ezért szélsőségesekkel állt össze, próbára téve az USA türelmét. Ez visszaüt még a Gázai övezetben és gátolja az izraeli biztonsági aggályok eloszlatását. Ilyenformán a minisztelnöknek mennie kell.
Die Welt
Ha az amerikai szélsőjobb úgy ítéli meg a novemberi választás után, hogy az országból zsarnokság lesz, akkor még a polgárháborút sem lehet kizárni – véli az a brit újságíró, aki stábjával három éve egyedüliként kísérhette végig a Kongresszust megostromló tömeget. Robert Moore, aki az ITV tévétársaságot tudósítja, azóta is tartja a kapcsolatot a tettesekkel. Radikalizálódásuk láttán igen drámai fejleményektől tart.
Így fennáll a veszély, hogy megismétlődik január 6. A támadás részvevői azóta még inkább úgy gondolják, hogy meghamisították az akkori eredményt, illetve hogy Amerika rossz irányban halad. Hogy lesz-e erőszak, az attól függ, hogy az FBI mennyire tartja rajta a szemét ezeken a csoportokon, illetve hogy mennyire maradnak nyugodtak ezek a félkatonai szervezetek. Mint amilyen pl. a Büszke fiúk.
Ezek a milíciák az alkotmány őrzőinek tekintik magukat, akik megóvják a hazát az önkényuralomtól. Viszont ha Trump nyer, akkor az elemző tömegtiltakozásokra számít, de nem lehet tudni, hogy nem torkollik-e puccsba. De ez az eshetőség azért a baloldalon is fennáll.
Következő cikk: Háború törhet ki az izraeli-libanoni határon is
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Magyar sorshúzás
Mi Magyar „day after” terve, milyen stratégiát képzel június 9. utánra? Ebbe kell illesztenie önkormányzati stratégiáját. >
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >