Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin megértette, Trump nem
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy a volt elnök külön szövetséget hoz létre a NATO-n belül – magyar és török közreműködéssel. Bolton szerint Orbán már csatlakozott a politikushoz, túl azon, hogy az EU-n belül messze ő rokonszenvez Putyinnal leginkább, a katonai szervezet számára pedig – Erdogannal - együtt a legnagyobb gondot jelenti. De az összefogáshoz még meg kell nyerni a török államfőt. A szakértő, aki lépten-nyomon arra figyelmezteti az amerikaiakat, hogy végzetes könnyelműség volna részükről Trumpot megválasztani, úgy véli, hogy a korábbi elnök már most is veszélyezteti a NATO biztonságát, mivel hatalmi politikát folytat. Komolyan gondolja, hogy kilépteti országát. Szerinte jó néhány európai kormány kihasználja az Egyesült Államokat és potyautasként élvezi annak védő ernyőjét. Egyáltalán nem érti a kollektív biztonság jelentőségét. Számára édes mindegy, mit csinált Putyin Navalnijjal és másokkal. Nem szeretne orosz kollégájával ilyen dolgok miatt vitába keveredni. Hiszen a másikban jobban bízik, mint a saját hírszerzésében. Nem fogja fel, hogy a jó személyes viszonyból nem következik egyenesen a két állam közötti jó kapcsolat. Ha viszont a Kreml nyer, akkor feltehetőleg nem csupán a balti köztársaságokra, hanem az egykori Szovjetunió több más tagországára is rárontana. Ha Trump kilépne a NATO-ból, Moszkva azonnal veszélyt jelentene a Baltikumra nézve. Belaruszt pedig beszippantaná. A fő gond, hogy megerősödik az orosz-kínai-tengely. Így ha Washington valóban búcsút intene a katonai szervezetnek, Európa nagy veszélyben lenne. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Sulyok Tamás lett Orbán Viktor új hivatali pecsétnyomója. Stockholmban, Brüsszelben és a Washingtonban már nagyon várják, hogy szentesítse a svédek NATO-belépésének magyar okmányát, a tisztség már csak ezért sem maradhatott sokáig üresen a kegyelmi botrány után.
De hogy szükségessé vált a személycsere, az olyan nyugtalanságról árulkodik a Fideszen belül, amilyet régen nem lehetett tapasztalni a kormánytáborban. Novák Katalin - nyilvánvalóan kabinettagok nyomására – futni hagyott egy embert, aki közreműködött a pedofil ügy eltussolásának kísérletében.
A miniszterelnök, aki a történtek miatt úgy érezte: veszélyben a nemzeti-konzervatív családpolitika hitele, még a hét elején is azon volt, hogy csillapítsa az érzelmeket, amik még a saját támogatói körében is magasra csaptak.
Sulyok feltételezhetően nem okoz csalódást Orbánnak, aki stabilitást és folyamatosságot vár tőle. Már az egyetemen az volt róla a vélemény, hogy csendes, szerény. Az Alkotmánybíróság élén nem tűnt ki azzal, hogy ellensúlyt képezne a hatalommal szemben, amely éveken át fokozatosan leépítette az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület még csak nem módosította a hivatalos irányvonalat.
Ellenben támogatta pl. a különleges gazdasági övezetek megteremtését, amelyek arra szolgálnak, hogy elvegyék az adóbevételeket az ellenzéki kézen lévő településektől. Abban sem talált semmi kivetnivalót, hogy a legutóbbi választások előtt a Fidesz a Covid-oltás céljára összegyűjtött címlista segítségével juttatott célba kampányüzeneteket. A testület úgy értékelte, hogy a kormánynak kötelessége a polgárokat támogatni.
Az új államfő azt hangoztatja, hogy nem érdekli a politika, de ez nem is nagy gond, amikor a feladata az, hogy aláírásával áldását adja mindenre, amit az Országgyűlés és a kormány elhatározott.
Bloomberg
Jól értesült források nem tartják kizártnak, hogy Magyarországon a jövő hétre tolódik át a svéd NATO-tagság ratifikálásának utolsó aktusa, sőt lehet, hogy csak az utána következő héten lesz meg, mivel az új államfőnek időre van szüksége, hogy átvegye a hivatalát. Az ünnepséget eredetileg holnapra tervezték, de csak feltételesen. Azt viszont nem gondolja senki, hogy Sulyok Tamás esetleg megtagadná az aláírást.
Die Welt
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy a volt elnök külön szövetséget hoz létre a NATO-n belül – magyar és török közreműködéssel. Bolton szerint Orbán már csatlakozott a politikushoz, túl azon, hogy az EU-n belül messze ő rokonszenvez Putyinnal leginkább, a katonai szervezet számára pedig – Erdogannal - együtt a legnagyobb gondot jelenti. De az összefogáshoz még meg kell nyerni a török államfőt.
A szakértő, aki lépten-nyomon arra figyelmezteti az amerikaiakat, hogy végzetes könnyelműség volna részükről Trumpot megválasztani, úgy véli, hogy a korábbi elnök már most is veszélyezteti a NATO biztonságát, mivel hatalmi politikát folytat. Komolyan gondolja, hogy kilépteti országát. Szerinte jó néhány európai kormány kihasználja az Egyesült Államokat és potyautasként élvezi annak védő ernyőjét.
Egyáltalán nem érti a kollektív biztonság jelentőségét. Számára édes mindegy, mit csinált Putyin Navalnijjal és másokkal. Nem szeretne orosz kollégájával ilyen dolgok miatt vitába keveredni. Hiszen a másikban jobban bízik, mint a saját hírszerzésében. Nem fogja fel, hogy a jó személyes viszonyból nem következik egyenesen a két állam közötti jó kapcsolat.
Az orosz vezető nyeregben érzi magát, mind odahaza, mind külföldön. Ugyanakkor Trump nem kívánja megoldani Amerika déli határán a menekültproblémát, ám addig sok republikánus képviselő nem szavazza meg az ukrán-izraeli-tajvani segélyprogramot. Mintha nem lehetne egyszerre dolgozni két vitás ügy rendezésén.
Ám a politikus tévutat jelent és remélhetőleg igen hamar eltűnik a közéletből. Biden Ukrajna-felfogásával ugyanakkor az a baj, hogy nincs neki stratégiai elképzelése. Folyton be van rezelve, hogy kiszélesedik a viszály, bár nem látni, hogy ehhez Putyin honnan venné a csapatokat. Gyakran fenyegetőzik az atomfegyverrel, de mindig kiderül, hogy blöfföl. Ám a lényeg, hogy Kijev nem kapja meg a győzelemhez szükséges fegyvereket.
Ha viszont a Kreml nyer, akkor feltehetőleg nem csupán a balti köztársaságokra, hanem az egykori Szovjetunió több más tagországára is rárontana. Ha Trump kilépne a NATO-ból, Moszkva azonnal veszélyt jelentene a Baltikumra nézve. Belaruszt pedig beszippantaná. A fő gond, hogy megerősödik az orosz-kínai-tengely. Így ha Washington valóban búcsút intene a katonai szervezetnek, Európa nagy veszélyben lenne.
Washington Post
Nagy a felzúdulás, miután a francia elnök felvetette, hogy külföldi csapatok is részt vehetnének a háborúban, ám a javaslatban valójában nincs semmi új, mert szép számmal harcolnak már most is idegen katonák mindkét oldalon. Erre emlékeztet a szemleíró Ishaan Tharoor, kiemelve, hogy Putyin változatlanul úgy látja: valójában a Nyugattal hadakozik ukrán földön.
A nyugati államok ugyan óriási segítséget nyújtanak Kijevnek, de igyekeznek mindenképpen kimaradni a viszályból. Ám hírszerzési adatok bizonyítják, hogy pl. az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kisebb, különleges rendeltetésű egységeket és tanácsadókat vezényelt Ukrajnába, feltehetőleg a logisztikai támogatás és kiképzés céljára.
A CIA kémhálózatot működtet a helyszínen, több bázissal, hogy nyomon kövesse az orosz hadsereg mozgását, illetve felderítse, hol vannak a Kreml legfőbb harceszközei. Az ukrán oldalon több ezer önkéntes harcol, elsősorban nyugatról és a posztszovjet köztársaságokból A nemzetközi légiót egyes pontokon a leghevesebb csatározásokban vetik be.
Összesen hozzávetőleg 20 ezer emberről van szó, több mint 50 országból. Akadnak köztük belaruszok, kazahok és kirgizek is. Az orosz oldalon viszont szíreket, kubaiakat, nepáliakat és indiaiakat mozgósítottak. Közülük egyesek úgy kerültek bele a dologba, hogy emberkereskedők becsapták őket, mások azért vállalkoztak a feladatra, hogy a családjukon segítsenek.
Die Presse
Az OMV volt vezérigazgatója úgy látja, itt az alkalom, hogy Ausztria kiszabaduljon az orosz gázfüggőségtől és megítélését osztja az Európai Parlament osztrák, konzervatív alelnöke is. Érvük az, hogy a Nehammer-kormány és az osztrák szénhidrogén társaság ódzkodik ugyan a meglévő, 2040-ig szóló szerződés felmondásától, éspedig arra hivatkozva, hogy akkor is fizetni kellene, ha egyetlen köbcenti földgázt sem vesznek át, ám van itt egy kiskapu.
Az év végén is ugyanis Ukrajna nem kívánja meghosszabbítani Moszkvával a tranzitmegállapodást. Ha viszont nem jön több gáz, évi hat milliárd köbméter a baumgarteni elosztóba, akkor az orosz fél nem tesz eleget az egyezménynek. És egyébként is, Németország pl. simán ki tudott szállni az ügyletből.
Az EU-n belül az osztrák és a magyar kormány az utolsó, amely gázszükségletének túlnyomó részét továbbra is Oroszországtól szerzi be. Ausztria esetében az arány csaknem kétharmad. Ugyanakkor az osztrák tárolók még most, a tél végén is 70 %-ig tele vannak. Azaz nincs gond az ellátás biztonságával. Karas az EP nevében azt sürgeti, hogy az Unió tegye szankciós listára a földgázt is.
FT
Európának nem szabad csak Kínára összpontosítania, amikor gazdaságának biztonsága forog kockán, mert nagy veszélyt jelentene ebből a szempontból Trump győzelme is - figyelmeztet Abraham Newman, a Georgetown Egyetem professzora. Az EU éppen azon dolgozik, hogy létrehozza ezen a területen a saját biztonsági rendszerét, kezdve a beruházások átvilágításától, egészen az exportellenőrzésig.
Az Unió arra az elméletre épült, hogy a nyitottság és a kereskedelem elvezet a békéhez és a jóléthez, és nem okoz sebezhetőséget. Ám kiderült, hogy nagyon is védekezni kell az idevágó kockázatok ellen, éspedig elsősorban Peking miatt. Lásd pl. az ipari kémkedést és a kettős rendeltetésű termékeket.
Csakhogy Brüsszel nem vet számot azzal, hogy az Amerikához fűződő viszony már Trump első időszakában sem volt éppen felhőtlen, és egy 2. republikánus kormányzat alatt csak még rosszabb lenne. Hiszen az ellenségnek tekinti az EU-t és védővámokat kíván bevezetni. De még ennél is aggasztóbb, hogy alighanem tengelyt akasztana Pekinggel és kényszerítő eszközökkel rávenné Európát a csatlakozásra.
Azaz nyugatról is nyomás nehezedne a földrészre és erre már most sürgősen fel kell készülni. Pedig volna eszköz a fenyegetés elhárítására. Ha határozottságot tanúsít, az elriaszthatja az Egyesült Államokat, de a harcias Kínát is. Viszont ha nem foglalkozik azzal, milyen veszedelmet rejt a trumpizálódott Amerika, akkor roppant kemény tele lesz.
Következő cikk: Le Monde: Szerbia erőszakot alkalmaz a migránsok ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >