Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Le Monde: Szerbia erőszakot alkalmaz a migránsok ellen
Az uniós tagságra pályázó Szerbia egyre jobban bekeményített a migránsok ellen, és ma már szinte mindennapos, hogy rövid úton kipenderíti mindazokat, akik Észak-Macedónia felől illegális lépik át a határt. A túloldalon emberi jogi szervezetek olyan videókat készítenek, amelyeken visszatoloncoltak láthatóak, miközben menetelnek – egy szál alsónadrágban a kemény télben - miután a szerb hatóságok elvették a ruhájukat, valamint a mobiljukat.
Nem egészen egy hónap alatt kb. 70-en jártak így. A macedón hatóságok megerősítik, hogy találtak olyanokat, akiknek a testén sérülések voltak. Szerb oldalról minden felelősséget elhárítanak. Az ország sokáig bizonyos türelmet tanúsított a főleg szír és afgán menekültekkel szemben, akik a lehető leggyorsabban át akartak jutni az országon. Ám egy idő után Belgrád keményebb intézkedéseket vezetett be, részben Brüsszel nyomására, részben mert több szomszédos állam is szigorú ellenőrzést vezetett be a határon. Egyébiránt magyar és osztrák csendőrök rendszeresen járőröznek Szerbia és Észak-Macedónia között.
Vučić elnök közölte, hogy országa nem szeretne parkoló lenni a nyugatra tartó migránsok számára. Tavaly 10 hónap alatt csaknem 90 ezer embert regisztráltak, a többségük Magyarországon át Ausztriába és Németországba igyekezett eljutni. A nacionalista Orbán Viktor határkerítése messze nem hermetikus ugyan, de lassítja az utazást. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy Magyarország is bőven alkalmazza az erőszakos visszatoloncolást.
Jogvédő szervezetek szerint a szerbek azért folyamodnak ehhez a megoldáshoz, hogy elrettentsenek minden illegálist a belépéstől, abban a reményben, hogy azok Macedóniában vagy Bulgáriában maradnak – jelenti szemleútjáról Jean-Baptiste Chastand, a Le Monde közép-európai tudósítója. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Economist
A lap kilátástalannak nevezi azokat a reményeket, hogy szögesdróttal fel lehet tartóztatni a migránsokat, ám a politikusok úgy érzik, ez a legjobb módszer a szavazópolgárok aggodalmának eloszlatására. 10 éve alatt csaknem 2 200 kilométernyi kerítés épült a földrészen és csak az idén még 245 kilométernyi jön hozzá.
A Frontex tavaly 380 ezer illegális határátlépőt vett jegyzékbe, 2016 óta nem volt ilyen magas a szám. A költségek hatalmasak, a lengyeleknek 80 millió eurót költöttek csak arra, hogy a határzárat korszerű kamerákkal és mozgásérzékelőkkel szereljék fel. Ám a beruházáshoz képest a hatásfok igencsak gyatra. Az EU Határőrizeti Ügynökség egyik képviselője azt mondja, a fizikai akadályok csak arra jók, hogy a bevándorlási hullám máshová tevődjön át.
Miközben a nagy tömegek nem is a Balkánon vagy kelet felől, hanem a Földközi-tengeren át érkeznek. Az Európai Politikai Tanulmányok Intézetének egyik munkatársa azt mondja, a kerítés a migrációs politika fiaskóját bizonyítja. A kontinens a menedékkérők távoltartásával igyekszik elhárítani magától a felelősséget.
FAZ
A kommentár azt latolgatja, vajon nem alkalmaz-e kettős mércét az EU a Tusk-kormánnyal szemben, hiszen korábban jogszabály-változtatásokhoz kötötte a támogatás felújítását, most viszont már ígéretek, illetve egyszeri intézkedések fejében is hajlandónak mutatkozik a visszatartott 137 milliárd euró túlnyomó részének folyósítására.
A fő gond azzal a 60 milliárddal van, amely egyelőre a járványalapban parkol, mert azt elvileg csak akkor lehetne utalni, ha konkrét lépesek történnek a normál viszonyok visszaállítására az igazságszolgáltatásban. Ám az idevágó jogszabály még nem lépett életbe.
Jogállami szempontból az is aggályos, hogy az új kormány nem hajlandó követni az Alkotmánybíróság ítéleteit, ám ebben a Bizottság nem lát semmi kivetnivalót, mivel a testület tele van a PiS kinevezettjeivel és így Brüsszel már korábban panasszal fordult az Európai Bírósághoz. Ezzel együtt az a benyomás, hogy az EU politikai szempontok alapján dönt.
Tavaly év végén lehetővé tette, hogy Magyarország 10 milliárdot kapjon a felzárkózási alapból, habár az EP szerint az Orbán-kabinet nem teljesítette a feltételeket. Viszont a következő nap Orbán Viktor feladta az ellenállását, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások Ukrajna uniós belépéséről.
Die Welt
Nem éppen a legjobb bizonyítványt állítja ki a francia elnökről a konzervatív lap fő elemzője, mert úgy látja, hogy Macron ugyan Európáról beszél, de csak magára és Franciaországra gondol. Jacques Schuster szerint a politikus nem tartja magát a megállapodásokhoz, amikor a saját jelentőségét kívánja kiemelni. Pont ilyen okokból közölte egymaga a világgal, hogy mégiscsak elképzelhető, hogy nyugati csapatok menjenek Ukrajnába, bármit is akarjon a NATO.
Az államfő imádja, amikor nagy a felhajtás körülötte. Ilyenkor nem számít, miben egyezett meg a szövetségesekkel, vagy mik a stratégiai alapvetések. Így az sem érdekes, hogy a katonai szövetség nem szeretne belekeveredni a háborúba, mert annak világégés lehet a vége. Ellenben az valahogy nem annyira fontos a számára, hogy betartsa a Kijevnek tett ígéreteit. Pedig már mennyi fegyvert kilátásba helyezett!
Nagyon úgy néz ki, hogy nála a látványosság és a pátosz helyettesíti a komolyságot. Nem lehet szabadulni attól az érzéstől, hogy nem gondolja végig a dolgokat, és a szava sokat nem ér. Egy aranyszájú narcisztikus az Elysée-palota lakója. Számára csak az az érdekes, hogy minek gondolja magát. Csak éppen az ilyen mentalitáshoz túl komoly a helyzet a világban.
A háború veszélye jó 50 éve nem volt ekkora. És nem tudni, hogy az USA a választás után is védő ernyőt tart-e Európa fölé. Azaz itt volna az idő, hogy a francia vezető felnőttként viselkedjen. Merthogy a földrész védelmében kulcsszerep jut neki.
FAZ
A lap egyik kiadója arra figyelmeztet Putyin tegnapi beszéde után, hogy az elnökben nem szabad egy szemernyi kétséget sem hagyni afelől: ha tényleg annyira őrült, és netán elsőként nyomja meg az atomfegyver indítógombját, akkor ő másodikként fog meghalni. Berthold Kohler emlékeztet arra, hogy a politikus sokáig az alattvalóira hagyta a nukleáris fenyegetőzést. Azok meg azzal kérkedtek, hogy Moszkva pillanatok alatt le tudná radírozni a térképről Berlint vagy Varsót.
Ám a Kínaiak értésre adták, hogy nem helyeslik a kardcsörtetést. Csakhogy most maga a nagy ember folyamodik ehhez a módszerhez, ami egyrészt a választással függ össze, mivel a Kreml ura próbál az ellenségektől körülvett Oroszország erős és bátor védelmezőjének mutatkozni.
Másfelől arra törekszik, hogy eltanácsolja a Nyugatot Ukrajna támogatásától, mert különben Moszkva aligha lesz képes térdre kényszeríteni az ukránokat. És nem is eredménytelen a taktika, mivel Scholz kancellár folyamatosan azt bizonygatja: semmi olyat nem tesz, ami miatt eszkalálódna a viszály. Ám nem szabad tartósan azt jelezni, hogy a másik oldal sokkal jobban fél a háború kiszélesedésétől, mint Putyin.
Le Monde
Putyin támogatói mind inkább a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés körül gyülekeznek az Európai Parlamentben. Az Identitás és Demokrácia-frakció már bejelentette, hogy csatlakozik hozzá egy bolgár és egy szlovák párt – mindkettő Moszkva meghosszabbított karjának számít, a tagok közül pedig a német AfD és az osztrák FPÖ pedig továbbra is szoros kapcsolatokat tart fenn a Kremllel.
Le Pen igyekszik elhárítani a vádat, hogy pártja az orosz elnök élcsapata Franciaországban, ám közben nem tagadhatja, hogy tetszik neki, amit a Kreml csinál és olyanokat választ szövetségesnek, akik Moszkva hídfőállásának számítanak a kontinensen. Az Identitás és Demokrácia tagjai között pedig a legfőbb összetartó erő a migráció és az EU elutasításán kívül éppen az orosz agresszor iránt tanúsított megértés.
A Nemzeti Tömörülés egyik EP-képviselője, Jean-Paul Garraud bensőséges viszonyt ápol a Fidesszel. Ugyanakkor egy sor régi strasbourgi szövetséges – Le Pen-től eltérően – a háború óta sem határolódik el az orosz vezetéstől. Ilyen pl. az Osztrák Szabadságpárt. Amikor erről kérdezték a francia politikust, azt válaszolta, hogy akadnak ellentétek a pártcsaládon belül, de ez már csak így van a Néppárt soraiban is.
Die Presse
Milánóban tegnapelőtt este fáklyás felvonulás volt a város központjában annak az antifasiszta tanárnőnek az érdekében, akit jó egy éve Budapesten azzal a váddal tartóztattak le, hogy a „Kitörés napján” többedmagával megsebesített egy újfasisztát. Az eseményen egy parlamenti képviselő, aki felkereste a börtönben a vádlottat, elmondta a mintegy 100 részvevőnek: az asszony abban bízik, hogy házi őrizetbe helyezik.
Utána Olaszország kérelmezheti a kiadatását. Meloni azonban próbálja elérni, hogy helyezzék szabadlábra. A következő tárgyalás május 24-én lesz, és a bíróság akár 11 évet is kiszabhat. Tajani külügyminiszter az utóbbi napokban azt követelte magyar kollégájától, hogy engedjék el a 39 éves nőt. Ennék érdekében berendelték a tárcához a római magyar nagykövetet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >