Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából eljöttek a populista hangadók, hogy közösen állítsák pellengérre a woke-ságot. Ezek a fórumok markáns, ám egyúttal ügyesen nyomuló formákat alkalmaznak, ám Magyarországon a kulturkampf mögött több van, mint egyszerű retorika – állapítja meg a Le Figaro. A kormány betiltotta a biológiai nem megváltoztatását, tilos kiskorúak számára nyilvánosan bemutatni a homoszexualitást és egynemű párok nem házasodhatnak össze. Viszont ha a woke hozzáállás ostorozói elhagyják a komfortzónájukat, akkor azt látnák a magyar fővárosban, hogy az fürdik a baloldali liberalizmusban. Olyan társadalommal szembesülnének, amely mind nyitottabb és ellenáll vezetői parancsainak. A közeg világias, a vallás egyre erőteljesebben szorul vissza. Mindinkább elfogadott az azonos neműek szerelme, és mivel ezrek mennek külföldre dolgozni, őket fokozatosan ázsiai munkásokkal pótolják. Orbán Viktor irányítaná ezek után a woke-ellenes hullámot? Végül is miért ne? Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül! Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A keleti nyitás eltelt 20 éve sikertörténet, ám a magyar és a lengyel árnyoldal arra figyelmeztet, hogy a következő bővítést alaposan körül kell bástyázni – mutat rá Ralph Wrobel, a zwickaui Nyugatszász Főiskola közgazdász professzora. A vendégkommentárban kifejti, hogy a 10-ek gazdaságilag és politikailag is nagy utat tettek meg, és csupán a magyar, illetve az előző lengyel kormány kanyarodott vissza az autokráciához. Olyannyira, hogy mindkettő hiányos demokráciának számít, bár Tusk győzelmével Varsó már kifelé tart a gödörből.
Lehet, hogy a visszaesés azért következett be, mert a lakosságtól túl nagy áldozatokat követelt az átalakulás. De így sem szabad alábecsülni az EU jelentőségét, mert Brüsszel nyomása nélkül a két állam már bizonyosan komplett tekintélyuralom lenne. Ezt támasztja alá a Bertelsmann-alapítvány demokrácia indexe, amelyben Magyarországot már Ukrajna is megelőzi.
Paradox módon a két ország különösen sokat profitált az uniós támogatásokból, miközben mindkettőnél leépült a jogállam. Sokatmondó az is, hogy a GDP alapján mindkettő csupán a régió középmezőnyében foglal helyet, és mindössze Romániát, illetve Bulgáriát előzi meg.
Vagyis hiába bizonyultak az elején éltanulónak, később visszaestek. Az látszik tehát, hogy az EU-tagság önmagában nem szavatolja a folyamatos fejlődést, ám annak fontos előfeltétele. Ha most a szervezet új tagokat vesz fel, akkor mindenképpen rugalmasabbá kell tenni a döntéshozatalt, nehogy a jövőben egyes államok, vagy országcsoportok blokkolni tudjanak, mert különben az Unió cselekvőképtelenné válik.
Politico
Macron és Orbán is körvonalazta, szerintük merre kellene Európának haladnia, miközben már csak hat hét van a választásig. A két nézet tökéletesen ütközik, mert a francia elnök szerint a földrész létkérdéssel néz farkasszemet: vagy geopolitikai szereplőként lép fel, hogy ellensúlyozza a Kína és az USA jelentette komoly versenyt, vagy vége lesz. Vagyis nem lehet az a jó fiú, mint idáig, mert Peking és Washington nem tartja be a szabad kereskedelem szabályait, Moszkva pedig a nyugati biztonsági rendet fenyegeti.
Ezzel szemben Orbán azt vázolta a CPAC gyűlésén, hogy az európai és amerikai választások esélyt kínálnak a „haladó világszellem” legyőzésére, hogy belépjünk a szuverenitás korába. Egyben harcra biztatta Trumpot az ellene folyó bűnperben.
A magyar vezetővel szemben komoly kihívó jelentkezett: Magyar Péter, aki azonnal hatalmas tömegtámogatást szerzett. Macronra nézve ugyanakkor Le Pen jelent veszélyt. Számára az ér fel lidércnyomással, hogy széteshet az EU és így zsákmányul eshet olyan hatalmaknak, amelyekről egyébként Orbán álmodik. Utóbbi számára ugyanakkor pont az a rémálom, amit a francia vezető kifejtett, hogy ti. a földrésznek szuperhatalommá kell válnia.
Kétséges ugyanakkor, hogy a két beszéd nagy hatást váltana ki. Orbán EU- és woke-ellenes kirohanása nem lohasztja le a lelkesedést a TISZA párt iránt. Annál inkább odafigyel az ilyen megnyilatkozásokra a brüsszeli elit, illetve egy sor európai főváros, mivel idegesen próbálják felmérni, mi várható az EP-választáson.
Viszont csak keveset hallani azokról az államokról, amelyek nem kérnek sem Macron, sem Orbán víziójából. Lehet, hogy itt lenne az idő vezetőik számára, mármint hogy kirukkoljanak alapvető elgondolásaikkal.
Die Presse
A budapesti gyors egyhamar nem fut be Varsóba, mert az új lengyel vezetés istenhozzádot int Magyarországnak és inkább a Baltikummal, Skandináviával, valamint Franciaországgal óhajt összefogni. Vagyis új irányt vesz a lengyel kül- és Európa-politika. Ennek három oka is van:
1. A legkézenfekvőbb magyarázatot Józef Fiszer, Duda elnök tanácsadója vázolta: az orosz fenyegetés folytán a legkézenfekvőbb partnerek azok az országok, amelyek szintén veszélyben érzik magukat Moszkva miatt.
2. A Visegrádi Csoport megosztott. Orbán Viktor feltűnően EU-ellenes és illiberális vonalat választott, Moszkva, valamint Peking közelségét keresi. Csehország és az őszi választás óta immár Lengyelország is az Európa-barát tömb része, egyben Ukrajna támasza. Szlovákia egyelőre sötét ló.
A varsói külügyi tárca stratégiai államtitkára úgy fogalmaz, hogy a V4-es formátum konkrét haszna csökkent, de a koalíció mindenképpen ki akar jelölni bizonyos vörös vonalakat, legyen szó az orosz viszonyról, vagy jogállamiságról, illetve a sajtószabadságról. Lengyelország azonban mindenképpen vissza kíván térni az európai politikai fő áramlathoz, fontos szereplő óhajt lenni.
3. Ehhez megfelelő platformot kínál a Weimari háromszög, tehát a nem hivatalos francia-német-lengyel együttműködési keret.
Die Welt
A La Repubblica főszerkesztője azt fejti ki a német konzervatív lapban a legújabb olasz sajtóbotrány kapcsán, hogy minden európaira tartozik, ha akár egyetlen uniós polgár nem mondhatja el szabadon a véleményét. Maurizio Molinari azért szólalt meg, mert az olasz köztévé nem adta le azt a kommentárt, amelyet Antonio Scurati, a neves író és fasizmus-szakértő fogalmazott meg, az ország felszabadulásának 79. évfordulójára.
Arra világított (volna) rá benne, hogy ugyan a miniszterelnök asszony többször is elítélte a fasizmust, de az már meghaladja a lelkierejét, hogy kiálljon az antifasizmus ellen. A cenzúra hatalmas vihart kavart. A vendégelemzés szerzője úgy értékeli, hogy támadás érte a jogállamot, hiszen a szólásszabadság, a jogállam egyik pillére sérült.
Ennél fogva a történtek az egész földrészt érintik, annál is inkább, mivel az eset után Meloni személyes ellenségének nevezte az írót. Ráadásul nem Olaszország az egyetlen tagállam, ahol a végrehajtó hatalom túllép a saját jogkörén és enged a kísértésnek, mármint hogy korlátozza, sőt támadja a tájékoztatás szabadságát. Így akarja elhallgattatni a számára nem kívánatos hangokat. Épp ezért a független médiának az a feladata, hogy felmutassa, illetve meghiúsítsa az ilyen próbálkozásokat.
New York Times
Sorsdöntő választás előtt áll Izrael: döntenie kell, hogy Rafah vagy Rijad a fontosabb neki. Ezt fejti ki Thomas Friedman, a térség háromszoros Pulitzer-díjas szakértője, miután végigkonzultálta az amerikai és szaúdi vezetést. A dilemmát úgy vázolja, hogy a zsidó állam vagy lerohanja Rafah városát, hogy felszámolja a Hamász maradék 5 zászlóalját, noha fogalma sincs, hogy miként lesz utána. Nem tesz lépéseket a palesztin államért sem, noha ily módon csak fokozza elszigeteltségét a világban és azt kockáztatja, hogy Amerika szakít vele.
A másik lehetőség, hogy rendezi viszonyát Szaúd-Arábiával, a mostani hadművelet befejezése után arab békefenntartók mennek Gázába és az USA vezérletével biztonsági szövetség jön létre a térségben Irán ellen. A baj az, hogy az izraeli politikai vezetésben, de még a hadsereg tábornokai közt sincs senki, aki megmagyarázná az embereknek, hogy miért a 2. a járható út. A bosszú ugyanis nem stratégia.
Washington nem szeretné, ha Izrael ugyanazt a hibát követné el, mint Amerika Irakban, vagyis ha a humanitárius válság állandó zűrzavarral párosulna. Ráadásul Jeruzsálemnek nem maradna egyetlen barátja sem. Ugyanakkor ha az izraeli erők legázolják Rafahot, akkor szó sem lehet a túszok kiszabadulásáról, és lehetetlenné válna az Egyesült Államok hármas törekvése:
1. Arab egységek váltsák fel az izraeli csapatokat Gázában. 2. Amerikai-szaúdi-izraeli-palesztin biztonsági egyezmény, amelyre Rijad lassan már rábólint. 3. Az USA égisze alatt Izrael, a szaúdi udvar és más mérsékelt arab államok, valamint európai szövetségesek egységes biztonsági rendszert alakítanának az iráni rakétafenyegetés elhárítására.l
Daily Telegraph
Az oroszok hamar rájöttek, hol a legsebezhetőbbek az amerikai Abrams tankok, így a 31-ből ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban. Ám az ellenség felismerte, hogy drónokkal felülről minden további nélkül csapást lehet mérni ezekre a harckocsikra, mert ott viszonylag vékony a páncélzat, csak géppuskatűz ellen nyújt védelmet. Ám pont emiatt immár lehet aggódni a nyugati határok védelme miatt is.
Ezt taglalja Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg volt ezredese. Adatai szerint az ukránok az első Abramsokat február 25-én vetették be, és egy nappal később az első már használhatatlanná is vált. Ezért most kivonták őket az arcvonalból. Persze nem a legkorszerűbb modellekről van szó, ráadásul több, igen fontos tartozékot ki is szereltek belőlük, nehogy azok orosz kézre jussanak.
Valamit azonban tenni kell, mert a drónok csupán pár ezer dollárba kerülnek, egy harckocsi viszont 10 millió dollárt kóstál. Megoldást jelentene, ha fémketrecet szerelnek a tankok tetejére. Ezzel együtt van remény a derűlátásra, mert az újonnan befutott Atacms nagy hatótávolságú rakétákkal az ukrán egységek már csapást mértek több repülőtérre a Krímben és most a hátországban lévő objektumokat veszik célba.
Azon kívül az ukránok már tanulják, miként kell kezelni a modern nyugati harcjárműveket. Mert ha azok óránként 80 kilométerrel robognak, akkor nehéz eltalálni őket. Nagyon úgy néz ki, hogy a páncélos hadviselés kora még messze nem járt le.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >