Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európában annyi elnök van, hogy egymás sarkába érnek, de nincs közöttük egy sem, aki vállalná a földrész vezetését
Ezt állapítja meg az Economist Nagy Károlyról elnevezett rovat heti elemzése. Váratlanul hatalmi űr keletkezett, miközben dúl a háború, kereskedelmi vita alakult ki Kínával és idegtépő, hogy mi lesz az amerikai választás eredménye. A franciák azt hiszik, hogy ők diktálják a tempót, a németek boldogak, hogy Párizsnak ez a véleménye, ugyanakkor az Orbán és Meloni-féle nacionalisták meg vannak győződve arról, hogy eljött az ő idejük, hiszen a kontinens jobbra tolódott. Az EP azt gondolja, hogy nála van a kormányrúd, de a lényeg, hogy feltételezett vezetők egytől egyik megbotlottak. Lásd Macront és Scholzot. Az olasz kormányfő egy rövid időre azt remélte, hogy ő a királycsináló, de hamar kiderült, hogy a politikai közép jól szerepelt a választáson, ezért el van a támogatása nélkül. Von der Leyen azért nem jön szóba vezetőként, mert a következő hónapokban az új Bizottság összetételét kell kialkudnia a tagállamokkal. Ily módon – mutat rá ironikusan a kommentár – ahhoz kell fordulni, aki a soros elnökséget ellátja, ez esetben Orbán Viktorhoz! A szerencse úgy hozta, hogy éppen ő, a civakodó politikus, az EU fekete báránya látja el ezt a feladatot. Mindig kéznél van, ha segíteni kell Putyinnak, vagy pajzsra kell emelni euroszkeptikus kulturális harcosokat. Meghirdette a jelszót: Tegyük újra naggyá Európát, ami teljesen úgy hangzik, mint egy terv. Bárcsak volna valaki, aki végig vinné! Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Az Európai Néppárt igen magabiztos lett, miután megerősödve került ki az EP-választásból. Ennek megfelelő határozottsággal vág neki a hatalmi küzdelmeknek az EU-n belül, ám ez a pártcsalád belső békéjébe kerülhet.
Weber elnök, több tagpárt vezetőjével együtt azt akarja, hogy az Unió legyen keményebb a migráció ügyében, fektessen nagyobb hangsúlyt a versenypolitikára, még akkor is, ha ennek a klímavédelem issza meg a levét. Az elszántság azon alapul, hogy a frakció a korábbihoz képest 12 hellyel gyarapodott. A szociáldemokraták és a liberálisok viszont gyengültek.
A konzervatív toborzó kampány legnagyobb sikerét a Tisza Párt felvétele jelenti, élén Magyar Péterrel, Orbán személyes ellenségével. De azért vannak vele gondok, hiszen a tagok a nemzeti-tekintélyelvű Fideszből váltak ki. Elutasítják ugyan annak korrupt módszereit, de több politikai kérdésben továbbra is egyetértenek vele.
Die Zeit
A szlovák parlament megszavazta, hogy átalakítsák a közmédiát, az ellenzék távolmaradásával tiltakozott a reform ellen, az állami rádió és tévé munkatársai pedig a törvényhozás épülete előtt tüntettek. A hatalom ugyanis uralma alá akarja vonni az intézményt, jóllehet a jelenlegi vezetés mandátuma még nem járt le.
Fico azzal indokolta a lépést, hogy az állami tömegtájékoztató szervek elfogultak, és vitában állnak a kormánnyal. A javaslatot a szélsőséges Nemzeti Párt kultuszminisztere nyújtotta be, a lényeg, hogy egy új testület, amelynek tagjait a kabinet és a parlament nevezi ki, minden indoklás nélkül elbocsáthatja az aktuális direktort.
A bírálók attól tartanak, hogy Szlovákia ugyanazt az irányt választja, mint Magyarország a populista Orbán vezérletével.
Guardian
A Carnegie Békekutató Intézet egyik vezető munkatársa semmilyen szempontból nem tartja jó ötletnek, hogy egyhamar felvegyék a NATO-ba Ukrajnát. Christopher Chivvis azzal érvel, hogy ily módon az USA kénytelen volna hosszú időn át szavatolni az ukránok biztonságát, a szövetség viszont sebezhetővé válna, a végén meggyengülne, viszont Kijev számára is volna jobb választási lehetőség.
Ennélfogva az USA-nak el kell vetnie a csatlakozást, mert az igencsak kockáztatná a híres 5-ös paragrafust, vagyis a kölcsönös segítségnyújtás kötelezettségét, hiszen folyik a háború. Azon kívül a harcok elültével az ukrán hadsereg katonáinak jelentős részét leszerelnék, ily módon már szövetségeseknek kellene egységeket küldeniük ukrán földre, meghatározatlan időre.
Ráadásul Amerikában egyre csökken azoknak a tábora, akik segítenék az ukrán felet. Viszont ha az alig két hét múlva esedékes washingtoni jubileumi csúcson elfogadnák a felvételt, az jócskán megnehezítené a küzdelem befejezését célzó tárgyalásokat, hiszen az oroszok húsba vágónak tekintik a kérdést. Viszont Putyin mondhatná, hogy lám-lám, a NATO igenis terjeszkedik.
Ugyanakkor a szervezet kiadna a kezéből egy eszközt, amivel reformokra tudja rászorítani Kijevet. Vagyis arra kell összpontosítani, hogy befejeződjön a háború és Ukrajna meginduljon az újjáépítés útján.
Politico
Miután Orbán Viktor félreállt az útból, megnyílt a pálya a távozó holland kormányfő számára, hogy ősztől a NATO főtitkára legyen, ám a fejszéjét öt nagy fába is bele kell vágnia, de úgy, hogy túl hosszú kíméleti időt nem kap:
1. Visszatérhet Trump, márpedig ő az ukrán-segély leállításával fenyeget.Vagyis biztosan megrekednek az ország felvételének előkészületei
2. Putyin offenzívára készül a télen, fokozta a támadásokat a hőerőművek és gátak ellen. A helyreállítás éveket vesz igénybe. A katonai szövetségnek egyrészt az ukrán légvédelmet kell megerősítenie, másrészt munkások kellenek a lerombolt létesítmények kijavításához.
3. Rá kell venni a tagok egyharmadát, amelyek főleg déli államok, hogy fordítsák költségvetésük kétharmadát katonai célokra.
4. A keleti kormányok java nincs oda Ruttéért, mivel azt szerették volna, ha végre keleti politikus kapja meg a tisztséget. Ily módon – jobb híján - más posztokra nyújtják be igényüket.
5. Nem csupán Trumpot kell meggyőzni arról, hogy életben kell tartani a szövetséget: jön fel egy sor szélsőjobbos párt, amely imádja Putyint, viszont NATO-szkeptikus.
FAZ
A román elnök azért kötötte hónapokon át az ebet a karóhoz, vagyis tartotta fenn jelöltségét a NATO-főtitkári posztjára, mert államfőként már nem hosszabbíthat, ezért szeretne valami jó kis megbízatást Európában. Azt ugyanis tudta, hogy terve eleve reménytelen a katonai szövetségben, hiszen Ruttét az amerikai, a britek, a franciák és a németek támogatták.
Egyedül Magyarország állt ki mellette, de a végén az is bedobta a törülközőt. Így a politikus teljesen elszigetelődött. De közben kipuhatolta, hogy mit kaphat cserében, ha visszalép. Hatalmi ügyekben ugyanis nagy taktikusnak számít.
Viszont tény, hogy Romániába jó ideje nem volt nála népszerűtlenebb államfő. De még túl fiatal ahhoz, hogy nyugdíjba menjen, ezért keres magának valamilyen nemzetközi posztot. Ám kérdés, hogy személyiségénél fogva mennyire alkalmas rá, hiszen kerüli a nyilvánosságot. Szinte sosem ad interjút, rossz szónok, inkább füstös hátsó helyiségek bizalmas egyeztetésein érzi otthon magát. Emellett még arrogáns is.
Az egykori nagyszebeni szász polgármester, aki végzettségére nézve matematika és fizika tanár, Európában azonban nem alkalmazhatja a Bukarestben jól bevált módszereket.
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy nagyon oda kell figyelni a frissen megkötött orosz-észak-koreai stratégiai partnerségi egyezményre, bár azt leginkább a térség tudja meghiúsítani. Az egyezményben szereplő „az agresszióval szembeni kölcsönös segítségnyújtás” ígérete a szovjet időket idézi, de elsősorban jelképesnek számít, figyelembe véve Phenjan nukleáris izmozását.
Sokkal aggasztóbb viszont, amit Putyin ejtett el, hogy ti. az együttműködés kiterjed katonai-technikai területre is. Hiszen amerikai hírszerzési források azt jelentették, hogy az oroszok atom tengeralattjárókhoz és ballisztikus rakétákhoz szükséges technológiát szállítanak. Ugyanakkor már látszik, hogy Moszkva gátolja az Észak-Korea elleni diplomáciai akciókat.
Kína nem nézi jó szemmel a két szövetséges közeledését és semmiképpen sem szeretné, ha az a látszat keletkezne, hogy része a tengelynek, benne a két pária állammal. Ezért nem ejtette útba az orosz vezető ezúttal Pekinget.
A kínaiak ugyanis igényt tartanak arra, hogy ők diktáljanak Kim Dzsong Unnak, és korlátozzák az ottani fegyverfejlesztést. Nem akarják ugyanis, hogy az USA aktívabb legyen a régióban és szorosabb szövetségre lépjen Japánnal, illetve Dél-Koreával.
Oroszország hosszabb távon abban lehet érdekelt, hogy rendezze viszonyát Szöullal, illetve Tokyóval, hiszen gazdaságilag sokkal többet remélhet tőlük, mint Észak-Koreától. Vagyis a most kötött megállapodás aligha szól hosszú időre, a kérdés csupán az, hogy közben mekkora károk keletkeznek.
New York
Putyin tönkre tette az orosz nagyság érzetét az emigránsok körében, pedig azok évtizedeken át külföldön is büszkék voltak egykori hazájukra – állapítja meg Serge Schmemann, a szerkesztőségi bizottság tagja, akinek felmenői az októberi forradalom után maguk is jobbnak látták kivándorolni.
Amikor a 80-as években megkérdezte egyik sorstársát, hogy miként viszonyul az elvesztett szülőföldjéhez, a válasz az volt, hogy gyűlöli, amiért az távozásra kényszerítette. Ez a réteg azóta is fájdalmat érzett, amiért kénytelen volt elmenekülni, illetve elítélte az orosz autokrata hatalmat, amely nem tűrte meg a földjén.
A legújabb hullám képviselői úgy gondolják, hogy egy nap hazatérhetnek, de a nagy többség esetében ez valószínűleg csupán vágyálom. De változatlanul imádják a kultúráját, a sztyeppét és a tajgát, ugyanakkor megvetik a kalandorságát, a birodalmi illúzióit, a vezetők korruptságát.
Illetve mostanában egy új érzés bukkant fel: a szégyené, amiért Moszkva embereket öl és erőszakol meg Ukrajnában, noha azok semmi rosszat nem csináltak, ráadásul közös velük a történelem és a kultúra. Ilyen helyzetben nehéz büszkélkedni a remek irodalommal, a Bolsoj Színházzal, a jéghoki csillagokkal, a szellemiséggel, miközben Putyin fiatalok tömkelegét küldi a vágóhídra. Azért kell meghalniuk, mert a politikus teljesen rosszul értelmezi az ország sorsát, ugyanakkor személyes sértettséget érez a Nyugattal szemben.
Azzal az ígérettel került hatalomra, hogy ismét naggyá teszi Oroszországot, ami ahhoz kell, hogy az átlagorosz úgy ítélhesse meg: egy nagy tekintélynek örvendő hatalom része. Ehhez képest hosszú évekre lerombolta az ország igazi nagyságát.
Következő cikk: A Közel-Kelet akadálytalanul sodródik bele a katasztrófába
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >