Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A tekintélyelvűség elleni küzdelem kézikönyve
Anne Applebaum szerint világméretű hálózatban szövetkeztek az autokraták, ezért akik felveszik velük szemben a kesztyűt, azoknak is össze kell fogniuk. Ebben nagy segítségükre lehet a szóban forgó könyv, mivel leírja a demokrácia hanyatlását, illetve a tekintélyelvűség globális támadását. Merthogy a mai autokráciák nemigen hasonlítanak a régi vágású elnyomó rezsimekre, amelyek csúcsán egy magányos, szürke arcú diktátor áll. Az utódrendszereket kifinomult hálózat irányítja. Rendelkezésükre áll természetesen a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálat is, de a lényeg a kleptokrata pénzügyi szerkezet, illetve a technológiai szakértő hada, amely gondoskodik a felderítésről, a propagandáról és a dezinformációról. Applebaum szerint napjaink autokratái két fontos dologban különböznek, pl. a hidegháború kommunista zsarnokaitól: az egyik, hogy nincs átfogó ideológiájuk, Céljuk a hatalom felhalmozása, illetve megőrzése, továbbá hogy megszedjék magukat. A másik fő vonás, hogy odahaza és a nemzetközi porondon is hálózatot alkotnak: pénzügyi, katonai, diplomáciai és egyéb szálak tömkelege fűzi össze őket, és ez hihetetlenül nehézzé teszi teljes mértékben megérteni őket, hát még legyőzni! Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Foreign Policy
A recenzió a tekintélyelvűség elleni küzdelem kézikönyvének nevezi Anne Applebaum legújabb kötetét, az Autocracy, Inc.: The Dictators Who Want to Run the World-öt („Az autokrácia Rt: A diktátorok, akik irányítani akarják a világot”).
A méltató, Jonathan Pepperman, a George W. Bush Intézet vezető munkatársa azt emeli ki a mű számtalan mondandója közül, hogy világméretű hálózatban szövetkeztek az autokraták, ezért akik felveszik velük szemben a kesztyűt, azoknak is össze kell fogniuk. Ebben nagy segítségükre lehet a szóban forgó könyv, mivel leírja a demokrácia hanyatlását, illetve a tekintélyelvűség globális támadását.
Merthogy a mai autokráciák nemigen hasonlítanak a régi vágású elnyomó rezsimekre, amelyek csúcsán egy magányos, szürke arcú diktátor áll. Az utódrendszereket kifinomult hálózat irányítja. Rendelkezésükre áll természetesen a rendőrség, a katonaság és a titkosszolgálat is, de a lényeg a kleptokrata pénzügyi szerkezet, illetve a technológiai szakértő hada, amely gondoskodik a felderítésről, a propagandáról és a dezinformációról.
Applebaum szerint napjaink autokratái két fontos dologban különböznek, pl. a hidegháború kommunista zsarnokaitól: az egyik, hogy nincs átfogó ideológiájuk, Céljuk a hatalom felhalmozása, illetve megőrzése, továbbá hogy megszedjék magukat.
A másik fő vonás, hogy odahaza és a nemzetközi porondon is hálózatot alkotnak: pénzügyi, katonai, diplomáciai és egyéb szálak tömkelege fűzi össze őket, és ez hihetetlenül nehézzé teszi teljes mértékben megérteni őket, hát még legyőzni!
Washington Post
A kurszki betörésre adott válasz azt bizonyítja, hogy válsághelyzetben Putyin hajlamos lefagyni – írja Moszkvából Robyn Dixon, a tudósítói iroda vezetője. Mert amikor cselekedni kellene, sűrűn elmarad a gyors, határozott lépés, ami összhangban volna a harcias retorikával.
Ez már a 4. csapás a politikus tekintélyére nézve a háború kezdete óta. Először is nem sikerült megbuktatni az ukrán kormányt, ami rávilágít az elsősorban a félelemre, illetve a büntetésre alapozó tekintélyuralom gyenge pontjaira. Következett a Prigozsin-féle puccs, majd iszlám szélsőségesek felrobbantottak egy népszerű koncerttermet. A Kreml mindegyik esetben 24 órát kivárt, míg az államfő a tévé nyilvánossága elé állt.
Tatjána Sztanovaja, a Franciaországba menekült elemző úgy értékeli, hogy a politikus megszállottan titkolózik. Ha megszólal, akkor sem mond sokat, nehogy riogasson. Mark Galeotti, a RUSI, brit fegyveres erők agytrösztjének szakértője szerint a vacillálást lehetett tetten érni, amikor az állami tévé egy hete közvetítette a biztonságért felelős illetékesek tanácskozását.
„Oldjátok meg” – hangzott a parancs, de nem adott semmiféle használható stratégiát. Azaz Putyin elbújik, ha baj van. Elvárja, hogy mások elvégezzék a munka kemény részét, majd beáll a sikerek mögé. Ha viszont valami félresikeredik, akkor azért csakis mások lehetnek a felelősek.
A kurszki offenzíva felszámolása, hetekbe, hónapokba telhet. Ám az elnöknek nem tartania semmiféle palotaforradalomtól vagy ilyesmitől. Rendszere belátható időn belül nem omlik össze – mondják elemzők. Sztanovaja ennek magyarázatát abban látja, hogy az oroszok, főként az elit tagjainak többsége a legrosszabbra számít a háborúban, de rájött, hogy nincs alternatíva az elnyomó rezsimmel szemben. Azaz Putyin presztízse csorbát szenvedett, ám uralma nem.
Ugyanakkor Moszkva Kurszk után sem hajlandó semmiféle kompromisszumra, ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev a már elvesztett területeken túl mondjon le újabb országrészekről és a béke feltételeként ne csatlakozzon a NATO-hoz sem. Viszont már a nacionalista kommentátorok is lázadoznak a kurszki fejlemények miatt.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár alaposan elmarasztalja a német kormányt, amiért az visszafogja Ukrajna katonai támogatását. A szerző úgy értékeli, hogy a koalíció úgy viselkedik, mintha a telenovelláról lenne szó, csak éppen a döntés drámai következményekkel jár Kijev szemszögéből.
Georg Ismar, aki parlamenti tudósító, három szempontból is problematikusnak tartja a Berlin által küldött jelzést. Először is ha az ukránok nem kapnak pótlólagos segítséget, az hátrányosan érinti a védőket – éppen akkor, amikor a kurszki betöréssel az ország próbál jobb pozíciókhoz jutni az esetleges béketárgyalásokon, illetve csökkenteni igyekszik a saját határmenti területeire nehezedő nyomást.
Sok hadfelszerelést veszít közben és nehezebbnek ígérkezik az utánpótlás a német költségvetési takarékoskodás miatt. Hogy ez mivel járhat, azt már akkor érzékelni lehetett, amikor az amerikaiak hónapokon át totojáztak a 60 milliárd dolláros segélycsomag ügyében. Kijev nem tudott tervezni, miközben ment az idő és nem érkezett erősítés.
Ha most a német fél nem küldi az ultramodern Iris-T-rendszert – pénzhiány címén – az borzalmas volna.
A német nadrágszíj-meghúzásból Putyin csak profitálhat, mert ő csak arra vár, hogy legyen valami, amit úgy adhat el, hogy a Nyugat térde megremegett. Végül pedig akaratlanul az a kép keletkezik, hogy a német vezetés meghajlik az AfD, illetve a szélsőbalos Wagenknecht-párt akarata előtt, mert ők a támogatás teljes leállítását sürgetik. Olyan békét szorgalmaznak, ami Moszkva diktátumának felel meg.
Ezek után – emeli ki az elemzés – a kancellár nem csodálkozhat azon, ha megbukik, mivel egyáltalán nem biztos, hogy az SPD vele indul jövőre a választáson. Scholz ugyanis a színfalak mögött egyezségeket köt, de kívülre nem áll elő tisztességes és érthető magyarázatokkal. Pedig azzal éppenséggel adós a Bundeswehrnek és Ukrajnának is.
Wall Street Journal
A jobboldali lap vezércikke nagyjából elégtelen osztályzatot állít ki Biden egész elnöki működésére. Kezdve onnan, hogy a politikus azt ígérte: egyesíti a nemzetet, ám valójában még inkább megosztotta azt. A demokraták mai elnökjelölő konvencióján ebből persze aligha lehet majd érzékelni bármit is, de ha elhal a nagy hozsannázás, a végén ejtik, mint egy idejétmúlt divathóbortot.
De hát az amerikaiak többsége úgy véli, hogy kudarcot vallott. Először is fauszti alkut kötött és nagyjából azt csinálta az eltelt négy évben, ami a balos Sanders programjában szerepelt. De legfőbbképpen átadta az irányítást a Demokrata Párt képviselőházi vezéreinek. Azon kívül felfuttatta az inflációt.
Rá azonban mindig az volt a jellemző félévszázados politikai pályafutása során, hogy megnézte: merre megy a párt, majd követte. Így az eltelt 4 évben a bevándorlás ügyében is, és ezzel lehetetlenné tette a megállapodást a Kongresszusban.
A külpolitikai örökségét akkor lehet véglegesen megvonni, ha befejeződik az ukrajnai, illetve közel-keleti háború. De a szégyenletes afganisztáni kivonulás felbátorította Amerika ellenségeit szerte a világban. Nem tudta elriasztani Putyint az inváziótól, sem Iránt és segédcsapatait, amelyek létében veszélyeztetik Izraelt.
Mivel visszafogta a védelmi kiadásokat, alaposan megnehezítette utódja helyzetét, bárki is legyen az.
Ám a legrosszabb az, hogy mindenáron felelősségre akarta vonatni Trumpot, így abból mártírt csinált és hozzásegítette, hogy ő legyen a republikánus jelölt. Úgy gondolta ugyanis, hogy őt könnyű lesz megverni.
A demokraták sikernek nyilvánítják, ha Harris nyer a végén, ám bárki is legyen a győztes, az ország még megosztottabb és csüggedtebb lesz, mint amikor Biden hatalomra lépett. Ez az ő sajnálatos hagyatéka.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >