Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan hódol be egy nemzet szégyenteljesen
A Frankfurter Rundschau publicistája, Bill Kristol szerint olyan, mintha kezdene orbanizálódni az amerikai politika. A magyar állapotok úgy jutottak eszébe neki, hogy a washingtoni hatalomváltás előtt egy egész nemzet hódol be gyalázatosan Trump előtt – jelenti a tengerentúlról Karl Doemens, a lap tudósítója. Egyének és intézmények tömegesen hajbókolnak a leendő elnök előtt, mert szeretnék bebiztosítani magukat uralma idejére. Pedig semmi jele, hogy józan államférfi lenne a választási kampány elvetemült figurájából, éppen ellenkezőleg. Kiválasztott csapata le akarja csukni a politikai ellenfeleket, betiltaná a gyerekbénulás elleni oltást, ugyanakkor Putyinnal rokonszenvez. A gárda tele van összeesküvés elméleteket hangoztató fantasztákkal, kétes elemekkel – az egész arra hasonlít, mintha feltartott középső ujj lenne a hagyományosan jobboldali amerikai értékekkel és szabályokkal szemben. A vezér már most úgy viselkedik, mint egy korrupt autokrata, intézményvezetőket bocsát el, pedig azokat nem lehetne kitenni. Gyertyafényes vacsorákat szervez, a részvétel díja fejenként egymillió dollár. Külföldi uralkodókkal bonyolít le kétes ügyleteket. Ám egyetlen árva hang sincs mindez ellen, mintha a föld nyelte volna el azt a 250 millió embert, aki a választáson vagy otthon maradt vagy Harrisre voksolt. A liberális CNN és MSNBC nézettsége gödörbe zuhant. Mindenütt kimerültséget, tanácstalanságot és csalódottságot tapasztalni ellenzéki oldalon. További aggasztó jelenség a liberális elit kollektív megalkuvása. Gazdasági tótumfaktumok seregestül zarándokolnak Mar-a-Lagóba. Köztük Zuckerberg, a Meta főnöke és Jeff Bezos, az Amazon első embere. A Disney-konszernhez tartozó ABC tévécsatorna 15 millió fontot adott egy Trump-múzeumra, cserében a következő elnök ejtette a jogi keresetet a társaság ellen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Foreign Affairs
Grúzia autoriter irányba sodródik, és a Nyugatnak nem szabadna megengednie, hogy az ország visszacsússzon Oroszország érdekszférájába, ám úgy tűnik, hogy sem a távozó Biden-kormányzat, sem az EU nem tesz semmit ellene. Utóbbi nem utolsósorban azért nem, mert Orbán megvétózna minden határozatot a választási csalás felelőseinek megbüntetésére.
Ezt fejti ki kommentárjában Christian Caryl, aki újságíróként Washingtonban dolgozik. Az apropót az adja, hogy a kaukázusi köztársaságban tömegtüntetések vannak, miután a hatalom felfüggesztette a belépési párbeszédet az EU-val. A válság miatt megkérdőjeleződik a grúzok egész nyugati jövője. A rendőrség erőszakkal reagál, idáig több mint 400 embert tartóztattak le.
A lakosságból sokan mondják, hogy Grúzia egypárti diktatúra szélére jutott. Az európai és amerikai illetékesek mégsem akarják felégetni az összes hidat Tbiliszivel, megelégszenek azzal, hogy kinyilvánítják: a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes. Ezzel szemben pl. Orbán, a magyar erős ember gratulált a győztes Grúz Álom Pártnak az „elsöprő sikerhez”.
Moszkvának jelentős érdekeltségei vannak a térségben, szándéka egyrészt az, hogy az ottani szénhidrogének ne jussanak el alternatív útvonalon Európába, mivel az megingatná Moszkva pozícióit a vezetékes szállítás területén, másrészt pedig nem szeretné, ha ezek a köztársaságok a volt szovjet birodalomban bizonyítanák a nyugati liberális demokrácia előnyeit.
A kormánypárt átvette más jobboldali-populisták forgatókönyvét: meghirdette a „hagyományos értékek” védelmét, kampányt indított az LMBT-jogok ellen. Azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy az idegen programot próbál rákényszeríteni a konzervatív grúzokra. Ám Ivanisvili óvatos, mert nem szeretne a korábbi ukrán elnök Janukovics sorsára jutni. Utóbbit 10 éve elűzte a népharag, mivel szembefordult az Unióval.
Viszont a párt az eltelt 12 év alatt annak rendje s módja szerint foglyul ejtette az államot. A kulcshivatalokat saját embereivel töltötte fel, ideértve az igazságszolgáltatást. Átvette a választások ellenőrzését. Nemrégiben – orosz mintára – törvényt fogadott el a külföldi támogatást élvező civil szervezetek ellen. Ez fontos lépés az Orbán-stílusú hatalomgyakorlás felé. Viszont Magyarország és Szlovákia megtorpedózta, hogy az EU megtorolja a hatalmi túlkapásokat, az Unió nélkül viszont Biden sem csinál semmit.
Az ellenzék teljesen széttagolt, tele van hatalmas egókkal, dúl a személyes vendetta. A grúzok az eltelt három és fél évtizedben megéltek polgárháborút, kleptokráciát, orosz inváziót, ostromlott intézményeket és széttört álmokat. Hogy a végén a történetnek pozitív lesz a kicsengése, arra óráról órára csökkennek a remények.
FT
Az elnyomás hosszú lidércnyomása vár a megszállt ukrán területekre, mert ha olyan tűzszünet születik, amely Putyin kezén hagyja a hódításokat, az csak a lakosság fokozott eloroszosítását és a szabadságjogok megtagadását segíti elő. Az elfoglalt övezetekben mind több közéleti személyiség veszti életét, ám ez immár nemigen éri el a közvélemény ingerküszöbét.
Ami a jövőre várható fegyvernyugvás után következik orosz fennhatóság alatt, annak elviseléséhez erős gyomorra lesz szükség a Nyugat részéről. Nagyjából ugyanarra kell felkészülni, mint ami Nyugat-Ukrajnában, illetve a balti térségben történt, miután Sztálin mindkettőt beolvasztotta Oroszországba.
Hogy mi zajlik már most az orosz kézen lévő övezetekben, arról pontos tájékoztatással szolgál pl. az ENSZ Menekültügyi Szervezetének különleges jelentéstevője. Eszerint több száz civilt és katonát őriznek a külvilágtól elzárva, rendszeresek a kínzások. Ugyanakkor sokat elárul az is, hogy Oroszországban életfogytiglanra ítéltek két katonát, mert végeztek egy 9-tagú ukrán családdal – egyértelmű gyűlölet-bűncselekmény során.
De szintén idetartozik, hogy csaknem 20 ezer ukrán gyereket hurcoltak el orosz földre. Ezek után adott ki a Nemzetközi Büntető Bíróság körözést Putyin és a műveletért felelős kormánybiztos ellen. Az egész törvénytelen akció célja az ukrán identitás felszámolása. Ugyanezt szolgálja, hogy elkobozzák a civilek otthonait és oda a tulajdonosok csak úgy térhetnek vissza, ha felveszik az orosz állampolgárságot.
Orosz alapokon alakítják át az oktatási rendszert, továbbá blokkolják a független ukrán web-oldalakat. De talán a legrosszabbul a krími tatárok jártak, róluk azt írta egy brit szakértő, hogy a félsziget elfoglalása óta eltelt 10 évben a népirtás utolsó szakasza zajlik ellenük. Velük már Sztálin is alaposan elbánt, éppen az ilyen emlékek mondatják azt sokakkal Közép- és Kelet-Európában, valamint Ukrajnában, hogy nem kellene Putyin kezén hagyni a háború során elhódított területeket.
Neue Zürcher Zeitung
A helyszíni tudósítás megerősíti, hogy minden vita ellenére Lengyelország nyitva tart három átkelőhelyet a belarusz határon, mert azok fontosak a Kínából érkező áruforgalom szempontjából, noha ebből Lukasenko és Putyin húz hasznot. Fehér-Oroszország bűne az, hogy 4 éve, a meghamisított választás után leverte a tömegtiltakozásokat, illetve szervezetten migránsokat igyekezett átdobni a közös határon.
Emellett a Krím megszállásakor, majd a háború megindításakor átengedte az országot felvonulási területként az orosz hadseregnek. Megtorlásul a lengyelek jóformán az összes határállomást lezárták az áru- és teherforgalom előtt, mind közúton, mind vasúton. Ily módon Terespol kulcsponttá lépett elő, de ez azt jelenti, hogy az utasok időnként akár három napot is vesztegelni kénytelenek.
De ez a kínai „új selyemút” kapuja az EU-ba. A konténerszállító vonatok 100 kilométerre északabbra is be tudnak jutni az Unióba. A forgalom nem esett vissza, függetlenül a szankcióktól. Sőt. Ám sínen ezzel együtt csupán az árucsere 3%-a bonyolódik le.
Ugyanakkor a korlátozások miatt rengeteg embert bocsátottak el Terespolban, bár az első félévben mindkét irányban havonta kereken 40 ezer kamiont vámkezeltek. Lengyelország igyekszik nem elsietni a döntéseket, nehogy ártson a Kínához fűződő kapcsolatoknak. Hszitől ugyanis azt várja, hogy nyomást gyakorol Putyinra a béke érdekében.
The Hill
Két neves amerikai jogász szerint a Kongresszus meg tudná akadályozni, hogy Trump hivatalba léphessen, csak ahhoz most kellene lépni. Evan Davis, illetve David Schulte, akik a Columbia, illetve a Yale Egyetem jogi szaklapjának a főszerkesztői voltak, azért látnak lehetőséget a törvényhozás közbeavatkozására, mivel az alkotmány kimondja, hogy nem lehet az USA elnöke olyasvalaki, aki esküjét megszegve fellázadt a köztársaság ellen.
Ha kétharmaddal megszavazzák mindkét házban, akkor hiába választották meg, meg lehet tőle tagadni a tisztséget. Márpedig három vizsgálat is messzemenően igazolta, hogy szembeszállt az alaptörvénnyel. Ilyen volt, amikor a Szenátus elfogadta, hogy induljon ellene alkotmánysértési eljárás, de nem sikerült hozzá megszerezni a minősített többséget.
De ugyanerre az eredményre jutott a Képviselőház kétpárti különbizottsága is. Természetesen senki sem gondolhatja, hogy most a republikánus honatyák bármi olyat tesznek, aminek az eredményeként Harris költözhetne be a Fehér Házba. De a demokratáknak fel kell szólalniuk az ellen, hogy az elektorok egy olyan emberre adták az áldásukat, aki az alkotmány értelmében alkalmatlan a posztra. Ezt kívánja meg tőlük az esküjük, miszerint megvédik az alaptörvényt.
FT
Tényleg úgy van, ahogy Netanjahu mondta: Izrael katonai sikerei nyomán átalakulnak az erőviszonyok a Közel-Keleten, ám az ország biztonságát csakis a béke szavatolhatja. Így foglal állást a vezércikk, amely rámutat, hogy Irán évtizedek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek. Az „ellenállás tengelye”, vagyis Hezbollah- és a Hamász-féle milíciák immár csupán papírtigrisnek látszanak.
Októberben az izraeli bombák megsemmisítették az iráni légvédelem színe-javát. De az eddigi szír rendszer bukásával még egy hatalmas vereség érte az Iszlám Köztársaságot. Kulcsfontosságú szövetséges esett ki a térségben, emiatt Szíriát sietve elhagyta mintegy 4 ezer iráni.
Asszad dicstelen végében a zsidó állam valószínűleg nem töltött be közvetlen szerepet, de szíriai célpontok elleni rajtaütésekkel elősegítette a lázadók előrenyomulását. Október 7. után bebizonyította, hogy mennyivel erősebb katonailag az ellenségeinél. Egyben megfordult Netanjahu politikai szerencséje is.
Csakhogy ennek még meglesz a böjtje, hiszen az eredmények sok millió gázai és libanoni elképzelhetetlen szenvedései árán születtek meg. Izraelt mind inkább az a vád éri, hogy népirtást követ el Gázában. A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsot bocsátott ki a politikus ellen. A történtek foltot ejtenek az USA-n is, hiszen szabad kezet adott a miniszterelnöknek.
A politikus nem tudja igazolni, hogy miért nem vet véget a viszálynak. Ő és szélsőjobbos szövetségesei a jelek szerint inkább csak még több területet óhajtanak elfoglalni. A békére azonban még sosem kínálkozott jobb lehetőség, bárcsak Netanjahu is felfogná.
Guardian
A szerkesztőség úgy ítéli meg: mindenképpen az eddiginél jobban kell szabályozni a digitális médiát, mert különben veszélyben van a demokrácia. Obama beszélt egyszer arról, hogy a társadalom egyes csoportjai más és más információs térben élnek. Nem egységes tényhalmazra támaszkodnak, nincs közös igazságalapjuk, valóságuk.
A zűrzavar és a rosszindulatú híresztelések özöne mindenütt bomlasztja a politikát, ahol szabad választáson döntenek a kormányról. Eldurvul a közbeszéd, összeomlik a közmegegyezés mindenhol, ahol egykor alkotmányos keretek és nem hivatalosan elfogadott, tisztességes szabályok tartották fenn a sokszínűséget.
Trump visszatérése nem csupán azért aggasztó, mert megveti a jogállamot, hanem mert ez a tény nem teszi alkalmatlanná az elnökségre sok millió amerikai szemében. A nyugati demokrácia válsága azonban nem teljes, ha nem vesszük figyelembe, milyen szerepet játszik abban a digitális média. Musk milliókat adott a republikánus jelölt kampányára, emellett minden akadály nélkül folyik a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció az X-en.
Márpedig pontosan lehet tudni, milyen torzító hatást gyakorol a politikára, ha gyenge a szabályozás. A Meta ugyan próbált szigorítani, de az üzleti érdekek még mindig a tömegek radikalizálásának az irányába hatnak. A tech óriáscégektől nem lehet elvárni, hogy megrendszabályozzák magukat.
Erősebbek, mint sok kormány. Két ellenérv szokott felmerülni, amikor szóba kerül, hogy meg kellene nyesni a szárnyaikat: az egyik, hogy ez nehéz, a másik pedig, hogy egy ilyen lépés beleütközne a szólásszabadság elvébe. Csakhogy korlátozás már most van: nem lehet terjeszteni vad pornográfiát, illetve erőszakra, valamint terrorizmusra uszítani.
Tusk az állítja, hogy az X semleges, ám míg a szélsőjobbos hangok mondhatnak, amit akarnak, azt azonban már kevésbé tolerálja, pl. amikor az ő nézeteit bírálják. A legrosszabb anyagokat persze a tekintélyuralmi államok terjesztik, mert próbálják megmérgezni az információs forrásokat, bizalmatlanságot keltve és súlyosbítva a megosztottságot, mert ily módon a szabad társadalmak irányíthatatlanná válhatnak.
A demokratikus politikusok számára kötelesség, hogy szembeszálljanak a szándékos szabotálással. A digitális oldalak immár a tömegtájékoztatás szerves részét képezik, de nagy felelőtlenség lenne, ha nem terjedne ki rájuk a szabályozás.
Következő cikk: SZEMBEN A MAGYAR KÖZÖSSÉG ÉRDEKEIVEL
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >