Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ideje elővenni Churchill és de Gaulle szellemét
Timothy Garton Ash a Guardianben úgy véli: mivel Trump és Putyin Európát fenyegeti, érdemes leporolni Churchill és de Gaulle harci szellemét, hogy a földrész meg tudja védeni magát. Európának mielőbb saját magának kell gondoskodnia a biztonságáról, ideértve, hogy Trump radikális megbízhatatlansága miatt igénybe kell vennie a francia és brit nukleáris elrettentő erőt. Azon kívül mivel a katonai szövetségben és az EU-ban is vannak olyan Moszkva-barát tényezők, mint Orbán Viktor, egy-két kezdeményezés valóra váltásához szükség lesz a tettre készek szövetségére. De bármiféle reális terv csakis a NATO-val kezdődhet, mivel az az egyetlen komoly katonai szervezet a kontinensen. Van itt azonban 3 akadály. Az egyik az, hogy az országok eltérően vélekednek saját biztonságukról. A másik, hogy itt közös cselekvésre lenne szükség, de a döntés ilyen ügyekben nemzeti kézben van. Gondoljuk meg, hogy a földrészen 170 nagy fegyverrendszer található. A feladat nem más, mint hogy meg kellene szervezni az ésszerű közös gyártást, ami azonban üzembezárásokkal járna együtt. Miközben a lakosság egyre öregszik és nagyobb állami segítséget vár el az egészségügyben, a szociális ellátásban, a nyugdíjrendszerben, stb. Végül az utolsó gát az, hogy nehéz egyesíteni a törekvéseket, amikor ilyen, se háború, se béke-időket élünk. A nagyközönség a fegyverszünet első jelére azt hiszi, hogy vissza lehet térni a korábbi, normális állapotokhoz. Az európai vezetők részéről el kell magyarázni, hogy a földrész hosszú, nehéz küzdelem előtt áll, és ha békét akar, akkor készülnie kell a háborúra. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Az egyik legtekintélyesebb német történész azt gondolja, hogy Trump alatt olyan éles választóvonal jöhet létre, amire a 2. világháború óta nem volt példa. A 86 éves Heinrich August Winkler, a berlini Humboldt-egyetem tiszteletbeli professzora szerint ugyanis az USA összeállhat Oroszországgal – Európa ellen, így utóbbinak védekeznie kell a tekintélyuralmi, illetve neototalitárius rendszerek ellen.
A tudós kétli, hogy az elnök és szűk csapata egyáltalán tudja-e, mit vált ki nyilatkozataival, eddigi döntéseivel. Továbbá hogy van-e világos elképzelésük a nemzetközi rendszer jövőjéről. De e pillanatban néz ki, hogy nem is érdekli őket, mi lesz a szabadelvű demokráciával.
A Fehér Ház ura számára nyilvánvalóan csupán 3 nagyhatalom létezik: az USA, Kína és Oroszország. A NATO-ban Orbán, és valamivel kisebb mértékben Fico ellenállása folytán afelé haladnak a dolgok, hogy lényeges kül- és biztonságpolitikai kérdésekben az arra hajlandó országok fogjanak össze.
Fontos együttműködési keret lehet, ha ismét életre keltik az Európai Védelmi Közösséget. Az alternatíva, hogy megreformálják az EU-t és így lehetővé válik a renitens kormányok kizárása, ám ennek nincs semmi jele.
Ugyanakkor el kell kerülni, hogy mélyüljön a szakadék az Egyesült Államok és az öreg kontinens között, mert Trump nem egyenlő Amerikával. Viszont mind inkább defenzívába szorul a libaralizmus, mert főként a baloldal hajlamos elszakadni a valóságtól. (A tudós a Német Szociáldemokrata Párt tagja – a szerk. megj.) Így terjed az benyomás, hogy a városi, világra nyitott elitet jobban érdeklik a kisebbségek bajai, mint a lakosság napi nehézségei.
A liberális erők sorsa attól függ, megfelelő következtetéseket vonnak-e le a nemzeti populisták felemelkedéséből. Az viszont mindannyiunkon múlik, hogy megmaradnak-e a nyugati értékek, ideértve az elidegeníthetetlen emberi jogokat, a jog uralmát, a hatalmi ágak megosztását, valamint a képviseleti demokráciát.
The Times
Az egyik legtekintélyesebb brit orosz-szakértő szerint Putyin hiába akar macsónak látszani, a legújabb ukrajnai fejlemények azt támasztják alá, hogy összerezeli magát, ha szorult helyzetbe kerül és gyorsan kemény döntéseket kellene hoznia. Mark Galeotti, a Majak kockázatelemző igazgatója, aki már jó 20 könyvet írt a Szovjetunióról, illetve Oroszországról, meg van róla győződve, hogy az elnök az időre játszik, mielőtt létrejönne a fegyvernyugvás.
Valójában késlelteti, hogy határozott véleményt kelljen mondania javaslatról, ám Moszkvában attól félnek, hogy addig-addig vonakodik, amíg a végén elszáll a lehetőség. A tét mindenesetre nagy, mert ha elveti a tervet, akkor elidegenítheti magától Trumpot. Ha ellenben elfogadja, azzal a saját ultranacionalistáit húzza fel.
Egyáltalán nem biztos, hogy nem akar megállapodni, hiszen most először csapatokat csoportosított át a Donyec-medencéből Kurszkhoz, amiből arra lehet következtetni, hogy nem szeretné, ha tűzszünet esetén ellenséges egységek lennének orosz földön.
Sok orosz illetékes azt hiszi, hogy a végső célt, az Ukrajna feletti uralom megszerzését leginkább politikai eszközökkel lehetne elérni. Merthogy az ukránok egyre több pénzt kérnének az újjáépítéshez, ráadásul szélsebesen be akarnak kerülni az EU-ba és emiatt Európa besokallhat.
A Kreml nem veszi komolyan a brit kormányfő összefogási kezdeményezését, mert a békefenntartók kirendelése az orosz féltől függ. Illetve Washington jóváhagyása is kell hozzá. De igazából az orosz fővárosban sem tudja senki, mit akar Putyin és félő, hogy lebénul a kockázatok láttán. Márpedig nem valószínű, hogy a Fehér Ház sokáig türelmet gyakorol. És ha elveszti a jóindulatát, akkor csak az isten tudja, mi történik – hangsúlyozta egy veterán politikai megfigyelő.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik volt ezredese azt mondja, Putyin addig nem fejezi be a háborút, amíg nem teremti újjá a szovjet birodalmat. Hamish de Bretton-Gordon, aki a nukleáris, vegyi, biológiai és radiológiai egységét vezette, később pedig a NATO hasonló zászlóaljának parancsnoki teendőit látta el, egyértelműnek tekinti, hogy az elnöknek nem érdeke a béke.
Mert amikor azt állítja, hogy nyerésben van, akkor miért állna le és ismerné be, hogy hiba volt feláldozni egymillió életet. Viszont amit követel, az teljesen elfogadhatatlan, hiszen azt akarja, hogy a NATO térjen vissza az 1997-es határokhoz, vagyis lépjen ki a 3 balti köztársaság, azon kívül Svédország és Finnország.
További feltétele, hogy betagolhassa Ukrajnát, és hogy ezt a világ ismerje el. NATO-alakulatokat nem engedne ukrán területre, illetve szorgalmazza, hogy az USA hagyja magára Európát. Utóbbit nagyjából már el is érte. Viszont retteg attól, hogy mi történik akkor, ha „Oroszország anyácska” rájön, hogy elvesztette egymillió fiát. Ezért, ameddig csak lehet, igyekszik kitolni azt a pillanatot. Mert akkor igen nagy bajban lesz.
Csak erő hatására hajlik meg. Ha a NATO repülési tilalmat rendel el Ukrajna fölött, vagy katonákat vezényel ukrán földre, az elriaszthatja Moszkvát a nyugati irányú nyomulástól. Ám ha beveszi Kijevet, nem áll meg. Célja a teljes győzelem és azt gondolja, hogy meg tudja csinálni.
Trump legfőbb szempontja viszont a jelek szerint az a megtámadott országban, hogy gyorsan pénzre váltsa az ukrán természeti kincseket.
Guardian
A vezércikk új Kijev szövetségeseit attól, hogy belesétáljanak Putyin csapdájába. Merthogy Trump látóköre csupán addig terjed, hogy véget vessen a harcoknak, az orosz elnöknek viszont nagyon is van messzire tekintő terve. Ám ha Washington minden áron kikényszeríti a békét, az egyáltalán nem szavatolja a nyugalmat.
Az eredmény újabb viszály lehet Ukrajnával, illetve más, környező államokkal, egyben meggyengítené Európa biztonságát. Washingtonnak nem szabad belemennie, hogy fegyvernyugvás előtt tisztázzák az ukrán állam státuszát. Ily módon ugyanis csupán újabb előnyre kíván szert tenni.
A taktika visszaköszön: felkelti az áttörés reményét, majd kitalálja, hogy miért nem lesz a megállapodásból semmi. A fronthelyzetet illetően hazudik, mert nem igaz, hogy Kurszknál bekerítették az ukrán egységeket. Úgy játszik Trumppal, mint a horogra akadt hallal. Viszont egyáltalán nem titkolja, hogy semleges, fegyvermentesített Ukrajnát akar.
Véget vetne a szankcióknak és Moszkva igényeinek megfelelően alakítaná át az európai biztonsági kereteket. Ehhez igénybe venné az orosz-amerikai kapcsolatok drámai újraindítását, amit a fehér házi barátja megmagyarázhatatlan okokból fel is ajánlott neki.
Ám Amerikának az újabb, indokolatlan engedmények helyett szem előtt kellene tartania, hogy a Kreml bármikor befejezheti a háborúskodást. De Putyin a győzelemre tör. Trumpnak pedig nem Zelenszkijt kellene terrorizálnia, inkább Moszkvára kellene jelentős nyomást kifejtenie.
A jelenlegi amerikai politika aligha sül el jól. Ám ha nem lesz semmi a tűzszünetből, az amerikai elnök biztosan megtalálja a módját, hogy Kijevet tegye érte felelőssé. A politikus nem tisztességes közvetítő. Nem barátja Ukrajnának, illetve Európának. Putyinhoz hasonlóan benne sem lehet bízni, hogy igazságos és tartós békét teremt. Ezért az ukránoknak tovább kell harcolniuk, brit támogatással, úgy, mint eddig.
Bloomberg
Putyin a jelek szerint bízik abban, hogy több vezetékes gázt küldhet Európába, ha sikerül befejezni a háborút, ám kérdés, hogy a földrész szeretné-e megújítani az együttműködést ezen a területen. Jelenleg ugyanis azon dolgozik, hogy teljesen leváljon az orosz energiahordozókról.
A legegyszerűbb az volna, már ha visszaáll a korábbi rendszer, hogy Ukrajna engedélyezze újra a tranzitot. Mivel az orosz gáz olcsó, ez bőven arra ösztökélhet több kormányt is, hogy tegye félre geopolitikai aggályait. Különösen Szlovákia kardoskodik a vezetékes szállítások visszaállítása mellett.
Főleg, hogy a hideg tél miatt, illetve hogy kevesebb szélenergiát sikerült termelni az eltelt időszakban, a szokásosnál jobban megcsappant a tárolókban lévő mennyiség. A jövőt alapvetően az orosz-amerikai viszony határozza meg. Hírek szerint az USA azt mérlegeli, hogy globális tervek érdekében összeáll a Gazprommal. Utóbbi szívesen igénybe venné Washington segítségét az Északi Áramlat két csőrendszerének újraindításához. A szankciók enyhítése egyben kedvező volna a cseppfolyósított orosz gáz eladása szempontjából is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >