Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Moszkva – Peking – Delhi – Gáza: Senki sem fél Trump kiszámíthatatlanságától
Nagy felfordulást okozott a világpolitikában, de sokkal többet nem tudott elérni, mint Biden
Trump szívesen állítja be úgy, mint aki ki(be)számíthatatlan, hogy ezzel a frászt hozza a világban politikai ellenfeleire, ám Moszkvában, Pekingben, Új-Delhiben és Gázában senki sem ijed meg tőle. Rásonyi Péter, a külpolitikai rovat vezetője szerint a valóság nagyon nem igazolja vissza az „őrült ember”–teóriát. Az amerikai politika jó néhány esetben célt tévesztett, a világ nem omlik az elnök lábaihoz. Főként igaz ez az USA legnagyobb vetélytársaira. Az első helyen a sorban Oroszország áll, Washington az égvilágon semmit sem tudott elérni a béke érdekében. A háború naponta több száz áldozatot, illetve sebesültet követel. Nem csupán a Kreml és Kijev hajthatatlansága miatt, hanem azért is, mert az amerikai békepolitika ennyire kiszámíthatatlan, mi több, megmagyarázhatatlan. Nem használja ki következetesen sem a szankciókat, sem azt, hogy ő az ukrán védők fő fegyverszállítója. A két szembenálló fél joggal feltételezi, hogy a Fehér Ház álláspontja ezután is sűrűn változik. Hasonló a helyzet Kínával, amellyel szemben az Egyesült Államok – teljes joggal – erőteljesen igyekszik fellépni Ázsiában. Ám a vámok ügyében gyorsan visszakozni kényszerült. Hszi nyilvánvalóan teszteli, hogy meddig terjed Trump őrülete, félelemnek vagy tiszteletben nyoma sincs a részéről. Indiát nem bírta jobb belátásra Washington az orosz olajvásárlások ügyében az 50%-os vámmal. Brazíliában sem sikerült ilyen úton elérni, hogy ejtsék a pert Bolsonaro ellen. De úgy tűnik, hogy még a meggyengült Hamász sem riad meg az elnöktől. Nem látni, hogy beszolgáltatná a fegyvereket és feladná politikai vezető szerepét az övezetben. Trump nagy felfordulást okozott a világpolitikában, de sokkal többet nem tudott elérni, mint Biden. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Martin Wolf, a lap gazdasági fő elemzője megállapítja, hogy a populista demagógok korában élünk, és hogy a gazdaságok nehezen tudnak kikerülni a populista csapdából, amint azt Argentína példája tanúsítja. De hát Plató már 2500 éve megmondta, hogy a demagógok a demokrácia Achilles-sarkát jelentik. Trump, pont ilyen klasszikus figura.
A populizmus gazdaságilag és politikailag rombol. Egy nemrégiben megjelent tanulmány (a három szerző: Funke, Schularick és Trebesch) megállapította, hogy amikor szemforgatók kijelentik, hogy csakis ők képviselik a népet az „elittel” szemben, utóbbit a nemzet ellenségének nyilvánítják. Lehet, hogy a populisták nem diktátorok, de könnyen az lehet belőlük, hiszen ebben a sorban Hitler is szerepel.
Az említett felmérés 60 országban követte nyomon a gazdasági fejlődést és arra jut, hogy 2018 jelentette a politikai csúcsot a világban a populizmus számára. Az látszik, hogy ha valahol hatalomra jut az irányzat, ott tartósnak ígérkezik. Általában 8 évig vezeti az országot, kétszer annyi ideig, mint a demokratikus pártok. De az ilyen politikusok közül csak kevesen távoznak demokratikus úton.
Nem ritkán a rossz gazdasági helyzetnek köszönhetik sikerüket, de ők azután csak tovább rontanak a dolgon. Vagyis igaz az, amit Plato mondott, hogy ti. a populista demagógia veszélyes betegség a demokrácia szempontjából. A gazdaságban rövidtávon vonzó eszközökkel kecsegtet, ám hosszútávon nagy károkat idéz elő. Hatása sokáig érződik, ami még inkább fokozza a rombolást.
Tönkre teszi a liberális demokrácia alapintézményeit, vagyis a jogállamot és rengeteget árt a bizalomnak, illetve a hitelességnek. Pedig anélkül nem lehet helyreállítani a gazdasági stabilitást, illetve növekedést. Lengyelország tanúsítja, milyen nehéz begyógyítani a demokráciának okozott sebeket. De Trump öröksége sem fog egyhamar eltűnni, még ha meg is bukik a MAGA-mozgalom.
Bloomberg
Európa és Ukrajna 12-pontos békejavaslatot készít elő: a viszály a jelenlegi arcvonal mentén fagyna be, vagyis hoppon maradna Putyin, aki a béke ellenében további területeket akar kicsikarni Kijevtől. Az oroszok visszaadnák az összes elhurcolt ukrán gyereket és hadifogolycsere is lenne. Ukrajna biztonsági garanciákat, valamint jelentős anyagi segítséget kapna a háborús károk helyreállításához, és gyorsan csatlakozhatna az EU-hoz.
A szankciókat fokozatosan oldanák fel, de a nyugaton befagyott 200 milliárdos orosz állami követelést Moszkva csak akkor láthatná viszont, ha kárpótlást fizet az ukránoknak. A két kormány tárgyalna az elfoglalt területek kormányzásáról, habár sem Európa, sem Ukrajna nem ismerné el ezeknek az övezeteknek a bekebelezését.
Az elképzelés nagyjából egybevág azzal, amit Trump a múlt héten vezetett elő, hogy ti. azonnal állítsák le a küzdelmeket a jelenlegi hadi helyzetnek megfelelően. A Kijevvel szolidáris tettre készek szövetsége két nap múlva tanácskozik, holnap pedig az EU-csúcson az újabb megtorló intézkedéscsomagról, valamint arról lesz szó, hogy Ukrajnát az orosz jegyban visszatartott forrásaiból támogassák.
Die Zeit
Mind Ukrajnának, mind Oroszországnak az lenne az érdeke, hogy tárgyaljanak, mert a háború miatt mindkettő egyre nagyobb gondokkal szembesül. Ám a béke útjában továbbra is komoly akadályok tornyosulnak – írja a szakíró, Maxim Kirejev.
A párbeszéd feltételei ezúttal jobbak, mint korábban, Alaszkát is ideértve. Merthogy egyik ország sincs valami jó állapotban, sem gazdaságilag, sem katonailag. Az oroszok ugyan a nyári hadművelet során a elején meglódultak és naponta kb. 20 négyzetkilométert foglaltak el, de mostanra leállt az offenzíva.
Markus Reisner osztrák ezredes ezt úgy fogalmazza meg, hogy nem sikerült az áttörés, ráadásul az eddigi sikerek a kisebb orosz egységeknek voltak köszönhetőek, de azok nem tudnak hová elbújni a drónok elől, ha lehullnak a levelek. Még fontosabb azonban, hogy az ukránok stratégiai előnyhöz jutottak az orosz olajipar elleni támadásokkal. Július óta Oroszországban legalább 36 benzinkutat le kellett zárni, mert elfogyott az üzemanyag.
De megbénul az egész orosz gazdaság. Két %-kal emelni kell az áfát, a legtöbb polgári ágazat recesszióba került. A volt ukrán külügyminiszter, Melnyik azt mondja, ha csupán 10-20 Tomahawk rakéta érkezne, azzal meg tudnák törni Oroszország gerincét, hiszen Putyin látná, hogy szó sincs blöffről.
Ám az ukránok sincsenek könnyű helyzetben, mert egyre fogynak a tartalékaik. Nincs elég katonájuk, folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik cserben hagyják egységüket. Hivatalos adatok szerint már 25 ezren vannak, illetve 180 ezren engedély nélkül távoztak állomáshelyükről. A halott és eltűnt egyenruhások száma: 160 ezer.
Az európaiak nem tudták betölteni az űrt, miután az USA kiszállt a fegyverszállításokból. Az ukrán energialétesítmények elleni csapások miatt igen kemény lehet a tél a hátországban is. Vagyis mindkét félnek jól jönne a tűzszünet. Nagy kérdés azonban, miként ítéli meg Zelenszkij és Putyin a saját helyzetét a másik gondjaihoz képest.
Moszkva valószínűleg már feladta, hogy megszerezze mind a négy keleti tartományt. Reisner szerint azonban mindkét vezetés azt gondolja, hogy nyerni tud. Ezért a leginkább az várható, hogy sikertelen marad az újabb dialógus is, a háború megy tovább jövőre, és tavasszal az oroszok ismét támadásba lendülnek.
Bloomberg
Hogy Trump békét akar, az pont annyira halálos Ukrajna számára, mint idáig. Mert amit az elnök hírek szerint felkínált, az nem vezetne el a megbékéléshez. Csupán arra volna jó Putyin számára, hogy diplomáciai eszközökkel érje el azt, amit katonai erővel nem tudott. Vagyis a stratégiai áttörést. Ha Kijev elfogadná, az bizonyosan katasztrófa lenne számára. Mint ahogy az is, ha elutasítja.
Marc Champion, az elemző pusztán a föld szempontjából voltaképpen elfogadhatónak tartaná az egyezséget, habár az mérhetetlenül igazságtalan lenne. De a területáldozat megfizethető ár volna a háború befejezése fejében. Nagyjából a Donyec-medence 30%-áról van szó. Ez persze nem csekélység: Moszkva nagyjából kétharmadnyi részt követel ahhoz képest, amit 3 évi kemény harc árán el tudott hódítani, sok százezer halott és sebesült elvesztésével.
De ukrán szemszögből oda lenne a megerősített védelmi övezet. Akkor pedig megnyílna az út a Dnyipró vonzáskörzete, illetve északra, Harkiv, az ország 2. legnagyobb városa felé. Belülről szakítaná szét az országot, ha Zelenszkij belemenne. akik idáig harcoltak, azok árulásnak vennék.
Ám ha elveti, akkor Trump szemében a béke kerékkötője lesz. Márpedig az USA-nak vannak eszközei, ideértve a hírszerzési értesülések átadását, továbbá a Patriot-rakéták megvásárlásának engedélyezését, hogy Amerika megkösse Zelenszkij a kezét. Ugyanakkor az is végzetes kockázatokkal járhat, ha a jelenlegi front mentén jön létre a fegyvernyugvás. Hiszen az orosz hadiipar ontja a harceszközöket, és folyik az újabb mozgósítás.
A következő támadás csak még valószínűbb lenne, ha Trump beszüntetné a szankciókat. Az ukránok viszont Európa nélkül nem tudnának megbirkózni az újjáépítéssel. Hogy azután az elnök átlátja-e Putyin céljait és érdekének tartja-e a meggyengült EU-t, vagy csak a sikeres béketeremtő szerepében kíván tetszelegni, azt nehéz megmondani.
FT
Putyin hipnotikus hatással van Trumpra és abban bízik, hogy a zöld asztal mellett az USA segítségével ráteheti a kezét olyan területekre, amelyekre katonai erővel hiába ácsingózik – véli Edward Luce. A külpolitikai elemző Zelenszkijnek ítélné oda, ha türelemért is adnának Nobel-díjat.
Más okok miatt Putyin is kiérdemelné ugyanezt az elismerést, az amerikai elnök ezzel szemben egyre türelmetlenebb. Úgy véli, hogy Kijev miatt nem kapta meg az idén a Nobel-békedíjat. Akárcsak Gázát, Ukrajnát is üzleti lehetőségnek tekinti, az ukrán kormányról viszont az a véleménye, hogy az csak akadékoskodik, és tudhatná, hogy mikor kerül két vállra. (Februárban azt közölte ukrán kollégájával, hogy annak nincsenek aduk a kezében.)
De bizony, hogy vannak, ideértve a tettre készek koalíciójának mind erősebb támogatását. Úgy néz ki, hogy Európa megtalálja a módját, miként folyósítja az ukránoknak az orosz központi bank 200 milliárdos tartalékát, amiből az ország átvészelhetné a következő pár évet.
Az Economist szerint az oroszok csupán az idei harcokban 100 ezer embert vesztettek, ami az ukrán áldozatoknak durván az ötszöröse. Továbbá legalább hatszor annyi, amennyien orosz részről Afganisztánban meghaltak.
Ha ez igaz, akkor Moszkva ezt csak nehezen tudja pótolni a mozgósításokkal. Rákényszerülhet az általános hadkötelezettség visszaállítására, ami viszont azután a rezsimet veszélyeztethetné. Szóval Putyinnak kevesebb ütőkártyája van, mint ahogy azt Trump feltételezi, de az egyik éppen ő.
Die Zeit
Egy neves német politológus úgy látja, hogy a gázai béketerv ugyan némileg enyhített a térségben a feszültségen, de közben elsikkad, hogy az egész régióban átalakulnak az erőviszonyok, ez pedig aggasztó Európa számára.
Herfried Münkler, a Humboldt Egyetem professzor emeritusa kiemeli, hogy Törökország kiterjesztette befolyását Szírián túl délre. Egyre jobban távolodik az öreg kontinenstől, mind inkább az övezet hegemón hatalma lesz. Vagyis visszaveszi azt a szerepet, amelyet az 1. világháború végéig töltött be.
Ugyan még a NATO tagja, ám önálló középhatalomként jelenik meg a szűkebb térségben és erről nem egyeztet az európai szövetségesekkel. Következésképpen foszlik szét a NATO délkeleti szárnya. De a hangsúly a finn és svéd belépéssel egyébként is északra tevődött át. Ennek pedig kihatása lesz a háború egész menetére.
Az új fejlemények egyik nagy vesztese Oroszország, amely szorul ki a Közel-Keletről. Semmilyen szerepet nem játszott a gázai fegyvernyugvásban, ez pedig hatalmas tekintélyvesztés számára, amit Putyin még meg fog érezni.
Irán is a rövidebbet húzta, hiába akart hegemón tényező lenni a régióban. Látnivaló, hogy előbb-utóbb Szaúd-Arábia is tengelyt képez Izraellel, márpedig Teherán pont ezt igyekezett mindenáron meggátolni. Viszont a zsidó állam semmiképpen sem tartozik a nyertesek közé, mivel amit katonailag nyert, azt a Gázából érkező felvételek miatt elvesztette politikai tekintélyben.
Minden látszat ellenére azt sem lehet mondani, hogy az USA jól jött ki a dolgokból, mert Trump arrafelé is megbízhatatlan partnernek tűnik. Rá nem lehet semmiféle stabil regionális rendet építeni. Azaz az rajzolódik ki, hogy ezután Törökország, Irán, Egyiptom, Szaúd-Arábia, valamint Izrael fog versengeni a befolyási övezetekért. Hadseregeik tovább fegyverkeznek. Ez pedig nem úgy hangzik, mint ami a tartós béke irányába tendál, semmi jót nem ígér.
Következő cikk: A nagy ellenzéki főpróba
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >