Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Kushner-rendszer: Hogyan fekteti be Trump veje a közel-keleti monarchiák milliárdjait?
Szerbiában azonban felsült, mert ügyészek meghiúsították a belgrádi luxusprojektet.
Az amerikai elnök veje milliárdokat zsebel be a közel-keleti monarchiáktól, a pénzeket befektetési cége, az Affinity Partners mozgósítja, jelenleg már majdnem 5 milliárd dollárt kezel, szinte az összes külföldi beruházóktól származik. Az érintett arab autokráciák pénzügyi eszközökkel tesznek szert politikai befolyásra Washingtonban. Kushner azonban Szerbiában felsült, mert ügyészek meghiúsították a belgrádi luxusprojektet. Viszont remekül alakul a hasonló elképzelés Albániában. A vállalkozás terjeszkedik Izraelben, Brazíliában, sőt Németországban is. A főnök első ránézésre olyan, mintha az apósa tökéletes ellenpontja volna. Harvardot végzett, nyugodtan beszél, megválogatja a szavait, érzelmeket alig-alig árul el. Ám amikor az erkölcsi hagyományokat kell felrúgni, akkor bezzeg nem kell félteni. Egy svéd közgazdászprofesszor azt mondja, hogy az Affinity különleges képződmény: nemigen tudni róla részleteket, de már az is meglepő, hogy még jóformán meg sem alakult, máris temérdek pénze van. Nagy hasonlóságot mutat viszont Kínával, ahol a kádergyerekek szintén vállalkozásokat alapítanak. Így fonódik össze a politikai és a gazdasági hatalom. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Tökéletesen bevált, amire az újság annak idején figyelmeztetett, ti. amikor 15 éve megjelent a magyar médiatörvény – állapítja meg a kommentár. Már akkor úgy értékelte, hogy a hatalom uniformizálja a sajtót, rövid pórázra veszi a szerkesztőségeket. Az első mérföldkövet jelentette az ország átalakításában, amit Orbán később illiberalizmusnak nevezett el.
Olyan eszközt vett ily módon a politikus a kezébe, amit a bírálók azonnal példátlannak minősítettek. Visszapillantva, a jogszabály olyan, mint valami előzetes figyelmeztetés. Sok másféle beavatkozás követte az igazságszolgáltatásban, a választójogban, az egyetemeken, az Alkotmánybíróság átalakításában.
Olyan tömegtájékoztatás jött létre, amelyben kormány közeli alapítványok és oligarchák ellenőrzik az orgánumok zömét. Magyarország már csupán részlegesen számít szabadnak. De a lakosság nem marad néma: Budapesten rendszeresek a tüntetések a cenzúra, a korrupció, az alapjogok megsértése miatt.
A jogszabály szövege azért érdekes még ma is, mert mutatja, milyen lopakodva lehet kiüresíteni a demokratikus intézményeket. Gyakran látszólag a normákkal összhangban vannak az ilyen lépések, gyakorlatilag azonban mélyreható következményekkel járnak a sokszínűség és a közbeszéd szempontjából. A magyar példa emlékeztet arra, hogy a média központi jelentőségű a demokráciák számára.
Neue Kronen Zeitung
Feltűnően csendes mostanában a magyar-osztrák határ – míg 3 éve még napi jó ezer határsértőt fogtak a túloldalon, addig most napok telnek el úgy, hogy senki sem akad fenn a rendszeren. Elapadt a hullám, nem bukkannak fel embercsempészek. Ilyenre 15 éve nem volt példa.
Megfigyelők szerint azonban a helyzet az egyik pillanatról a másikra megváltozhat, valamilyen politikai esemény hatására. Ám e pillanatban úgy áll, hogy hetente csupán 15 illegális határátlépőt regisztrálnak. Az osztrák belügyi tárca azonban további fél évre így is meghosszabbította a szigorú ellenőrzést. A miniszter éppen ma bejárást tart Sopronkeresztúr térségében.
Egyébiránt az év első 11 hónapjában 15 ezer menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, ami mínusz 35%-ot jelent a tavalyi adathoz képest.
Le Monde
A kommentár úgy ítéli meg, hogy Európában a szélsőjobb már betette az egyik lábát a pilótafülkébe. Trump woke-nak tartja a kontinenst, holott ott a szélsőjobb a környezetvédelem vagy a bevándorlás ügyében már egyértelműen befolyásolja a politikát – mutat rá a szerző, Pascal Riché.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia úgy festi le a helyzetet, hogy az valójában Jerome Bosch ecsetjére kívánkozik. Pedig a dolgok állása nagyon messze van attól, amit a MAGA fantazmagóriája tartalmaz. A szélsőségesek ezzel együtt jönnek fel a választásokon, az általuk gyakorolt nyomás hatására egyre inkább bekeményítenek a kormányok a migráció feltartóztatására.
Azt látni, hogy a Fehér Háznak nem is kell nagyon bokszolnia az európai vezetőket, azok amúgy is azt csinálják, amiről ő álmodik. Orbán, Meloni, Bardella és Weidel intézik helyette a dolgokat. Ezek a pártok a MAGA társutasaként azon dolgoznak, hogy uralmukba hajtsák a kontinenst. A fő téma a környezetvédelem, a bevándorlás és a woke-ság elutasítása.
A baj az, hogy magukkal rántják a mérsékelt jobbot, omladozik a tűzfal. Amikor az Egyesült Államok szüntelenül sértegeti a földrészt, adót vet ki rá és fenyegeti, a másik fél bölcsen tenné, ha megerősítené a saját értékeit, kitartana Ukrajna mellett, nem tágítana a tech cégek megrendszabályozásától, nem engedi meggyengíteni az intézményeket és gyorsan valóra váltja a „pragmatikus szövetségi rendszert, ahogyan azt Draghi javasolta. A szél ugyanis hamar megfordulhat.
Chicago Tribune
Trump azt szeretné, ha Európában újjáéledne a nacionalizmus, szerinte ez recept a gondok orvoslására, ezért kapja elő ezt a régi és igencsak halálos mérget – húzza alá Richard Longworth, aki volt tudósító az öreg földrészen, jelenleg pedig a Chicagói Globális Ügyek Tanácsának vezető munkatársa.
Amit az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia tartalmaz, az színtiszta rasszizmus, az pedig gyakorta a nacionalizmus szolgálólánya. A washingtoni politikának azonban arra kellene törekednie, hogy kiirtsa a neofasizmus csíráját, amelyet az olyan pártok testesítenek meg, mint a Nemzeti Tömörülés és az AfD. Már mindkettő közel jár ahhoz, hogy hatalomra jusson.
A dokumentumból mégis az derül ki, hogy ami jó Le Pennek és Weidelnek, az megfelel az Egyesült Államoknak is. Ezeknek az erőknek az EU a fő ellensége, amely az elnök szerint aláássa a politikai szabadságot és a szuverenitást. Pedig a szervezet igazából azért jött létre, hogy soha többé ne uralkodhasson egy Hitler, ne ismétlődjön meg a holokauszt. Ez az amerikai érdek is.
Ám egyértelmű, hogy a Fehér Ház gazdája vagy semmit sem ért belőle, vagy nem érdekli. Őt az foglalkoztatja, hogy úgy kormányozhasson, mint tekintélyelvű példaképe, Orbán Viktor, aki az Unió fura tagja. Célja elérésére az elnök a nacionalizmus idegmérgét veti be.
FT
Európának stratégiai célra van szüksége, ami mögé cselekvést kell állítania. Így foglal állást a vezércikk, kiemelve, hogy a 90 milliárd eurós ukrán kölcsön csupán kezdetként szolgálhat egy határozottabb és törekvőbb EU számára.
Nem kérdés, hogy a két évre való köldökzsinór jó Kijevnek, mert tovább harcolhat, külföldi fegyvereket vehet és beruházhat saját hadiiparába. De vannak a programnak hátulütői is, mert az európai adófizetők állják a számlát és nem az orosz agresszor. Azon felül Magyarország, Csehország és Szlovákia potyautas lehet, mert a politikai támogatás fejében nem kell beszállnia a kölcsönfelvételbe. Lehet, hogy ezek után más kormányok is kedvezményes elbánást akarnak maguknak.
Viszont, hogy a tranzakcióba nem tudták bevonni a nyugaton ragadt orosz anyagi alapokat, az azt eredményezte, hogy nem sikerült üzenni Moszkvának és Washingtonnak. Azt látni ilyenformán, hogy a kontinens még ebben a kulcskérdésben is ingadozik, megbénítja az egyhangú döntéshozatal elve.
Pedig lépnie kell, főleg a gazdaságban, ami egyben az erősebb védelem alapja. Ezt irányozza elő a Draghi-jelentés is. A kormányoknak odahaza is el kell végezniük a házi feladatukat, vissza kell fogniuk a jóléti kiadásokat és növelniük kell a termelékenységet. Sok függ attól, mire jut ez ügyben a német koalíció.
A következő cél a fegyverkezés felfuttatása az orosz agresszió elrettentésére és az amerikai függés csökkentésére. Lehet, hogy itt a tettre készek szövetségére lesz szükség. Nem ígérkezik könnyűnek, mert a nacionalista populizmus árjával szemben kell úszni. Egy gyenge és határozatlan EU azonban képtelen alakítani a saját jövőjét és csak felbátorítja az ellenségeit, mind belül, mind kívül.
Die Welt
Európában olyan nemzeti-populista forradalom zajlik, amely már-már lényegesebb, mint a Berlini fal leomlása vagy a Szovjetunió megszűnte. Trumptól kezdve, Le Penen és Orbánon át, Netanjahuig érezhető. Így véli Jakob Augstein, a lap társtulajdonosa, a legendás egykori főszerkesztő, Rudolf Augstein fia.
Szerinte a jelenség a kapitalizmus és a piacgazdaságra épülő társadalmak válságából fakad, mert ezek a rendszerek egyre kevésbé értették meg, hogy a hasznot egyenlően kell elosztani. Ennélfogva az emberek úgy érezték, hogy elvesztik jogaikat, mind igazságtalanabb helyzetbe kerülnek, nem urai saját életüknek.
A baloldal hatalmas kudarcot vallott, nem tudott megfelelő narratívát kínálni. Ezzel szemben a jobboldal remekel, amikor érzelmeket kell kelteni, illetve mozgósításra van szükség.
Alice Weidelről úgy gondolja, hogy tökéletesen hidegen hagyja a tömegek jóléte, csakis a hatalom foglalkoztatja. Megveti a jogállamot és amilyen gyorsan csak lehet, felszámolná a liberális demokráciát. Pont ezért azonban sokkal komolyabban kellene venni. Amit a német sajtó művel vele, az teljes katasztrófa. Az elitista hozzáállás szétszabdalja a társadalmat és meggátolja a dialógus, illetve a közös megoldás lehetőségét.
Ugyanakkor roppant érdekes, hogy a jobboldal teljesen őrült, politikailag elmebeteg javaslatokkal rukkol ki. Trump gazdaságilag és erkölcsileg tökéletesen eltévelyedett.
The Times
Putyin azon van, hogy mindennapi bosszúságokat okozva kezdje ki a nyugati polgárok bizalmát saját társadalmuk, illetve Ukrajna támogatása iránt. Ezt fejti ki az orosz-szakértő, Mark Galeotti, miután pár nappal korábban a brit hírszerzés feje arra figyelmeztetett, hogy Moszkva apró szabotázsok sorozatával igyekszik megzavarni a demokráciák életét és elvonni a figyelmet.
Mert ha pl. sűrűn leáll az internet, előbb-utóbb meginog az emberek bizalma saját rendszerük iránt. Amerikában a Kreml célja a közvélemény megosztása, de az óceán innenső oldalán a propaganda helyett mind inkább a fizikai akciók kerülnek előtérbe. Ily módon persze nehéz megbuktatni a politikát, de a stratégia fegyverként veti be az okozott kényelmetlenségeket.
Hogy minél többen azt érezzék, az elkorcsosult jogállam egyszerűen nem működik. Rájátszik továbbá a nyugati paranoiára, miután az hajlamos minden mögött az oroszokat látni. Ezért küldött drónokat, így viszont sokszor már ott is ilyenek észlelését jelentik, ahol pedig nincsenek is. A repülőterek pedig engedelmesen leállnak, ami sokak utazását keseríti meg.
Az orosz támadások hullámokban jönnek, de nem kizárt: addig kell számolni velük, ameddig az elnök hatalmon van. Ezért azt kell tenni, amit pár évtizede a terrorral: annyi rajtaütést kell megakadályozni, amennyit csak lehet, de tudomásul kell venni, hogy 100%-os sikerráta nincs az elhárításban. Vagyis nem szabad bepánikolni, vagy változtatni a politikán.
FAZ
Az Ukrajnáról zajló egyeztetéseken nem az a cél, hogy véget érjen a háború, hanem hogy ki tudja megnyerni magának Trumpot – hangsúlyozza a politikai szerkesztő, Reinhard Veser. Ez ügyben a Kreml már részsikereket mutathat fel, a csúcs az volt, amikor az amerikai elnök Alaszkában vörös szőnyeget terített a lábai elé.
Ezek után az európaiak és az ukránok kemény utóvédharccal a legrosszabbat megakadályozták, ám a moszkvai propaganda a nyugati kiszolgálóival együtt úgy állítja be, hogy a földrész szabotálja a rendezést. Holott a Kreml nem mutat semmiféle érdeklődést a komoly párbeszéd iránt.
Csak figyeli a hármas tárgyalásokat, de semmiféle engedményt nem tesz. Csakis fokozott nyomással lehet rávenni érdemi dialógusra. Erőszakos politikája folytatására ösztönzi, amikor észleli a repedéseket Európa és az USA közt, illetve az Unión belül.
Spiegel
A kiküldött tudósító azt tapasztalta Phoenixben, a MAGA-mozgalom konferenciáján, hogy máris repedések mutatkoznak az irányzaton belül, és hiába van még három éve Trumpnak, máris megindult a hatalmi versengés. Az esélyes jelenleg egyértelműen Vance alelnök. René Pfister szerint a Fehér Ház jelenlegi gazdájának nem jut szerep a tervekben.
A birodalmak felbomlása a végeken szokott kezdődni, miközben a központban az uralkodó még javában élvezi a kegyencek és talpnyalók udvarlását. Pont így van ez Amerikában is. A négynapos eseményre az ország első számú vezetőjét meg sem hívták, úgy beszéltek róla, mint valami díszelnökről, akinek a befolyása már elpárolgott.
Bezzeg tavaly még úgy fogadták, mint valami Messiást. A figyelem ezúttal már a következő elnökválasztásra összpontosult. A politikus leginkább saját magának köszönheti, hogy ilyen gyorsan béna kacsa lett belőle. Nem tudja ugyanis beváltani választási ígéreteit. Azon kívül koros és már nem képes felmérni, hogy mit akar bázisa, illetve a szavazópolgár.
Lásd, hogy saját táborát nemigen tüzelte fel annyira ügy, mint az Epstein-botrány, ám a kormányzatnak nem fűlik a foga a történtek kiderítéséhez, miközben az elnök nyakig benne van. Amit pedig a gyilkosság áldozatául esett filmrendező, Rob Reiner ügyében művelt, az arra emlékeztetett, mintha egy polgármester a közösség egyik köztiszteletben álló tagjának temetésén belevizelne a sírba.
Emlékezetes, hogy stábfőnöke kijelentette: Trumpot egy alkoholista személyiségével ruházta fel a sors. Hogy miért mondta, azt pontosan nem tudni. Ám lehet, hogy jelezni kívánta: túlságosan is jól ismeri az elnök őrültségét.
FAZ
Amerikában mind inkább Trump meghosszabbított karjaként működik az igazságügyi tárca - jelenti Washingtonból Majid Sattar, miután igen csak szelektív módon láttak napvilágot az Epstein-akták. Olyan, mintha a minisztérium az elnök ügyvédi irodája lenne. Az adatok sokszor kiblőrözve kerültek nyilvánosságra, arcokat felismerhetetlenné tettek a fotókon.
Joggal persze, mert az érintett áldozatok többsége nem szeretné, hogy kitudódjon: eszközként használták őket annak idején az elittel összefonódott szexuális bűnözők. Más okból nem alkalmas az eljárás arra, hogy tisztázza a történteket. Nem véletlen, hogy jó néhány felvételen látható Bill Clinton, mert a MAGA-mozgalom igyekszik corpus delictit gyártani ily módon. A volt elnök bűnössége ügyében azonban még semmiféle gyanú nem merült fel.
Így van ez Trumppal is, csak őróla még semmi új nem derült ki. Vagyis az átláthatóság meglehetősen szelektív, de ez beleillik a képbe. Alighanem egy sor per lesz a következménye.
Következő cikk: VMDK: Dudás Attila alkotmánybíróvá történő kinevezése a politikai lojalitás jutalma
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >