Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
2010 óta a kormánynál – Orbán hatalma összeomlik? Magyarország miniszterelnöke az ellenzékkel és egy megdöbbentő botránnyal küzd
Nicsak! Omladozik Orbán hatalma? – kérdezi az AFP kommentárja, miután a Fidesz harcol az ellenzékkel és a sokkoló gyerekbántalmazási botránnyal. Nagyon úgy néz ki, hogy bomlik le a Fidesz uralmának alapja. A karizmatikus Magyar Péter személyében nyilvánvalóan komoly rivális jelent meg a színen. A Tiszát politikailag nehéz besorolni, mert a vezér sok vitatott kérdésben nemigen nyilvánul meg. De nagyon úgy néz ki, hogy talált egy sebezhető pontot a kormányfőnél: ez pedig fiatalok sorsa a gyermekvédő intézményekben. A hatóságok sok esetben nem jártak utána a súlyos vádaknak, noha a Fidesz alapelvvé tette az ifjúság védelmét. És Magyar ez ügyben szakadatlan nyomás alatt tartja Orbánt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
Paul Lendvai szerint Putyin megmutatja, hol vannak a törésvonalak az EU-ban. Fatális jelzés, hogy nem minden ország szavatolja az ukránok javára felveendő hitelt. Az meg még inkább, hogy nem lehet igénybe venni Ukrajna érdekében az elfekvő orosz követelést.
Az orosz vezető igen magabiztosnak mutatkozik, ezért nem csoda az egyre nagyobb hazai nyomásnak kitett barátai és tanítványai, mint Orbán és Fico, új erőt merítenek. Hiszen Oroszország minden baj ellenére kívülre stabil hatalomként jelenik meg.
Hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország kihúzta magát és nem hajlandó kezességet vállalni a 90 milliárdos kölcsönért, az szégyenletes árulás. Rávilágít, mennyire megosztott a szervezet. Még aggasztóbb, hogy a német kancellár vereséget szenvedett, mert Franciaország és Olaszország elutasította, hogy megadják a Belgium által követelt garanciákat, ha cserében az egyik belga pénzintézet átutalja Ukrajnának a nála lévő orosz milliárdokat.
De a fejlemények így is bátorítást jelentenek Putyinnak, aki minden erővel azon van, hogy széttagolja és meggyengítse az EU-t. Amit ő akar, tehát a csaknem 30 évvel ezelőtti NATO-bővítés érvénytelenítése, az gyakorlatilag kiszolgáltatná az egykori keleti tömb államait annak a moszkvai szándéknak, hogy uralma alá vonja Kelet-Közép-Európát.
Spiegel
A főszerkesztő megállapítja, hogy a tények és az újságírók elleni gyűlölet korát éljük. Az olyanok, mint Trump, Netanjahu vagy Orbán természetesnek veszik, hogy visszaélnek hatalmukkal, mivel meg akarják azt tartani. A sajtó ily módon az útjukban áll. A magyar kormányfőnek jól jött, hogy bizalmasai megszállták a médiát.
Dirk Kurbjuweit rámutat, hogy a tömegtájékoztatás elleni támadások tönkreteszik a demokrácia alapjait. A szakma veszélyesebbé vált mindazok számára, akik művelik. Egyrészt megváltozott a tények kezelése. Másrészt erősebben megosztottak a nyugati társadalmak. Harmadrészt egyes kormányok nem fogadják el többé a 4. hatalmi ág ellenőrző funkcióját.
Ezzel párhuzamosan egyre többen buborékban, az ideológiák és összeesküvés elméletek világában élnek. Aki kétségbe vonja a véleményüket, arra az utálat zúdul. Már kérdezni is alig lehet, lásd Trump dühkitöréseit a tudósítók ellen.
Amióta a jobboldal megerősödött, már nem tanácsos nagyon hangoztatni a véleményt, ha az nem felel meg a másik oldalnak, mert az illető azonnal ellenségnek minősül. Nincs helye a semlegességnek, a tárgyilagosságnak a kételkedésnek, pedig ez mind a jó újságírás kelléke
Die Presse
A Benes-dekrétumokról ír Techet Péter, miután azok ismét a politikai viták középpontjába kerültek Szlovákiában, de azzal kezdi, hogy véleménye meg sem jelenhetne a szlovák sajtóban, mert az új szabályok értelmében azonnal elítélnék. Akár hat hónapot is kaphatna.
A Közép-Európával és a Duna-térséggel foglalkozó bécsi kutató intézet munkatársa emlékeztet arra, hogy a háború után hozott diszkriminatív döntések, amelyek egyaránt sújtották a magyar és német kisebbséget, változatlanul érvényben vannak. Pozsony úgy került be az EU-ba, hogy diszkriminatív normák voltak a jogrendjében.
Mi több, a kifogásolt normákat ma is alkalmazzák, amikor földet kell elvenni a magyar vagy német nemzetiségű tulajdonosoktól. Ez főleg a felvidéki magyarok számára jelent arculcsapást. Fico igen jó viszonyban van Orbánnal, akinek elsősorban Brüsszelben van szüksége szövetségesre.
A konkrét problémával ugyanakkor nemigen törődik. De már a román elnökválasztáson is a nacionalista, magyarellenes jelöltet pártolta. Idáig ki nem nyitotta a száját Fico magyarellenes politikája ügyében. Ezért az ottani magyaroknak lassan fel kell ismerniük, hogy az anyaországban inkább a balliberális erőkre számíthatnak, semmint a jelenlegi kormányra.
Neue Zürcher Zeitung
Vajon elsülhet-e jól, hogy Bulgária januártól bekerül az euróövezetbe, ám közben kétséges a jogállam – latolgatja térség szakírója, Adelheid Wölfl. Az EU legszegényebb országban mindennaposak a tüntetések a politika erős embere, az oligarcha Deljan Pejevski ellen. Ám Brüsszelben az a jelszó: túl kicsiny államról van szó ahhoz, hogy komoly károkat okozhasson.
De a válság kétségtelen, a korrupció, az emelkedő árak és amiatt, hogy mélypontra zuhant az állam iránt érzett bizalom. Jelentős befolyást élveznek oroszbarát pártok, jön az új választás. A dublini University College tanára, Radosveta Vasziljeva azt mondja, hogy fontos intézményekbe, köztük az ügyészségbe benyomult a szervezett alvilág. A jegybank döntéseit nem okvetlenül házon belül hozzák meg.
Sűrűn hangzik el a vád, hogy a kormány, a parlament, az igazságszolgáltatás, a titkosszolgálat, egy sor állami vállalat a maffia kezére került. Nem titok, hogy a hivatalos állami adatok gyakran manipuláltak. Ám Brüsszel nem lép.
Pedig Pejevszkit az USA és Nagy-Britannia is indexre tette. Állítólag már a volt miniszterelnök, Boriszov is a markában van. Aki nem engedelmeskedik neki, az megnézheti magát. Ennek ellenére a belépést sikerként ünneplik majd Brüsszelben. Nem kétséges, hogy Pejevszki is pezsgőt bont.
Spiegel
Az egyik vezető amerikai jobboldali ideológus azt tanácsolja az EU-nak, hogy az ne akadjon fenn az új washingtoni nemzetbiztonsági stratégián, mert az USA célja mindig is az volt, hogy megakadályozza az európai egységet. Ennek megfelelően igyekszik Trump is módszeresen gyengíteni az Uniót.
Sumantra Maitra egyébiránt nem gondolja, hogy sok esélye van az AfD-nek a tengerentúlon, hiszen miért támogatna az USA egy olyan pártot, amely soha nem tud győzni a választáson. Viszont ha az Egyesült Államok nagyobb védelmi kiadásokra akarja rávenni az európai partnereket, akkor miért idegenítené el magától a CDU-t? Az AfD ügyében az egész elképzelés halva született a tengerentúlon.
Az viszont komoly gond a Fehér Ház részéről, hogy az öreg kontinens nem tud több százezer bevándorlót beilleszteni és azok egy nap Amerika ellen fordulhatnak.
A kontinenssel visszatérően az az egyik baj, hogy az folyamatosan az azonos értékekről beszél, de ezt a túloldalon nem okvetlenül látják így. A másik pedig, hogy az amerikaiak úgy érzik: az európaiak élősködnek rajtuk, pl. a biztonság ügyében. Ugyanakkor vaskos büntetéseket szabnak ki amerikai cégekre.
Az elemző nagy tévedésnek nevezi, ha bárki azt hiszi, hogy a nemzetállam képes szavatolni a békét. Arra csakis a birodalmak alkalmasak. Ukrajna védelmére az USA már rengeteget költött, ez pedig arra enged következtetni, hogy a jövőben is Kijev oldalán áll. Vagyis semmi ok a pánikra.
Die Welt
Az egyik vezető francia biztonsági elemző azt mondja: Európának meg kell tanulnia brutálisan fellépni, be kell szállnia az erőpróbákba, nem nézheti tehetetlenül a történéseket, mert különben lassan, de fokozatosan szét fog esni. Vagyis világosan meg kell fogalmaznia az érdekeit és meg kell mutatnia, hogy kész azokat érvényesíteni.
Francois Heisbourg, aki hosszú éveken át a londoni agytröszt, az International Institute for Strategic Studies tanácsadója volt, azzal érvel, hogy a mai világban inkább a Hszik, Trumpok és Netanjahuk tarolnak, semmint a német vagy francia teddimackók. Európa kezd rájönni.
Ukrajnában az USA-nak nem sikerült a nagy terv, hogy a karácsonyfa alatt ott találja a tűzszünetet, A háború megy tovább, többé-kevésbé kedvezőtlenebb feltételek között, mint idáig. Az oroszoknak sikerült hatékony hadsereget kiépíteniük, de nem érték el katonai céljaikat. A mérleg messze nem briliáns. Kijev nem fog nyerni, de minél több idő telik el, annál inkább fokozódik a bizonytalanság orosz földön.
Moszkva célja a kontinensen, hogy szétrombolja az EU-t, és most ehhez most új tényezőként megjelent Trump, aki cseppet sem titkolja, mennyire ellenséges az Unióval szemben. Nem mondja, de mindenben együtt kíván működni a Kremllel. Az új biztonsági stratégia völkisch és gusztustalan.
A Fehér Ház látja, hogy Brüsszel gyenge, bármit meg lehet vele tenni, mivel fél, hogy elveszti a tengerentúli védőernyőt. Fel kellett volna használni az orosz követeléseket Ukrajna megsegítésére.
Putyin ugyanakkor várhatóan kipróbálja, mennyire tartja magát az Egyesült Államok a NATO-ban a kölcsönös segítségnyújtási záradékhoz.
Bloomberg
A szerkesztőségi vélemény fontosnak tartja az EU bővítését, abban a reményben, hogy egy nagyobb szervezet jobban is működik majd. Bár ezt csak feltételesen állítja. Mindenesetre ha jól csinálják, akkor az új feltételek javíthatják a földrész biztonságát és hitelét. És különösen jól jöhet most, amikor az oroszok folytatják az agressziót, Amerika befelé fordul, Kína pedig terjeszkedik. Ennélfogva még fontosabb a regionális összefogás.
Ha elmarad a nyitás, akkor törékeny, könnyen befolyásolható államok lesznek a periférián, amelyeknek az instabilitása a szövetségre is átcsaphat. Gazdasági szempontok is a csatlakozásokat indokolják. Vannak kockázatok, ez tény, de a várható haszon nagyobb.
Ukrajna külön tészta, mert stratégiai nyereség lehet. Brüsszelnek azonban ügyelnie kell arra, miként veti be az ösztönzőket a jelentkezők érdekében. Viszont ha a sorban álló államok folyamatosan a váróteremben rostokolnak, az aláássa az Unió szavahihetőségét és feladhatja a labdát külső hatalmaknak.
Azon felül az EU-nak meg kell reformálnia magát, ha azt akarja, hogy irányítható maradjon. Minél nagyobb körben át kell térnie a minősített többséggel meghozandó döntésekre, és erősítenie kell az egységes piacot. Mindezek nélkül küszködhet, hogy megőrizze működőképességét.
Die Welt
A főszerkesztő esküszik rá, hogy ennek az EU-nak befellegzett. Ulf Poschardt azzal támasztja alá véleményét, hogy a szervezet inkább gátolja, mintsem segíti a gazdasági növekedést, márpedig jólét nélkül nincs egység.
Az Unió elszalasztotta a kedvező alkalmat, hogy megreformálja magát, ám ily módon útja lefelé vezet egy olyan világban, amelyben minden a versenyképességről szól. És ha ez nem változik, akkor még inkább hátrányba kerül az USA-val és Kínával szemben.
A gazdaság teljesítménye vérszegény, a bürokrácia burjánzik, a közösség tehetetlen a külpolitikában, így viszont annál döbbenetesebb a Bizottság autoriter fellépése. Aki bírálni meri a közösséget, az hamar megkaphatja, hogy a jobboldali populisták kengyeltartója. Pedig aki szereti a földrészt, annak keményen csörtéznie kell Brüsszellel, mert ez a közösség veszélyezteti az életszínvonalat és megosztja a kontinenst.
Egyetlen fontos nemzetközi kérdésben sem szerepelt jól, lásd a migrációt, aminek az lett a következménye, hogy a földrész jobbra csúszott. A zöld átmenet volt von der Leyenék legkataszrófálisabb elhatározása. Ukrajna ügyében a 27-ek nem rúgnak labdába.
Nevetséges, hogy Európa egyfajta erkölcsbíróság szerepét próbálja betölteni. Az önkritika nem jellemző rá. Csak remélni lehet, hogy hamarosan lesz egy új EU, az élén olyan emberekkel, akik másként vélekednek a nemzetállamok illetékességéről, a protekcionizmusról, a szabad kereskedelemről és a szabályozás egyszerűsítéséről.
Washington Post
Oroszország nem nyeri meg a háborút, nem jöhet be Putyin reménye, hogy ti. az USA majd valahogy arra a meggyőződésre jut: Ukrajna képtelen győzni. Nem szabad bedőlni az oroszoknak. Erre figyelmeztet közös cikkében Jeanne Shaheen demokrata és Mitch McConnel republikánus szenátor.
Felsorolják, mekkora veszteségeket szenvedett haditechnikában és emberben az orosz fél, ráadásul az ukránok minden bizonnyal felülkerekedhettek volna, ha elég fegyvert kapnak Bidentől. Viszont az amerikai habozás újabb okot adott Kínának, Iránnak, Észak-Koreának és másoknak, hogy kételkedjenek az Egyesült Államok szavahihetőségében és erejében.
Szerencsére még van rá esély, hogy ukrán szemszögből szerencsésen záruljon a viszály. Az orosz gazdaság csehül áll. A Kreml elhúzza a harcokat, de csak azért, mert látja, hogy képtelen diadalmaskodni. Ezért abban bízik, hogy az állóháború megosztja a demokráciákat.
Ha a szövetségesek tárgyalásos rendezést akarnak, akkor ennek egyetlen útja az, hogy erősítsék Kijev pozícióit. Merthogy Moszkva szemet vetett a balti államokra, valamint az egykori szovjet tömb más országaira is. Az amerikai törvényhozásnak egy sor eszköze van, hogy fokozott nyomást gyakoroljon az orosz elnökre.
Washingtonra az a feladat hárul, hogy kellő egyértelműséggel álljon az ukrán elszántság mellé.
New York Times
A vezércikk sürgeti, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági megfontolásokból vessen véget a kínai hatalmi pozíciónak a ritkafémek bányászatában és feldolgozásában, mert nem szabad megengedni, hogy fegyvergyártása a potenciális ellenségtől függjön.
Trump az év elején tipikus melldöngetéssel indított: kereskedelmi háborút kezdett Pekinggel, de azután gyorsan meghátrált, mert annak gyakorlatilag monopóliuma van az amerikai gazdaság és hadsereg szempontjából kulcsfontosságú ritkafémek területén.
A fojtófogást arra is felhasználhatja, hogy meggátolja a fegyvereladást Tajvannak, hozzájusson a nyugati technológiához és elutasítsa az amerikai feltételeket a szellemi tulajdon védelmében. A helyzetről nem a mostani elnök tehet. Az viszont jó hír, hogy az USA és szövetségesei számára van kiút. A kormányzat máris beruház a kitermelésbe és a feldolgozásba. Valamint megállapodásokat írt alá érintett országokkal.
Ám az is kell, hogy a Kongresszus hozza meg a megfelelő törvényeket. Kína visszaszorításához képzelőerő és türelem szükséges, de hogy lépni kell, az nem kétséges. A világ demokráciájának sorsa nem múlhat a legerősebb tekintélyelvű államon. Amely ráadásul egyre agresszívabb. Túl nagy volna az ár, jólétben és szabadságban mérve.
The Times
Nagyon úgy néz ki, hogy a migráció az eltelt 10 évben megváltoztatta ugyan a közbeszédet Európában, ám egyre esik az újonnan érkezők száma és nem csak azért, mert megbukott a szír diktátor. A válság következménye volt, hogy a kormányok sok esetben lezárták a határokat és feljött a jobboldal. Ugyanakkor mennek haza a szírek és az afgánok.
A hullám jövőre várhatóan még jobban enyhül. A Balkánon az idén eddig 43%-kal kisebb volt az illegális forgalom, mint tavaly, pedig akkor 78%-kal esett. Az ENSZ Menekültügyi Szervezete azonban óv attól, hogy bárki feltolja a sisakrostélyt.
Számítani kell ugyanis újabb beáramlásra, csak nem a Közel-Keletről, hanem Nyugat-Afrikából, ahol a dzsihadisták törnek hatalomra. A klímaváltozás szintén ráerősít a folyamatra.
Az viszont jó, hogy a velük kötött megállapodásnak köszönhetően Marokkó, Egyiptom, Tunézia és Törökország lefogja az özönt. Emellett az európai országok fokozni kívánják a kitoloncolásokat. Gyenge láncszem Líbia, ahonnan az idén jó 30 ezren indultak útnak észak felé.
Következő cikk: ÁLHÍR ÉS RÁGALOM
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >