Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Hogyan lépett túl az EU Orbánon az ukrán kölcsön ügyében
Ezek után a Bizottság vezetője drámai módon azt közölte a részvevőkkel, hogy addig nem mennek haza, amíg nem jut nyugvópontra az ügy. Ekkor még a jóvátételi kölcsönnek, tehát az eredeti elképzelésnek állt a zászló, főként miután az nem az európai adófizetők zsebét terhelte volna. Ám menetközben Orbán ellenezte, a belgák teljesíthetetlen garanciaköveteléssel rukkoltak ki. A Tanács elnöke ebben a helyzetben dobta be, hogy vegyék elő a B tervet, vagyis, hogy közösen felveendő hitelből adjanak 90 milliárdot az ukránoknak, hacsak a magyar vezető nem fekszik keresztbe. Orbán visszavonult Babišsal és Ficóval, hogy egyeztessenek – legalábbis három tagállam erejéig újjáéledni látszott a Visegrádi Csoport. A trió arra jutott, hogy nem ellenzi a kölcsönt, csak őket hagyják ki belőle. Egy bennfentes szerint a régi-új cseh kormányfő vetette fel, hogy e célból igénybe lehetne venni a megerősített együttműködés formátumát. Ezek után már felgyorsultak az események. Két diplomata szerint a magyar fél semmilyen ígéretet nem kapott, amiért elállt a vétótól. Úgy tudni, azért adta fel az ellenkezést, mert nem érdeke, hogy Ukrajna összeomoljon, azon kívül jön a választás. Mindenesetre úgy hagyta el a tárgyalótermet, hogy feltette kezét és odaszólt az újságíróknak: „Ártatlanok vagyunk.” Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
Az Euronews alaposan feltérképezte, miként is történt, hogy a legutóbbi, kulcsfontosságú brüsszeli csúcsértekezleten egészen más megállapodás született Ukrajna megsegítésére, mint ami eredetileg a napirenden szerepelt. A kérdés annyira égető volt, hogy von der Leyen, Merz és a belga miniszterelnök nem is vett részt a jelölt országok részére adott vacsorán. Inkább azt igyekeztek tisztázni a 24. órában, hogyan lehetne elérni, hogy Belgium ne ellenezze az egyik brüsszeli pénzintézetnél lévő orosz források felhasználását Kijev javára.
Csakhogy közben kiderült: Olaszország De Wever oldalára állt és a Fitch likviditási és a jogi kockázatokat lát az elképzelés valóra váltása esetén. Ezzel párhuzamosan a magyar vezető adta belga kollégája alá a lovat, mondván, hogy azt kínozzák. Továbbá, hogy az indítvány már nem játszik. Illetékesek cáfolták a kijelentést, és de azzal együtt, hogy Orbán, aki régi motoros, élvezi a neveletlen gyerek szerepét, mégis látszott, hogy lehet valami abban, amit mond.
Ezek után a Bizottság vezetője drámai módon azt közölte a részvevőkkel, hogy addig nem mennek haza, amíg nem jut nyugvópontra az ügy. Ekkor még a jóvátételi kölcsönnek, tehát az eredeti elképzelésnek állt a zászló, főként miután az nem az európai adófizetők zsebét terhelte volna. Ám menetközben Orbán ellenezte, a belgák teljesíthetetlen garanciaköveteléssel rukkoltak ki.
A Tanács elnöke ebben a helyzetben dobta be, hogy vegyék elő a B tervet, vagyis, hogy közösen felveendő hitelből adjanak 90 milliárdot az ukránoknak, hacsak a magyar vezető nem fekszik keresztbe. Orbán visszavonult Babišsal és Ficóval, hogy egyeztessenek – legalábbis három tagállam erejéig újjáéledni látszott a Visegrádi Csoport. A trió arra jutott, hogy nem ellenzi a kölcsönt, csak őket hagyják ki belőle.
Egy bennfentes szerint a régi-új cseh kormányfő vetette fel, hogy e célból igénybe lehetne venni a megerősített együttműködés formátumát. Ezek után már felgyorsultak az események. Két diplomata szerint a magyar fél semmilyen ígéretet nem kapott, amiért elállt a vétótól. Úgy tudni, azért adta fel az ellenkezést, mert nem érdeke, hogy Ukrajna összeomoljon, azon kívül jön a választás. Mindenesetre úgy hagyta el a tárgyalótermet, hogy feltette kezét és odaszólt az újságíróknak: „Ártatlanok vagyunk.”
Von der Leyen fura helyzetbe került, mert Costa hitelesebb közvetítőnek bizonyult a többiek számára, mint ő. Merz számára hidegzuhannyal ért fel az eredmény és igen csalódottnak tűnt a soros elnök dán Frederiksen is.
Arcmentésként felmerült, hogy még felhasználhatják az orosz milliárdokat, csak az nem derült ki, hogyan. De a legfőbb fejlemény talán az volt, hogy az állam- és kormányfők képesek voltak túllépni egyhangúság elvén és többségi alapon határoztak egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben.
Ez pedig arra utal, hogy bármennyire is merev az EU működési rendszere, a szervezet képes megtalálni az előrevezető utat – állapítja meg az Euronews tényfeltáró anyaga.
Guardian-vendégkommentár: Miért akarja Trump és Putyin is megsemmisíteni az EU-t?
A két szerző, Henry Farrell és Szergej Radcsenko, a Johns Hopkins Egyetem tanárainak válasza az, hogy azért, mert mindketten elismerésre vágynak, ám azt nem kapják meg Európától. Liberális demokráciák az orosz vezetőt erőszakos alaknak tekintik, az amerikai elnök pedig olyan a szemükben, mint egy feldühödött részeg, aki páncélököllel a kezében hadonászik.
Egyesek azt magyarázzák, hogy Oroszország elvesztette szuperhatalmi státuszát és most azt igyekszik visszaszerezni a háborúval. Ami meglepő, az az, hogy Washington hasonló megfontolásokból fordult szembe az öreg földrésszel. Merthogy szét akarja verni azt a társadalmi rendet, amely megvetéssel tekint rá és világnézetére.
Tudja, hogy diktátorok és királyok méltányolják – ez azonban nem vonatkozik Putyinra és Hszire, pedig az ő elismerésükre nagyon vágyik. Viszont az orosz vezetővel együtt pontosan tudja, hogy sok demokratikus vezető lenézi.
Így most olyan világra áhítozik, amelyben feltétlen engedelmességre számíthat. Európa, ahol a hangsúly változatlanul a jogállamon és a nemzetközi diplomácián van, mindennél jobban példázza a presztízst és az értékrendet, amit az USA szét akar rombolni. A fura az, hogy ezt a rendszert az Egyesült Államok építette hajdanán.
Alapkőként szolgált Amerika puha hatalma számára, tehát hogy közvetve, a kultúrán és értékeken keresztül befolyásolni tudja a világot. Más országok követendő modellként néztek fel rá. A korszerű Európa volt a legnagyobb képződmény a régi rendben, amit az USA most az erőn és a nemzeti önérdeken alapuló szerkezettel kíván felváltani.
Csakhogy a trumpi USA nyilvánvalóan nem tudja kivívni azoknak az országoknak megbecsülését, amelyek még ragaszkodnak a liberális értékekhez. Ez magyarázza, hogy az új washingtoni nemzetbiztonsági stratégia miért ócsárolja annyit Európát.
Azoknak a pártoknak óhajt segíteni, amelyeket kedvel, és azok most a szélsőjobboldalon találhatók. Bízik abban, hogy az új tagállamokban tapasztalható elégedetlenséget ékként használhatja fel az Unióban a liberális demokratikus értékek ellen. És hogy ily módon a kontinens szuverén nemzetek együttese lesz, de úgy, hogy valamennyi ország erősen nacionalista és kulturálisan „fehér” beállítottságú.
Ebben a felállásban Európa már nem lenne a MAGA-ideológia gátja. Nem kétséges, Washingtonnak minden eszköze megvan, hogy megbüntesse az Uniót, miközben próbálja hatalomra segíteni a szélsőjobbos pártokat. Ám mint Brazília példája mutatja, igencsak visszaütött, amikor a Fehér Ház próbált hivatalosságokat megleckéztetni, illetve segíteni a bukott államfőnek, Bolsonarónak.
Vagyis a közbenjárás alighanem inkább árt az ideológiai szövetségeseknek, semmint hogy kihúzná őket a csávából.
A gond ott van – állapítja meg az elemzés a Guardianben -, hogy a jelenlegi amerikai vezetés élvezni szeretné a tekintélyt és a globális puha hatalmat, ezért szállt rá Európára. Ám egyúttal visszalépne a világban elfoglalt helyétől. Olyan regionális erő akar lenni, mint Oroszország, amely a szomszédos országok terrorizálására építi erejét. Márpedig a kettő együtt nem megy.
Kenneth Rogoff: Kösse fel a gatyát, aki jövőre tőzsdézni akar
A Valutaalap korábbi fő közgazdászának meggyőződése, hogy három év után vége a különleges hozamoknak a nemzetközi pénzpiacokon, a folyamatos eufória helyét az elkerülhetetlen visszaesés veszi át.
A Project Syndicate-en közzétett tanulmányában a harvardi professzor a gondok közé sorolja, hogy a befektetők nem tudják felmérni, miként hat a növekedésre és a vállalatok profitjára a mesterséges intelligencia. Ezért a következő időszakban igen nagy az esélye annak, hogy visszaesés következik be tőzsdei adásvételekben. Ez egyelőre nem okvetlenül vonatkozik az árakra, de a figyelmeztető jelzések már vörösen villognak.
Ám egyre nehezebb nem észlelni a nyomást, ami kezdődik azzal, hogy geopolitikai bizonytalanság tölti el a világgazdaságot. Még ha létre is jön a tűzszünet Ukrajnában, Európa keleti végén nagy valószínűséggel még akkor is évekig parázslik a feszültség.
Közben Kína lélegzetelállító sebességgel bővíti hadiflottáját, és nem érdekes, hány drónt akar venni az USA - állítólag egymilliót –, Peking bizonyosan többet és jobbat gyárt. Azon kívül ott van Trump, aki rengeteget rombol, amióta visszatért. És semmi sem utal arra, hogy 2026-ban visszavenne az elszántságából vagy a keménykezűségéből, már ha az egészsége engedi.
Nála minden nap új meglepetéssel szolgál, vagyis arra kell számítani, hogy meghosszabbodik a politikai ingatagság kora. Ráadásul lejár az amerikai jegybank elnökének mandátuma és a Fehér Ház már bedobta, hogy olyasvalakit akar a helyébe kinevezni, aki vág a kamatokon, még akkor is, ha ez fokozza az infláció kockázatát.
Azaz a következő év sokkal több rizikóval jár, mivel a világban az eladósodottság és az értékpapírok becslése egyre inkább elszakad a gazdasági alapoktól. Arról nem beszélve, hogy jövőre már sokkal jobban lehet érezni a Trump vám- és bevándorlási politikájának hatásait. És amikor a piacok észlelik, hogy lassul a fejlődés, amit várhatóan az árak emelkedése kísér, gyorsan eltűnhet a jelenlegi lelkes közhangulat.
Az EU kénytelen lesz szemben nézni a saját igazság pillanatával. A legjobb forgatókönyv az lenne, ha jelentős lépést tenne a költségvetési unió felé, legalábbis az arra hajlandó tagok bevonásával. Ha ez nem megy, bármiféle komoly reformhoz lényegesen módosítani kell az alapszerződéseket, ideértve elsősorban az egyhangú döntéshozatal elvének eltörlését, mivel az megbénítja a határozatok elfogadását.
Ha képes a szervezet geopolitikai tényezőként fellépni, az euró sokkal nagyobb helyet foglalhatna el a világ pénzügyeiben.
Japán szintén bizonytalansági tényező, pl. azért, mert nem tudni, a tokiói központi bank meddig emeli az alapkamatot. Viszont a dollár várható leértékelődése stabilizálólag hat. Jelenleg ugyanis jócskán túlértékelt. A gyengébb amerikai fizetőeszköz olcsóbbá teszi a dollárban lebonyolított kivitelt a hazai alternatívákhoz képest, és ily módon elősegíti a piacok megnyugvását.
Ezzel együtt inkább arra kell készülni, hogy amikor a befektetők felébrednek január 1-én, a világgazdaság sokkal ingatagabb lesz, mint az idén volt. És amikor beüt ez a felismerés, senki se lepődjön meg azon, hogy a bizonytalanság önmagát gerjeszti – mutat rá Kenneth Rogoff a Project Syndicate-en.
Következő cikk: A hatalom megőrzésének hadművelete. Mi motiválja Orbán Viktort?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >