2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Trump új szintre emeli a birodalmi elnökséget

Trump új szintre emeli a birodalmi elnökséget

A New York Times első számú fehér házi tudósítója úgy látja egy év után: a politikus nagymértékben megnövelte jogkörét, hogy kénye-kedve szerint átalakítsa a kormányzás rendjét és a társadalmat, ugyanakkor példátlan módon él egy uralkodó jelvényeivel. Peter Baker kiemeli, hogy nyugodtan beszélhetünk Trump 2.0-ról, mert az elnök egyáltalán nem fogja vissza magát. Uralmát úgy terjesztette ki, hogy igen csekély ellenállásba ütközött a Kongresszus vagy a Legfelsőbb Bíróság részéről. Amerika csaknem 250 éve szabadult meg a királytól, azóta alighanem most jár a legközelebb ahhoz békeidőben, hogy vezetőjének akkora hatásköre legyen, mint egy fejedelemnek. Egyes republikánus képviselők úgy látják: ára van annak, hogy ennyire nem vesz tudomást a valóságról, legyen szó a megfizethető árakról, vagy az Epstein-aktákról. Mivel nincsenek ellensúlyok, egészen különleges mozgástérhez jutott – a haszonszerzésben is. Hozzátartozói milliárdos üzleteket kötöttek világszerte, pl. olyan beruházókkal, akiknek fontos érdekeik fűződnek az Egyesült Államokhoz. Módszeresen szünteti meg az elszámoltatás lehetőségét.  A kérdés, meddig tarthatóak ezek a változások. Már látni, hogy azért lassan kialakul az ellenállás az ellenőrizetlen hatalommal szemben. Ha a demokraták nyernek jövőre az időközi választáson, bizonyosan nekiveselkednek, hogy letörjék Trump szarvát – hangsúlyozza a New York Times elemzése. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

New York Times: Trump új szintre emeli a birodalmi elnökséget

 

A New York Times első számú fehér házi tudósítója úgy látja egy év után: a politikus nagymértékben megnövelte jogkörét, hogy kénye-kedve szerint átalakítsa a kormányzás rendjét és a társadalmat, ugyanakkor példátlan módon él egy uralkodó jelvényeivel. Peter Baker kiemeli, hogy nyugodtan beszélhetünk Trump 2.0-ról, mert az elnök egyáltalán nem fogja vissza magát.

 

Uralmát úgy terjesztette ki, hogy igen csekély ellenállásba ütközött a Kongresszus vagy a Legfelsőbb Bíróság részéről. Amerika csaknem 250 éve szabadult meg a királytól, azóta alighanem most jár a legközelebb ahhoz békeidőben, hogy vezetőjének akkora hatásköre legyen, mint egy fejedelemnek.

 

Simán átértelmezi az alkotmányhoz fűzött kiegészítéseket, számol fel a törvényhozás által létrehozott végrehajtó tárcákat. Beleszól, hogy magánintézmények miként intézzék a dolgaikat. Olyan mértékű módosításokat hajtott végre, hogy azok feltehetőleg még akkor is érvényben lesznek, amikor ő már rég eltűnt a színről.

 

A hatalom vezérli, de ez a híveit cseppet sem zavarja, mert úgy gondolják, hogy erős kézre van szükség, mivel az ország hanyatlik a liberális, „woke”  mély állam miatt. Az ugyanis a bevándorlóknak, az utcai bűnözőknek, a globalista nagytőkéseknek, a képzetlen kisebbségeknek, a valóságidegen elit képviselőinek kedvez, ily módon jóformán lehetetlenné téve az életet az átlagpolgár számára.

 

A bírálók szemében ezzel ellentétben narcisztikus, faragatlan, korrupt és fenyegeti a demokráciát. Saját maga és családja meggazdagodására használja hivatalát, tönkreteszi az USA tekintélyét a világban, kárt okoz a népnek. 

 

Abban mindenki egyetért, hogy minden elődjénél jobban uralja a politikát, miközben páratlanul népszerűtlen. Viszont nem érdeklik a törvényi korlátok. Nem is titkolja, ez pedig bizonyos mértékig eleve elfogadottá teszi, amit művel.

 

Ebben szerepet játszhat, hogy egészen kivételes képességeket árul el, amikor akadályokon és botrányokon kell átgázolni. Olyanokon, amelyekbe más már rég belebukott volna. Nyilvánvalóan nem sok okát látja, hogy mérsékelje magát. De hát a Kongresszus nem talál benne kivetnivalót, a bíróságok pedig inkább fekvőrendőrre emlékeztetnek, ahelyett, hogy stoptáblát mutatnának fel neki.

 

Nagy lendületet ad az elnöknek, hogy a csapata egyfolytában élteti, nem, hogy fékezné. Idáig kb. 225 rendeletet adott ki, ami hozzávetőleg háromszor annyi, mint amennyit bármely más elődje jelentetett meg mandátuma első éve alatt az utóbbi 75 évben.

 

Egyes republikánus képviselők úgy látják: ára van annak, hogy ennyire nem vesz tudomást a valóságról, legyen szó a megfizethető árakról, vagy az Epstein-aktákról. Mivel nincsenek ellensúlyok, egészen különleges mozgástérhez jutott – a haszonszerzésben is. Hozzátartozói milliárdos üzleteket kötöttek világszerte, pl. olyan beruházókkal, akiknek fontos érdekeik fűződnek az Egyesült Államokhoz.

 

Módszeresen szünteti meg az elszámoltatás lehetőségét.  A kérdés, meddig tarthatóak ezek a változások. Már látni, hogy azért lassan kialakul az ellenállás az ellenőrizetlen hatalommal szemben. Ha a demokraták nyernek jövőre az időközi választáson, bizonyosan nekiveselkednek, hogy letörjék Trump szarvát – hangsúlyozza a New York Times elemzése.

 

Die Presse-tudósítás: A Kárpátok szlovák „tigriséből” bágyadt házi cirmos lett

 

A világ éveken át csodálattal adózott a szlovák gazdasági növekedésnek, ám ennek vége. Az ország szenved a magas energiaáraktól és az inflációtól – összegzi a helyzetet Pozsonyból Christoph Tanei. Az uniós csatlakozás után az első öt évben a fejlődés elérte a 35%-ot, ám  annál kiábrándítóbbak két évtized elteltével a jelenlegi adatok.

 

„Közép-Európa tigrise”, ahogy egykor emlegették az országot, a harmadik negyedévben szerény 0,9%-ot tudott felmutatni, jövőre pedig nem egészen 1,5% szólnak az előrejelzések. Sok-sok bizonytalansági tényező mellett, ami főleg a háborúval és az amerikai kereskedelmi háborúval függ össze. Emellett kifutott a sikeres modell, mármint hogy az ország a Nyugat meghosszabbított munkapadja. Vonatkozott ez elsősorban az autógyártásra.

 

Az alig ötmilliós Szlovákiában évente egy millió jármű gördül le a futószalagról, de már nincs elég munkaerő, ilyenformán nőnek a bérek. Ez a térség más államaiban is bekövetkezett, habár előre lehetett látni, hogy így lesz. A Fico-kormány azonban a mai napig nem találta meg a kiutat. Az Erste Bank szlovák leányvállalata kifogásolja, hogy túl lassú az áttérés az innovációra, a kutatásra és a fejlesztésre.

 

A járműgyártás az ipari termelés felét és az a kivitel jó 40%-át teszi ki. Ennek megfelelően ideges a hatalom és az érdekképviselet a tengerentúli vámpolitika láttán. A hazai piac túl kicsi ahhoz, hogy a fogyasztás megfelelően felnyomja a keresletet, következésképpen a termelést. Ugyanakkor a háború igencsak kedvez a katonai üzemeknek. Ők cseppet sem panaszkodhatnak.

 

De a gazdaság egészét a többi uniós tagállamnál keményebben sújtják a háborúskodás gazdasági következményei, valamint az európai szankciók. Az ország az olajat, földgázt és uránt az oroszoktól szerzi be, nemigen tud cseppfolyósított gázt vásárolni és nincs sok alternatív gázvezeték sem.

 

A kormányfő pont ezért kézzel-lábbal tiltakozott a brüsszeli megtorló intézkedések ellen. Azzal érvelt, hogy a retorziók országának nagyobb veszteségeket okoznak, mint Moszkvának. Ám idáig nem csupán a viszonylag olcsó orosz energiahordozókból profitált, hanem abból is, hogy tranzitdíjat szedett be a területén áthaladó gáz után, amelynek célpontja Ausztria és Csehország.

 

Viszont drasztikus megugrottak az energiaárak, és Fico minden körülmények között ragaszkodni kíván ahhoz az ígéretéhez, hogy állami támogatással ellensúlyozza a magasabb terheket a magánháztartások számára.

 

Hogy az árak folyamatosan a legmagasabbak közé tartoznak az egész euróövezetben, az szintén a szegényebb rétegeken csapódik le elsősorban, márpedig éppen ők a koalíció támaszai.

 

Miután az ország – a magyaroktól, csehektől és lengyelektől eltérően – már hamar megcélozta a közös európai fizetőeszközt, ez szükségessé tette a szigorú fegyelmet az államháztartásban. Most viszont a költségvetés hiánya és az adósság történelmi dimenziókat ér el – mutat rá a Die Presse pozsonyi helyzetképe.

 

FT

 

Az ausztrál titkosszolgálat teljes erőbedobással dolgozik – mondja a szolgálat távozó vezetője az FT-nek

 

Normál időkben nem kell egyszerre felvenni a kesztyűt rosszindulatú külföldi állami szereplőkkel, illetve a hazai terrorizmussal, de most kétfrontos a küzdelem – nyilatkozta az 5. kontinens Nemzeti Hírszerző Hivatalának vezérigazgatója, aki öt év után vált: Tokióban lesz nagykövet.

 

Mint rámutat, a Bondi Beachen elkövetett, 15 áldozatot követelő merénylet aláhúzza, mekkora a fenyegetés. Kémkedés, idegen beavatkozás, digitális támadás, mind-mind példátlan szintet ért el, emellett továbbra is a gusztustalan valóság része a vallási vagy ideológiai indíttatású terrorakciók lehetősége.

 

Andrew Shearer pontosan tudja, hogy hasonló a helyzet az USA-ban, Nagy-Britanniában, Kanadában és Új-Zélandon dolgozó kollégáknál is, ez öt ország ugyanis együttműködik az „5 szem”-formátumban. Úgy véli, manapság az az érzés, hogy egy hét alatt történik annyi változás, amennyi korábban egy egész év alatt.

 

Az országok sokkal könnyebben döntenek a fegyveres erők alkalmazása mellett, mint előtte bármikor. Nagyon aggasztónak nevezi, hogy immár jóval alacsonyabban van a viszályok küszöbe.

 

A szakértő 35 évet töltött a szolgálatnál, Kína ügyében héjának számít, ugyanakkor jó kapcsolatok fűzik Washingtonhoz. Pekinggel kapcsolatban azonban csak növekedtek az aggályai, mivel az ország erős katonai fejlesztésbe fogott és ez eltolja az erőviszonyokat az Egyesült Államokhoz képest. Ráadásul a kínaiak nem tervezik, hogy kevesebbet költenének a hadseregre, függetlenül a gazdasági nehézségektől.

 

Ennek megfelelően a másik oldal sem ülhet ölbe tett kézzel, nehogy ne tudjon elegendő elrettentő erőt felmutatni és a vége valami kataklizma-szerű konfliktus legyen az Indiai-, illetve a Csendes-óceán térségében.

 

Hátráltató tényező, hogy a szövetségesek idegesek Trump nyers megközelítése miatt, ideértve a kereskedelmet. Az sem megnyugtató – teszi hozzá – hogy a Nyugat alábecsüli a fokozódó együttműködés jelentőségét Oroszország, Kína, Észak-Korea és Irán között. A legdrámaibb jelzésnek azt tekintette, hogy Phenjan 12 ezer katonát küldött Ukrajnába, mivel az orosz csapatok ily módon folytatni tudták az előrenyomulást a szomszéd ország keleti részén.

 

De a legárulkodóbb az volt számára, amikor az ősszel Putyin és Kim Dzson Un jelenlétében tartottak katonai parádét Pekingben.  A cél a megfélemlítés és a nemzetközi közvélemény befolyásolása volt.

 

Szerinte Hszi azért tisztogat a hadsereg csúcsán, mivel egyrészt igyekszik lenyomni a korrupciót. Másrészt azt akarja, hogy a fegyveres erők készen álljanak 2027-re a Tajvan elleni támadásra.  Végül pedig működnek a sztálini reflexei, vagyis, hogy senki se veszélyeztethesse hatalmát. Igen fontos jelzésnek minősíti, hogy kínai hadihajók az idén – most először – körbenavigálták Ausztráliát. Jó, nem dől össze tőle a világ, de erődemonstrációt rendeztek.

 

Ami az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát illeti, Shearer kifejtette a Financial Times-nak, hogy megérti az aggodalmak egy részét, de ám a maga szemszögéből nagyon is pozitív a dokumentum, mivel az USA elkötelezi magát benne, hogy a szövetségsekkel együtt  megakadályozza erős ellenfél felbukkanását a régióban. Emellett nagy hangsúlyt fektet az elriasztásra Tajvan ügyében.

 

Ám a helyzet egyre romlik, mind fenyegetőbbé válik. A szigetállam nem csupán az egyetlen pont a régióban, amely katasztrofális háborút gerjeszthet, hanem valószínűleg a legfőbb veszélyforrás.

 

2025. december 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább