Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A történelem lencséjén keresztül Trump öröksége leginkább egy paca lesz a vásznon, semmint a MAGA remekműve
Simon Tisdall a Guardian szemleírója azt adja reményként útravalóul 2026-ra, hogy a zsarnokok mindig megbuknak, szeizmikus felívelésük általában hamis hajnalnak bizonyul. Az amerikai elnök úgy állítja be, mintha személyében összegyúrták volna George Washingtont, Napoleont és Gandhit. Ám kézzelfogható, fontos eredményt nemigen képes felmutatni. A békeközvetítésben felsült, kudarcot vall a gazdaságban és a vámpolitikában, népszerűsége mélyrepülésben. Csakis egekbe szökő egója, tudatlansága, közönségessége és feneketlen narcizmusa jelent esetében különleges vonást. De ha valamelyik híve győz 3 év múlva, egyetlen örököse sem veheti fel vele a versenyt vonzerő dolgában. Mozgalma máris töredezik. A demokrácia továbbra is a legközkedveltebb kormányzati forma szerte a világban. A megosztó szélsőjobbos és neofasiszta pártok az esetek nagy többségében a periférián rekednek. Nem kormányoznak. Az olyan autokraták, mint Putyin, Hszi vagy Netanjahu nem tudnak elfogadott utódot felmutatni. Ha elmennek, és az már nincs messze, a helyükbe lépő vezetés reformokat határozhat el, ahogyan az Sztálin és Mao után is történt. A félelem és az új hidegháború által fenyegetett világ számára ajándék és áldás volna, ha jövőre nem lennének eget rengető változások. Szelestey Lajos nemzetközi sajzószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Jövőre Magyarországon véget érhet egy korszak, de Orbánt még korántsem győzték le – fejti ki Dennis Frasch, aki külsős az újságnál. Megállapítja, hogy a kormányfő igencsak rányomta bélyegét az országra, de most egyik korábbi követője dobott neki kesztyűt.
A miniszterelnök autoriter rendszert épített ki, uniformizálta a sajtót, a kultúra és a tudomány kulcspozícióiba a saját híveit ültette. Az állami megrendelések, amelyekhez az anyagi alapot gyakran az EU szolgáltatta, a politikus barátainál kötöttek ki, így ők milliárdosok lettek.
De Orbán maga is ugyancsak megszedte magát, erről árulkodik a hatvanpusztai uradalom, luxuspalotával, fényűző kerttel, márványmedencékkel. Állítólag még zebrák és antilopok is vannak.
A lakosságnak sokáig tetszett a kép, sem az EU-ellenes irányvonal, sem a Putyin-barátság nem sodorta veszélybe Orbán uralmát. Ám ez lehet, hogy most változik, mivel a Fidesz két számjegyű különbséggel le van maradva a Tisza mögött. Annak vezetője nemrégiben még egy névtelen senki volt. Ám áprilisban jelen állás szerint nem egészen 50%-ot szerezhet.
Hogy politikailag hol áll, azt csupán gyanítani lehet. Mindenesetre azt ígéri, hogy rendezi a viszonyt az Unióval. A Fidesz közben válságüzemmódba ment át. A propagandagépezet milliárdokból próbálja lejáratni a vetélytársat. Idáig azonban vajmi kevés sikerrel.
Egy Orbán azonban nem teszi fel egykönnyen a kezét. Nyilvánvalóan már készül a vereségre. Állítólag az elnöki funkciót célozza meg, de előtte alaposan kibővíti annak jogkörét, hogy neki legyen a legnagyobb befolyása az országban.
Die Presse
Vége az EU-ban a nagyvonalú osztogatásnak, Közép- és Kelet-Európa a jövőben az eddiginél sokkal kevesebb támogatást kap az agrárágazat, illetve a felzárkózás céljára – jelenti Brüsszelből Oliver Grimm. Ennek megfelelően több kormány is rohamot indított, mivel a Bizottság a következő költségvetési időszakra alaposan átalakítaná az eddigi rendszert, pórul járnának a nettó kedvezményezett országok.
Az elképzelés az, hogy közösen meghatározzák a fő célokat és ezek valóra váltására az államok átalányt kapnának. Annak felhasználásáról azután ők határoznának az általános keretek között, ideértve a mezőgazdaság és a régiók fejlesztését.
Ily módon többé nem tudnának azzal büszkélkedni a választóik előtt, hogy mennyi forrást préseltek ki Brüsszelből. Ez jelentős nyomást gyakorolna a vezetésre a kontinens keleti felén, hogy mérlegelje: továbbra is burkolt szociális segélynek tekinti-e ezeket a pénzeket a kis területen termelő gazdák számára – elnéptelenedő körzetekben, vagy nem volna-e célszerűbb az alapokat az infrastruktúra kiépítésére, ipari reformra, kutatásra és digitalizálásra fordítani?
Az viszont örvendetes, hogy mivel egyre magasabb az életszínvonal az új tagoknál, lényegesen kevesebb támogatásra támaszthatnak igényt, ugyanakkor egyre kisebb a különbség a szubvenciók, illetve a nemzeti tagsági hozzájárulás között.
Guardian
A szélsőjobb behatol a mindennapi kultúrába, a zenén és YouTube videókon keresztül. Magyarországon pl. van rá példa, hogy szélsőséges együttesek simán bekerülnek a politikai főáramlatba, mert számaik ott vannak a legjobb 40 dal között.
Katherine Kondor, a holokauszttal és kisebbségi tanulmányokkal foglalkozó norvég központ kutatója éppen ezért az mondja: úgy is lehet radikalizálódni, hogy otthon fekszel a kanapén. A kultúra kapuként szolgál a szélsőség felé. Tévedés azt hinni, hogy az emberek ideológiai alapon csapódnak a szélsőjobbhoz.
Természetesen akadnak, akiket az előítélet vagy a hitük vezérel, mások barátok útján kerülnek közel ehhez a közeghez, ám igen sokakat a szubkultúra vonz. A szakértő riasztónak nevezi a közösségi média hathatós közreműködésével zajló folyamatot.
Jelenleg hat európai országban zajlik a felmérés annak megállapítására, hogy a szélsőség miként használja fel az esztétikát saját nézeteinek terjesztésére. Kondor, aki dolgozik a programban, azért tartja különösen veszélyesnek a jelenséget, mert a szélsőjobb a társadalom minden szegmensében nyomul. Ezért igen fontosnak nevezi, hogy le lehessen fékezni a tendenciát.
Die Zeit
Lehet, hogy a németek búcsút intenek a demokráciának, úgy, ahogyan az már végbement Magyarországon. Felkészülnek a lengyelek és a franciák. Az USA-ban és Izraelben olyan kormány van hatalom, amely ellenségnek gondolja a politikai ellenfeleket.
Erről beszélt a német Alkotmánybíróság volt elnöke, aki óv attól, hogy náluk bármely párt akár tartományi szinten összeálljon az AfD-vel, mert az olyan, mintha az ördöggel bújnának ágyba. Andreas Voßkuhle szerint minden pártnak fel kell tennie a kérdést a maga számára: tervezi-e a demokrácia leépítését.
Ha bárhol a szélsőség képviselője lehetne a helyi miniszterelnök, az megerősítené az illiberális köröket az egész országban – mondta, miután jövőre keleten Mecklenburg-Előpomerániában és Szász-Anhaltban is választásokat rendeznek. Mert ami helyi szinten megtörténik, az országosan is bekövetkezhet.
És egy AfD-s tartományi miniszterelnök bele tudna nyúlni az állami szerkezetbe, emberei ellenőriznék az igazságszolgáltatást, be tudnák vetni a rendőrséget és az ügyészséget a politikai ellenfelekkel szemben.
Úgy értékeli, hogy a párt fel akarja számolni a nyugati típusú parlamenti rendszert. Weidelék a vetélytársakat a korrupt elit részének és hazaárulónak veszik. Saját soraikban viszont nincs demokratikus vita.
Ha az egész világ jobbra tolódik és totalitárius rezsimek csíráznak ki, akkor egyre valószínűtlenebb, hogy Németország ki tud maradni ebből az irányzatból.
The Times
Fenntartás nélkül támogatni kell a BBC-t Trumppal szemben, miután a támadás része egy nagyobb játszmának, amelynek célja lejáratni bármely hírforrást, ha az nem rokonszenves az elnöknek. Erre figyelmeztet Max Hastings, a jobboldali Daily Telegraph egykori főszerkesztője.
Az előzmény az volt, hogy a Fehér Ház 10 milliárd dolláros kártérítést akar kapni a brit közszolgálati médiától rágalmazás és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat címén, miután az összevágott két anyagot és így olyan látszat keletkezett, mintha a politikus egyértelműen lázadásra szólított volna fel a törvényhozás ellen csaknem 6 évvel ezelőtt.
A kommentár rámutat, hogy a BBC megtestesít mindent, amit Trump gyűlöl: közpénzből működik, liberális és jelentős a befolyása a világban. A munkatársak többségének alighanem megvan a véleménye az elnökről, de az általuk elkövetett hiba sehol sincs ahhoz, amit pl. az amerikai kormányzat követ el nap mint nap.
Az USA által kirobbantott botrány beleilleszkedik abba a harcba, amelynek célja, hogy felszámolja a Felvilágosodás nyomán kialakult szellemi mozgalmat, a Nyugat meghatározó erejét. A világ alternatív univerzum felé tart, ahol az objektív érvelésnek nincs helye.
Az elnök történelmi, példátlan kampány folytat, hogy meggyőzze saját közvéleményét: barátok és üzleti partnerek lehetnek az oroszokkal, viszont Európa az ellenségük. Saját maga és az ország érdekeit azonosítja azzal, amit a tech milliárdosok képviselnek. Ha sikerül elnyomnia a liberális sajtót, a világ és az Egyesült Államok is sötétebb hely lesz.
FAZ
A kölni Világgazdasági Intézet igazgatója szerint Európa a kerekek alá kerülhet, ha nem fog össze szorosan, miközben a nemzetközi kereskedelemben az USA és Kína javára változnak meg az erőviszonyok. Moritz Schularick úgy látja, hogy a kontinens késlekedik és nincs meg benne a kellő bátorság sem. Pedig magára maradt.
A védelemben pl. úgy költ el az évtized végéig plusz 500 milliárd eurót, hogy nincs mögötte korszerű elképzelés, a tegnap hadseregét finanszírozza. Közben pedig fennmarad a függés az Egyesült Államoktól. Az oroszok azt figyelik, képes-e a kontinens háború esetén felfuttatni a haditermelést. Ha igen, az elriasztólag hat. Moszkva jelenleg havonta 12 ezer iráni eredetű drónt gyárt. Miként akarja a kontinens ezeket feltartóztatni?
A legolcsóbb módja a biztonságnak jelenleg az, hogy minden lehetséges módon támogatni kell az ukránokat.
Ugyanakkor sokak számára még mindig nem világos, milyen mértékben fenyegeti Kína, valamint a technológiai átalakulás a német gazdasági modellt. A társadalom háttal halad a jövő felé. Senki sem mondhatja komolyan, hogy a következő évszázadban az autók diktálják a fejlődési ütemet.
De semmiképpen sem szabad ölbe tett kézzel nézni, hogy Peking egy kézmozdulattal elintézi az európai ipar központi elemeit. De Kínán kívül akad egy másik 500 kilós gorilla is a világgazdaságban: az Egyesült Államok. Ők ketten nem tartják magukat a szabályokhoz. Mindazonáltal meg lehet őket fékezni, sőt kell is, mivel mind a kettő már leírta a földrészt.
Pl. azt lehet tenni, hogy korlátozni kell a kínai termékek számára a bejutást az európai piacra. Ez az irány jövőre, mivel az 100%, hogy Trump, Putyin és Hszi nem fog megváltozni.
FAZ
A lap kiadója úgy ítéli meg, hogy a világ jövője Eurázsiában dől el. Gerald Braunberger, aki csak igen-igen ritkán szólal meg nyilvánosan, rámutat, hogy Amerikától Kínáig botladoznak a nagyhatalmak. Csökken a születések száma, magas az államadósság, nem javul a termelékenység, mindez pedig visszafogja törekvéseiket.
Az Egyesült Államok hatalma omladozik és ugyanez igaz Oroszországra is. Túlfeszítették a húrt, túlságosan is megterhelték gazdasági erőforrásaikat. Kína szintén túlvan a csúcsponton. Japán, Európa és Moszkva már jó egy évszázada stagnál.
Minden baja ellenére az Egyesült Államok még a vetélytársak előtt jár. De azt lehet mondani, hogy a világ ma korosodó nagyhatalmak zárt klubja. Hogy tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ér, azt kevésbé lehet látni az autokráciáknál, de azért náluk is alátámasztja a magas infláció, a katonai kiadások aránya, a gyenge növekedés.
Az oroszoknál ezt csak tetézi, hogy csökken a bevétel a nyersanyagok után, elöregszik a népesség. A kínaiaknál azt látni, hogy a kivitel egy része aligha fizetődik ki, ami arra utal, hogy rengeteg a felesleges kapacitás. Náluk a gazdaság Achilles-sarkát a gyatra hazai kereslet jelenti.
Az általános elégedetlenség jól jön a populistáknak. Tekintélyuralmakban a kormányok könnyen kísértésbe eshetnek, hogy agresszív külpolitikával láncolják magukhoz a tömegeket. A vezető szívesen mutatkozik erős emberként, mérgét a közösségi médián keresztül csepegteti.
Általános a vélemény, hogy aki Eurázsiát kézben tartja, az van hatalmi pozícióban a világban. Sajnálatos módon az USA sokat nem tud tenni Moszkva és Peking szövetsége ellen. Viszont Európa számít a riválisának. Két amerikai politológus: Smith és Ford írta nemrégiben, hogy ha Amerikának nem sikerül újjáalakítania viszonyát az ázsiai és európai partnerekkel, akkor félő, hogy egy gyorsan változó világrend peremére szorul.
The Times
Mark Galeotti azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna kimerül és ez vet véget a háborúnak. A neves brit orosz-szakértő azt érzékeli, hogy a tárgyalási próbálkozások dinamikus holtpontra jutottak. De abban legalább reménykedni lehet, hogy a jövő évben lelassulnak a harcok.
Putyin már jelezte, hogy számára nem elfogadható a 20 pontos békejavaslat, mert ellenőrzés alá akarja vonni a teljes Donyec-medencét. Közben azonban egy sor másodlagos problémát már megoldottak a közvetítők, ám tisztázatlan két, kardinális téma: milyen biztonsági garanciákat kaphat Kijev, illetve mi lesz Donyeck környékével. Lehet, hogy ezen feneklik meg az egész próbálkozás.
Ezért elképzelhető, hogy az igazi ösztönző az lesz, ha a felek már képtelenek lesznek folytatni a csatározást. Ukrajnának nincs elég pénze, embere és a derűlátás is alábbhagyott. Az oroszoknál nőtt azoknak az aránya, akik inkább a tárgyalásokat pártolják. A gazdaság küszködik. A következő évben valószínűleg stagnálni fog.
Ez azonban még nem jelent összeomlást, a tekintélyuralmak sokáig ki tudnak tartani, mert a terheket a tömegekre hárítják. Ugyanakkor Európában töredezik szét a közmegegyezés. A magyarok, a csehek és a szlovákok megtorpedózták, hogy a befagyott orosz kintlévőségeket megkapják az ukránok.
Neue Zürcher Zeitung
A svájci hadsereg távozó főparancsnokának meggyőződése, hogy az ország nem tudja megvédeni magát. Thomas Süssli, aki háború óta a legtöbbször terepruhában jelenik meg a nyilvánosság előtt, hogy ezzel is figyelmeztessen a veszélyre, nem tudja megmondani, hogy az előttünk álló években Moszkva rátámad-e a Nyugatra. A titkosszolgálatok mindenesetre ezt jósolják.
De az biztos, hogy Moszkva ismét nagyhatalom akar lenni. Ehhez különféle utakat lát maga előtt: például egyesítené a keleti szláv népeket. Illetve kiterjesztené befolyását a szomszéd államokra. Ezért igyekszik destabilizálni és megosztani Európát. Hibrid támadásokkal, drónokkal, szabotázzsal, dezinformációval.
Ebből Svájcnak is kijutott és kijut, egyelőre a szabotázsakciókat leszámítva. De mintha a lakosság nem érzékelné a bajt, aminek az okát az interjúalany három tényezőben látja: az ország csaknem 180 éve nem háborúzott. Sokak számára a front túl messze van és tényleg: Ukrajnát Magyarország és Ausztria elválasztja Ukrajnától.
Végül pedig ott az a hiedelem, hogy a semlegesség védelmet nyújt, habár a történelem már bizonyította, hogy ez a felfogás téves. Ezért az országnak együtt kell működnie más hadseregekkel. Ehhez többévi felkészülés szükséges, de legalább már megkezdődött.
Washington Post
A vezércikk kiemeli, hogy Libanonban a hadsereg próbálja ugyan lefegyverezni a Heszbollát, csak éppen Izrael szerint nem elég gyors a folyamat. Az arab ország kormányfője mindenesetre az bizonygatja, hogy tartják a határidőt és az év végére meglesznek a feladattal a Litani folyótól délre, ami a Netanjahuval kötött megállapodás kulcseleme.
Sokan azonban kétségbe vonják a szándék őszinteségét. Izrael pont ezért csap oda időről időre. Az USA sok mindent tud tenni, nehogy kiújuljon a háború. Minél inkább rászorítja Bejrútot, hogy az végezze el a penzumát, annál kevésbé tudja a terrorszervezet bűnbakként felhasználni a zsidó államot, hogy igazolja saját létjogosultságát.
Viszont továbbra is kétséges, hogy a libanoni fegyveres erők képesek-e eleget tenni a feladatnak. A kormány nem szeretne közvetlen összeütközésbe keveredni a gerillákkal, mivel azok politikai szervezete nagy befolyást élvez a lakosság egyharmadát kitevő siíták körében. Közben pedig a gerillák Irán segítségével igyekeznek újra megszervezni magukat.
Ha Trump érdemeket kíván szerezni a tartós béke kivívásában, akkor nem fordíthat hátat jövőre a régiónak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >