Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Tovább él a gulyáskommunizmus
Magyarországon részben még mindig a kádári időkben kialakult hozzáállás határozza meg az egyén és az állam viszonyát és ezt Orbán Viktor nagyon is kihasználja. Így vélekedik a Kurier magyar-szakértője, Caroline Ferstl, akinek a fejében az ütött szöget, hogy miközben a legtöbb európai országban fontos téma a hadkötelezettség újbóli vezetése, addig a magyaroknál ez a kérdés tabu. Pedig másról sem esik szó, mint hogy háború fenyeget. A kormányfő számára ez a populista retorika eszköz, hogy érzelmekre alapozva maga mögött sorakoztassa fel a közvéleményt. Ezzel párhuzamosan, minden feltűnést kerülve, növelte a katonai költségvetést. Ám tisztában van vele, hogy nem szabad erőltetnie a sorkatonaság visszaállítását, mert az még a híveinél sem sülne jól el. A polgárok számára ebben a kérdésben is az az irányadó, hogy bár az állami szolgáltatásokat elvárják, de nem sokat hajlandóak érte cserében adni. Trencsényi Balázs, a CEU történésze ezt azzal magyarázza, hogy tovább él a gulyáskommunizmus idején létrejött hallgatólagos egyezség: ha az állam békén hagy engem, akkor miattam ne fájjon a feje, én sem szólok bele az ő dolgába. Ezt a mentalitást alaposan kiaknázta a miniszterelnök. A közmegbízásokat gyakorta csókosok kapják, több ágazatban is monopóliumok kialakulását segítik elő a törvények. De az is jól jön neki, hogy az állam élén visszatérően erős emberek álltak, a monarchiától a szocializmusig. Viszont már nem hat úgy, mint korábban, amikor arra hivatkozik, hogy külső ellenség a hibás a hazai bajokért. Azon kívül Magyar Péter is úgy jelenik meg az ellenzék vezetőjeként, hogy nála sincs hiány erőből. Ugyanakkor harcot hirdetett a korrupció ellen és ezzel százezreket képes mozgósítani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Spiegel
Most már egyértelmű, hogy Trump, Putyin és Hszi is szorongatja Európát, de hogy az mennyire képes ellenállni, az nem utolsósorban Németországon múlik – állapítja meg Henrik Müller, aki gazdaságpolitikai újságírást tanít a dortmundi Műegyetemen. Úgy értékeli, hogy az az év a vártnál is rosszabbul alakult, főleg, ami az USA szerepét illeti.
Hogy azután 2026 fordulópontot hoz-e, vagy a világ változatlanul teljes sebességgel halad az eddigi nemzetközi rend felbomlása felé, az nagy mértékben Berlintől függ. Látnivaló, hogy a Fehér Házban egy egy populista bohóc, hanem olyasvalaki lakik, akik ideológiai küldetést teljesít.
Ez már nem populizmus, reakciós eszmerendszert igyekszik elterjeszteni. Átépítené az amerikai államot, és mintha az autoriter vezérek számára készült forgatókönyvet követné. Már nem csupán a hatalomról és arról van szó, hogy jól megszedje magát. Bele kíván avatkozni a európai országok belügyeibe, továbbá támogatni akarja a szélsőjobbot. Az orbáni Magyarországot mindenképpen. Az EU meg mehet isten hírével.
A kontinens nyugati és középső része immár nem szövetséges, hanem egy birodalmi befolyási övezet része. Az illiberálisok keletről és nyugatról egyaránt présbe fogták. Kérdés, hogy mi lesz a vége. Az Unió viszonylag gyenge, anyagi eszközei korlátozottak. A fő legitimitását a nemzetállamok adják.
A Szövetségi Köztársaság az egyetlen ország, amely van olyan nagy és erős pénzügyileg, hogy szavatolni tudja az európai biztonságot. De mindig akad olyan kormány, amely külön előnyöket óhajt magának kicsikarni. Lásd, hogy a nemzeti-populista magyar, szlovák és cseh vezetés nem hajlandó részt vállalni Ukrajna anyagi megsegítésében.
Ha az új nemzetiek még inkább erőre kapnak, az az egységes piac és a Valutaunió végét vetíti előre. Ez pedig a tömeges elszegényedés és elbizonytalanodás programja. Nem beszélve arról, hogy annyi lenne a polgári szabadságjogoknak.
Der Standard
Mivel Európa már maga mögött tudja a szép időket és Amerika immár nem védi, azért legfőbb ideje létrehozni az Európai Egyesült Államokat – írja Brüsszelből Thomas Mayer. Azaz meg kell tenni a következő nagy lépést az integráció felé.
A lengyelek és a dánok igencsak fenyegetettnek érzik magukat, ezért fejüket fogva nézik, mi folyik Washingtonban. Az EU megosztott, a kontinens középső részén egyre nagyobb a szkepszis az Unióval szemben. Ugyanakkor vakon követik Trumpot, és bagatellizálják, amit Putyin művel.
Készítik elő az utat az önjelölt „hazafiak”, mint Orbán, Babis és Fico, továbbá az AfD és az FPÖ. Brüsszel azért gyenge, mivel nem ragadja meg a kezdeményezést a Bizottság, valamint Franciaország és Németország. Várat magára, hogy létrejöjjön az igazi tőkepiac, valamint katonai szövetség.
Aki nem akar kívül rekedni, annak csatlakoznia kell a mag-Európához. Isten veled, Orbán és Szlovákia! Párizsnak és Berlinnek kell gondoskodnia arról, hogy valóra váljon a következő nagy terv: az Európai Egyesült Államok.
Time
Ian Bremmer azt jósolja, hogy jövőre megmérettetik Trump ereje. A washingtoni Eurázsia Központ nevű agytröszt alapító igazgatója szerint az elnök oly mértékben kiterjesztette hatalmát január óta, hogy az már megkérdőjelezi az egész politikai rendszert. Odahaza várhatóan 2026-ban is ezen az úton megy tovább, azaz folytatódik a politikai forradalom, bár lehet, hogy az intézmények megálljt parancsolnak neki. A kilátás bizonytalan.
Viszont a világban alighanem beleütközik befolyásának korlátaiba. Igyekszik ugyan úgy átalakítani a nemzetközi rendet, hogy minden az USA körül forogjon. Azt üzeni az államoknak, hogy vagy beállnak a sorba, vagy megnézhetik magukat.
Csakhogy Kína máris beintett neki. Látnivaló, hogy az Egyesült Államok nem tud meglenni a szövetségesek segítsége nélkül. Ez pedig ütőkártyát ad pl. Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Brazília, Szaúd-Arábia és más országok kezébe.
Azután a magas megélheti költségek miatt odahaza egyre népszerűtlenebb és ez szintén megköti a kezét a világban. De előreláthatólag azért is visszafogottabb lesz, mivel fél az időközi választáson a demokraták győzelmétől.
Arra is rá fog ébredni, hogy hiába fenyegetőzik és ígérget, ezzel nem vet véget az ukrajnai háborúnak. Ez pedig lökést adott Európának, hogy partiban tartsa Kijevet. Putyin semmi előnyét nem látja a megállapodásnak, a Fehér Ház pedig nem tudja jobb belátásra bírni. Zelenszkij viszont odahaza nem kap támogatást bármiféle területi engedményhez.
Washington már felismerte, hogy a gázai békéhez multilaterális erőfeszítések kellenek. Ez pedig az öböl-menti országok mozgásterét növeli meg. Vagyis, olyan év következik most, amelyben kipukkan a buborék, azaz, hogy Trump diktálhatja a globális kereskedelmet és a biztonsági rendet.
FT
Gideon Rachan egyértelműen úgy ítéli meg, hogy Trump visszatérte szabta meg a világ eseményeit 2025-ben. A lap külpolitikai fő elemzője szerint a nyitányt Vance alelnök beszéde jelentette a müncheni Biztonsági konferencián: hatalmas törést eredményezett a nyugati szövetségben.
Majd következett, még mindig februárban, Zelenszkij megaláztatása a Fehér Házban. Az USA gyakorlatilag leállította Kijev pénzügyi és katonai támogatását. Azóta már kiderült, hogy egyik fejleményt sem lehet különc kilengésnek tekinteni, ezt mutatja az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia.
Az elnök áprilisban jelentette be az új vámokat, ami egyértelművé tette, hogy felrobbantaná a világkereskedelem rendjét.
Májusban a négynapos fegyveres harc India és Pakisztán között több volt határvillongásnál. Júniusban Izrael beváltotta a sok éve hangoztatott fenyegetést: bombázta az iráni atomlétesítményeket. A sikerek láttán Amerika is beszállt, de sokan kétlik, hogy valóban sikerült a nullpontra visszalökni az atomba fejlesztését.
A gázai béke első szakasza októberben életbe lépett, ám nem sok jele van annak, hogy a Hamász fel akarná oszlatni magát és nemzetközi békeerők igyekeznének a térségbe. A szöuli Trump-Hszi-találkozó jelentősége abban állt, hogy mivel Peking bevetette a ritkafémeket, a Fehér Ház kénytelen volt meghátrálni vám-ügyben.
Bolsonaro bebörtönzése alátámasztja, hogy igenis felelősségre lehet vonni az erős embereket. Ugyanez vár a Fülöp-szigetek korábbi elnökére is: őt a Nemzetközi Büntetőbíróság vonja kérdőre, amiért megsértette az emberi jogokat a kábítószer elleni harc ürügyén. A kimenetelt alighanem árgus szemekkel figyeli Putyin és Netanjahu, mert ellenük is vádat emelt a hágai testület.
Trump szempontjából az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalával kedvezőtlenül ért véget az esztendő. Mivel az elnök igyekezett megakadályozni, továbbá a neve szerepel az iratokban, a botrány átnyúlik 2026-ra. Lehet, hogy ez lesz az ő Wategate-je?
Washington Post
A szerkesztőség úgy értékeli, hogy Trump immár meglepően közel jár egy jó ukrajnai békeegyezmény megkötéséhez. Ezért ha Putyin vonakodik, akkor országának kell megfizetnie az árát. A tegnapi találkozón, Mar-a-Lagóban ismételte magát a történelem: nagyjából ugyanaz volt, mint októberben: a vendég nagy reményekkel érkezett, de a legfőbb kérdések megoldását elnapolták.
A budapesti villámcsúcs azért maradt el, mert kiderült, hogy Moszkva nem komolyan gondolja a párbeszédet és ez aligha változott meg azóta. Az ellenben új, hogy a Nyugat immár tudja, milyen is volna a minimálisan elfogadható béke. Először is segítené az ukrán gazdaságot, illetve újjáépítést, továbbá kijelölné az uniós belépés időkereteit, valamint szabadkereskedelmi szerződést is tartalmazna az USA-val.
Ugyanakkor továbbra is függőben van a területi engedmények és a biztonsági garanciák ügye. Az ukránok igen okosan felvezették – Trump üzleti ösztöneire játszva -, hogy Donyeck és Luhanszk térségéből kivonnák a haderőket és szabad gazdasági övezetet létesítenének.
A biztonság szavatolása már keményebb dió. Mert mitől mernének most az európaiak vagy az amerikaiak nyílt viszályba keveredni az oroszokkal? A meggondolatlan Putyin ellenben próbára teheti a Nyugat elszántságát, különösen, ha arra számít, hogy az összeomlik.
Ezért a legjobb próba az volna, ha a bizonytalan ígéreteket egyértelmű döntésekkel támasztanák alá Ukrajna felfegyverzésére. A Kreml az elnök rezidenciája elleni állítólagos támadás hírével már jelezte, hogy meg akarja hiúsítani a békedialógust. Az ukránok viszont, bár hatalmas árat fizetnek, egyértelműen készek tovább harcolni.
Die Welt
Három forgatókönyvet tart elképzelhetőnek Ukrajnában a lap, ám a szerző, Ibrahim Naber, aki főmunkatárs, először a tényleges helyzetet tekinti át: Oroszország szinte az egész fronton magához ragadta a kezdeményezést, havonta 4-500 kilométernyi területet foglal el. Ám áttörésre nem képes.
Az ukránok hónapok óta az orosz hátországban támadnak katonai és gazdasági célpontokat, igen módszeresen. A rajtaütéseket már az orosz árnyékflottára is kiterjesztették. Cserében Moszkva az ukrán energetikai hálózatot igyekszik lerombolni.
A továbbiakat öt tényező szabja meg: 1. az USA, amelyet az osztrák katonai elemző, Markus Reisner „királycsinálónak” nevez a béke ügyében. 2. A katonai erőviszonyok. A szintén osztrák szakértő, Gustav Gressel szerint az orosz veszteségek jelentősek, de nem annyira, hogy az döntő legyen. Ráadásul nyugati titkosszolgálatok arra jutottak, hogy az ukrán oldalon havonta több ezren vesztik életüket az arcvonalon.
3. Az új fejlesztések hatására nehéz megjövendölni, hogy milyen irányt vesznek a harcok, egy-egy újítás hatalmas hatással lehet. Mindenesetre egyre nő a drónok jelentősége. 4. Kijev túlélése szempontjából alapvető, hogy Európa továbbra is sok fegyvert szállítson és kiépítse a hadiipari együttműködést. 5. A gazdasági helyzet és a politikai stabilitás.
Ezek után jöjjenek a lehetséges kimenetelek: 1. Minden bizonnyal folytatódik az orosz nyomulás, amit az ukránok főként a drónokkal tudnak fékezni. De az oroszok őszre várhatóan el tudják foglalni Kosztantyinovkát, ám német szakértők szerint még legalább egy-másfél évre van szüksége, hogy jelentősen előre tudjanak törni.
2. Az ukránok abban bíznak, hogy lényegesen lassítani tudják a nagyarányú dezertálást. Jelenleg havonta legalább 20 ezer embert kell toborozniuk. Emellett Gressel azt is fontosnak nevezi, hogy a hadvezetés ne kényszerüljön politikai szempontokat tiszteletben tartani, mert az sokba kerül. 3. Ezzel szemben az oroszok abból indulnak ki, hogy még nagyobb nyomást képesek gyakorolni az ellenségre, mivel annak egyre kevesebb a katonája.
A cikk azt gondolja valószínűnek, hogy a jövő év végére Putyin már nem lesz messze a Donbassz elfoglalástól, Ukrajna pedig mind közelebb kerül ahhoz, hogy kénytelen legyen elfogadni egy békediktátumot.
Wall Street Journal
A vezércikk úgy értékeli Trump és Netanjahu találkozóját, hogy a két politikus egységfrontot alkot. Az elnök mind Irán, mind a Hamász ügyében támogatja szövetségesét. Márpedig ez a legjobb módszer arra, hogy rávegyék Teheránt: egyezzen bele nukleáris, illetve rakétaprogramjának korlátozásába. Akkor ugyanis a zsidó államnak nem kell ismét odavágnia.
Gázát illetően a Fehér Háznak igaza van, hogy az gerillák lefegyverzését teszi az első helyre. Addig nincs béke, amíg a terroristák nem szolgáltatják be a harceszközöket, azokkal ugyanis uralni tudják az övezetet. Mindenképpen jobb belátásra kell téríteni őket. Ebből az következik, hogy Izrael számára a háborút leszámítva minden eszköz megengedett, nehogy a Hamász újra tudja szervezni erőit.
Kiszivárogtatásokból tudni lehet, hogy egy-két washingtoni tanácsadó minden területen visszafogná Netanjahut. Csakhogy október 7. óta az izraeli közvélemény azt vallja: soha többé nem szabad megengedni a dzsihadisták számára, hogy büntetlenül hatalmat gyakoroljanak a határokon belül. Ez a politika méltó az USA pártfogására.
Következő cikk: Jövőre vége Orbán uralmának?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >