2026. május 2. szombat
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Fico az Orbánnal kötött szövetséget kockáztatja a felvidéki magyarok miatt

Fico az Orbánnal kötött szövetséget kockáztatja a felvidéki magyarok miatt

Prága és Pozsony azzal érvel a szabályozás mellett, hogy annak már semmiféle gyakorlati jelentősége sincs. Ám ez Szlovákia esetében nem állja meg a helyét: az egyik civil szervezet azt közölte, hogy az állami földalap az utóbbi hat évben – éppen a Beneš-dekrétumokra hivatkozva – több mint 1000 hektárt sajátított ki, minden ellenszolgáltatás nélkül. Ezek a területek leginkább az ország déli részén, többnyire kisebbségi magyarok tulajdonát képezték. Fico azonban alighanem alábecsülte a lépés következményeit. A húzás ugyanis már Magyarországon is nagy feltűnést keltett, mert ott nagyon is megmozgatja a közvéleményt a határon kívüli magyarok sorsa. Magyar Péter felhasználta a témát, hogy támadja Orbánt. Kijelentette, hogy a politikus nem tesz semmi a felvidéki magyarság védelmében, inkább ragaszkodik a „magyarellenes” Ficóval kialakított szoros szövetséghez. Még bő 3 hónap van hátra a választásig, amelyben várhatóan sok kisebbségi magyar is leadja voksát a környező államokban. Ezért a vád igencsak kényes. A határon túliak általában a Fidesz hűséges támogatóinak számítanak, mert az megadta nekik a magyar állampolgárságot. Ily módon a miniszterelnök kénytelen volt reagálni. Bejelentette, hogy tisztázni fogja a törvény pontos tartalmát, és majd utána dönti el, hogy kell-e tárgyalnia szlovák kollégájával. Ám ha igen, minden bizonnyal el akarják majd kerülni a viszályt, mert a szövetség túl fontos mindkettejük számára – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung helyzetelemzése. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Zürcher

 

A szlovák kormány belpolitikai megfontolásokból megtiltotta, hogy bárki bírálja a Beneš-dekrétumokat, a manőver azonban a magyarországi választási hadjáratban is téma lett – fejti ki Meret Baumann, aki a közép-európai eseményekről tudósít Bécsből.

 

Úgy véli: Pellegrini államfő aligha véletlenül Szenteste írta alá a büntető törvénykönyv módosítását, ám nem jött be a remény, hogy az ünnepek alatt lecsillapodnak a kedélyek. A legerősebb ellenzéki párt, a Haladó Szlovákia igen keményen belement a kormányfő hű szövetségesébe. azzal vádolta meg, hogy az a maffia, vagyis a koalíció oldalára állt.

 

A kiindulópont az volt, hogy a hatalom szigorítani kívánta a kisebb bűncselekmények büntetési tételeit, ám ezt egy éjszakai ülésen kiegészítették azzal, hogy hat havi szabadságvesztés jár, ha bárki kifogásolni meri a háború után hozott államfői rendeleteket, amelyek lehetővé tették a magyar és a német kisebbség kitelepítését, illetve vagyonuk kárpótlás nélküli elkobzását.

 

Prága és Pozsony azzal érvel a szabályozás mellett, hogy annak már semmiféle gyakorlati jelentősége sincs. Ám ez Szlovákia esetében nem állja meg a helyét: az egyik civil szervezet azt közölte, hogy az állami földalap az utóbbi hat évben – éppen a Beneš-dekrétumokra hivatkozva – több mint 1000 hektárt sajátított ki, minden ellenszolgáltatás nélkül. Ezek a területek leginkább az ország déli részén, többnyire kisebbségi magyarok tulajdonát képezték.

 

Az ügyet a Haladó Szlovákia dobta fel egy határ közeli politikai rendezvényen, de több sem kellett a kormánynak. Azt vetette vetélytársa szemére, hogy az el akarja törölni a szóban forgó szabályokat, ami nem igaz. Ennek ellenére Ficóék közvetve még nemzetárulással is megvádolták a riválist.

 

A miniszterelnök azonban alighanem alábecsülte a lépés következményeit. A húzás ugyanis már Magyarországon is nagy feltűnést keltett, mert ott nagyon is megmozgatja a közvéleményt a határon kívüli magyarok sorsa.

 

Magyar Péter felhasználta a témát, hogy támadja Orbánt. Kijelentette, hogy a politikus nem tesz semmi a felvidéki magyarság védelmében, inkább ragaszkodik a „magyarellenes” Ficóval kialakított szoros szövetséghez.

 

Még bő 3 hónap van hátra a választásig, amelyben várhatóan sok kisebbségi magyar is leadja voksát a környező államokban. Ezért a vád igencsak kényes. A határon túliak általában a Fidesz hűséges támogatóinak számítanak, mert az megadta nekik a magyar állampolgárságot.

 

Ily módon a miniszterelnök kénytelen volt reagálni. Bejelentette, hogy tisztázni fogja a törvény pontos tartalmát, és majd utána dönti el, hogy kell-e tárgyalnia szlovák kollégájával. Ám ha igen, minden bizonnyal el akarják majd kerülni a viszályt, mert a szövetség túl fontos mindkettejük számára – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung helyzetelemzése.

 

Le Monde-vendégkommentár

 

A Visegrádi Csoport populista kormányai, amelyekhez immár csatlakozott Babiš is, egyre jobban Ukrajna-ellenes álláspontot foglalnak el – mutat rá Romain Le Quiniou, az Euro Créative civil szervezet vezérigazgatója, valamint Arthur de Liederkerke, aki az európai ügyek felelőse a volt NATO-főtitkár és dán kormányfő, Rasmussen által alapított nemzetközi tanácsadó cégben.

 

Orbán Viktor persze sosem titkolta, hogy ez a célja, amint azt nemrégiben egyik tanácsadója is megerősítette. Évek óta nem rejti véka alá, mennyire rokonszenvez Oroszországgal. A Kreml álláspontját közvetíti. Többször is felkereste Moszkvát, bírálja az európai szankciókat, elszántan védelmezi az orosz energiahordozók beszerzését, következetesen blokkolja az Európai tanácsban a költségvetési és politikai döntéseket. A lista hosszú.

 

Fico, aki nagyjából két éve tért vissza hatalomba, beállt mögé. Azzal kampányolt, hogy véget vet Ukrajna katonai megsegítésének. Azóta már azt is felvetette, hogy érdemes-e országának a NATO-hoz tartoznia. Ő az egyetlen uniós vezető, aki ott volt a Vörös téren a 2. világháborús győzelem 80. évfordulójának ünnepségén.

 

Az ukránellenes vonal Magyarországon és Szlovákiában is a belső megosztás eszköze lett, a külpolitikában pedig arra szolgál, hogy kihangsúlyozza a szembenállást Brüsszel ellenében. És most Csehország is csatlakozik hozzájuk?

 

Azt nyugodtan lehet feltételezni, hogy az új prágai vezetés kilép Ukrajna legfőbb támogatói közül. Ez már akkor látszott, amikor a Babiš-kormány nem egészen két hete összeállt Budapesttel és Pozsonnyal és nem volt hajlandó részt vállalni abban a 90 milliárdos hitelfelvételben, amelynek kedvezményezettje éppen Kijev.

 

Az egyik szövetséges párt vezére, Okamura azonnal levettette az ukrán lobogót a prágai törvényhozás épületéről, amint házelnöknek választották, és ez igencsak sokatmondó. Habár Babišra az a jellemző, hogy kétértelmű nyilatkozatokat tesz, de közelebb van az USA-hoz, mint Moszkvához.

 

Nem annyira az ideológia mozgatja, mint inkább a gyakorlati megfontolás, de pártja egyértelműen letette a garast, amikor Strasbourgban belépett a Patrióták frakciójába, a Nemzeti Tömörülés, a Liga és a Fidesz mellé.

 

A V4 kezd ismét összeállni, de az egységtől még messze van. Ketten képeznek nagy akadályt: Tusk, a lengyel kormányfő, aki kijelentette, hogy Európa biztonsága Ukrajnában kezdődik, továbbá Pavel cseh elnök. A NATO volt tábornoka, aki alapvetően a transzatlanti együttműködés híve. Kettejük befolyása nem csekély.

 

Ugyanakkor nem kétséges a haladási irány: Közép-Európában, de másutt is, a populisták, akik gyakran orosz befolyási hálózat részét képezik, Ukrajnát a belső mozgósításra aknázzák ki. A katonai és gazdasági bizonytalanságot lovagolják meg. Azt szorgalmazzák, hogy fokozatosan le kell válni Kijevről és helyre kell állítani a kapcsolatokat a Kremllel.

 

Ám még a leginkább ellenőrzött rendszeren belül, Magyarországon is repedések jelentkeznek. A választáson Magyar Péterrel hiteles alternatíva kínálkozik, mert ő – Orbánnal ellentétben - sokkal inkább Brüsszel álláspontjával rokonszenvez. Ez még csupán apró hasadás, de alátámasztja, hogy semmi sem megfordíthatatlan – emeli ki a Le Monde cikke.

 

Bloomberg

 

Az ország úgy lett mától az euróövezet tagja, hogy kormánya nem működik, újabb választás közeledik és a lakosság csaknem fele megtartaná a levát. A fejlemény megkoronázza a hozzávetőleg két évtizedes integrációs folyamatot, csak éppen óriási a felháborodás a korrupció, az urambátyám-rendszer és amiatt, hogy jó ideje nem sikerül ütőképes végrehajtó hatalmat kiállítani.

 

Bulgária inkább figyelmeztető jel, semmint sikertörténet – állapítja meg a szerzőhármas. A kormányellenes megmozdulások november végén kezdődtek, ekkora tömeges elégedetlenségre több mint egy évtizede nem volt példa.

 

Az EU ismételten kifogásolta, hogy Szófia képtelen javítani a jogállam állapotán, illetve hogy nem sokra jut, amikor magas rangú tisztségviselők anyagi visszaéléseit kell kivizsgálni. Viszont – Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával ellentétben – a politikában Európa-barát pártok a hangadók és ez némi védelmet nyújt nekik.

 

Goran Georgijev a demokrácia tanulmányozására szakosodott független szófiai központ elemzője az azt mondja, ezek az erők folyamatosan önigazolásként hivatkoznak arra, hogy mely európai pártcsaládoknak tagjai.

 

A Transparency International szerint azonban az ország az Unión belül csupán Magyarországot múlja alul korrupció dolgában. Az eltelt 10 évben tucatnyi fontos politikai tisztségviselő, valamint üzletember ellen folyt vizsgálat, köztük Boriszov volt kormányfő, és az oligarcha Pejevszki ellen, aki az ellenzék szerint a rendszer szürke eminenciása, ám egyikük ellen sem emeltek soha vádat.

 

A Bizottság azt közölte, hogy a legutóbbi politikai események nem befolyásolják az euró bevezetését. Georgijev szerint ugyanakkor geopolitikai és gazdasági öngyilkosság volna, ha a jövőben bármely kormány megpróbálna kihátrálni a folyamatból.

 

Felmérések ugyanakkor azt tanúsítják, hogy a lakosság megosztott az új fizetőeszköz kérdésében. Főleg azért, mert félnek, hogy újra beindul az infláció, amely a 90-es években egyszer már elvitte a megtakarításokat.

 

A gazdasági alapok erősek, a GDP megnégyszereződött az uniós felvétel óta, az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képes nem egészen 30%, ami a legalacsonyabbak közé tartozik a szervezetben. A bérek gyorsabban nőnek, mint a többi 26 tagállamban.

 

Mindazonáltal az ország csak lassan zárkózik fel. A GDP továbbra is seregható a közösségen belül, az átlagnak csupán 66%-át éri el. A béregyenlőtlenség is tetemes, Szófiában a keresetek átlag kétszer olyan magasak, mint a legszegényebb, északkeleti övezetben.

 

Sok EU-párti polgárt kiábrándítja az a tény, hogy Brüsszel szerepe láthatólag arra korlátozódik: igazolja a rendszerszintű korrupciót – mondja Georgijev. A közvélemény 40%-a vadonatúj pártot szeretne, erre Radev elnöknek van a legnagyobb esélye, ám ő még nem fedte fel a kártyáit.

 

Csakhogy – idézi a Bloomberg az Alpha Research felmérését – hiába van szó az ország legnépszerűbb politikusáról, nagy valószínűséggel ő is csak az érintettek 20%-át tudná mozgósítani.

 

2026. január 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább