Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy valódi, európai politikai alternatíva megszilárdítását és fenntarthatóságát Szerbiában. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a jelenlegi kormányzó rezsim nem rendelkezik valódi politikai és értékalapú elkötelezettséggel Európa iránt. Az EU-val való kapcsolata elsősorban taktikai eszköz a hatalmon maradás érdekében, miközben a valódi biztonsági, narratív és válságkezelési függőségek máshová tolódnak át. A hibrid beavatkozás nem igényel formális szövetségeket. Ott virágzik, ahol a kétértelműséget eltűrik, az elszámoltathatóságot pedig elhalasztják. Szerbia már átlépte ezt a küszöböt. A kérdés most az, hogy Európa továbbra is vakfoltként kezeli-e ezt – vagy végre elismeri, hogy egy EU-tagjelölt ország Moszkva hírszerzési hídfőállásaként működik a kontinens szívében, és tesz-e ez ellen valamit. Igor Bandović (European Western Balkans):
2025. november 19-én az Európai Unió intézményei kiemelt fontosságú kiberbiztonsági riasztást adtak ki. A figyelmeztetés szerint egy célzott adathalász (spear-phishing) kampány, amely a Belgrádi Biztonsági Konferencia 2025 nevében lépett fel, uniós és észak-amerikai tisztviselőket vett célba. Egy hamis regisztrációs domain egy megtévesztő Microsoft-bejelentkezési oldalra irányította az áldozatokat, amely lehetővé tette a támadók által irányított hozzáférés telepítését a hivatalos fiókokhoz. Az uniós tisztviselőket egyetlen okból célozták meg: mert kapcsolatban álltak Szerbia demokratikus és civil társadalmi hálózataival.
Amit az uniós intézmények ekkor még nem tudtak, az az volt, hogy ugyanezt az infrastruktúrát és módszereket már Szerbián belül is alkalmazták. 2024 októberétől 2025 végéig a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) folyamatos kiberkémkedési művelet célpontja volt. A támadók kompromittált VPN-hitelesítő adatokkal fértek hozzá belső kommunikációkhoz, érzékeny kutatási anyagokhoz, valamint európai és amerikai partnerekkel folytatott levelezéshez.
A kriminalisztikai vizsgálatok mindössze két hónap alatt több mint 28 000 jogosulatlan hozzáférést rögzítettek. Két hacker csoportot azonosítottak a behatolás mögött: a „Midnight Blizzard”-et, amely Oroszország Külföldi Hírszerző Szolgálatához (SZVR) köthető, valamint a „Forest Blizzard”-et, amely a katonai hírszerzéshez (GRU) kapcsolódik. Módszereik megegyeztek az uniós riasztásban leírtakkal. Ez nem kiberbűnözés volt, hanem összehangolt hibrid művelet, amely egyszerre vette célba az EU intézményeit és a szerb civil társadalmat.
Ezek a behatolások Szerbia évtizedek óta legnagyobb polgári mozgósításával párhuzamosan zajlottak. Miután 2024 novemberében Újvidéken egy felújított vasútállomás előtetője 16 halálos áldozatot okozva leomlott, országszerte tiltakozások kezdődtek az elszámoltathatóság követelésével. A mozgalom 2025. március 15-én érte el csúcspontját, Szerbia modern kori történetének legnagyobb nyilvános megmozdulásán. Ezen a napon a tüntetőket nagy intenzitású akusztikus eszköznek tették ki, amely pánikot, dezorientációt és testi sérülést okozhat.
Az incidens után több mint 3000 állampolgári tanúvallomást gyűjtöttek össze. Ugyanabban a hónapban az Emberi Jogok Európai Bírósága sürgős ideiglenes intézkedést rendelt el, amelyben felszólította a szerb hatóságokat, hogy tisztázzák, milyen eszközt használtak, és biztosítsák a tüntetők testi épségét. A kormány tagadta az ilyen eszköz bevetését, és elutasította a független vizsgálatot.
Ahogy a társadalmi nyomás nőtt, Szerbia válasza egy mélyebb problémára világított rá. Ahelyett, hogy hiteles belső vizsgálatot indított volna, a kormány 2025 áprilisában bejelentette: felkérte az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatát (FSZB), hogy folytasson „vizsgálatot” az állítólagos „hangágyú” használatával kapcsolatban. Egy külföldi biztonsági szolgálatot hívtak meg annak kivizsgálására, történt-e emberi jogi jogsértés szerb állampolgárok ellen. A szerb tisztviselők később az FSZB következtetéseire hivatkozva utasították el a vádakat, semleges döntőbíróként kezelve egy orosz hírszerző szolgálatot, miközben figyelmen kívül hagyták a hazai intézmények, a civil társadalom és az európai szervek átláthatóságra irányuló követeléseit.
A regionális fejlemények újabb réteget adtak a történethez. 2025 nyarán a moldovai hatóságok videófelvételeket és tanúvallomásokat tettek közzé, amelyek szerint Nyugat-Szerbia több helyszínét moldovai állampolgárok kiképzésére használták fel a moldovai parlamenti választások előtt. A moldovai rendőrség szerint a résztvevőket rádiókommunikációra és más taktikákra képezték ki, katonai jellegű táborokban, amelyeket állítólag orosz támogatással szerveztek.
Bár a teljes kép továbbra is vitatott, Aleksandar Vučić szerb elnök 2025 szeptemberében megerősítette, hogy három orosz állampolgár jelen volt egy Loznica melletti táborban – ez volt az első hivatalos elismerése az orosz részvételnek ilyen jellegű tevékenységekben szerb területen.
Ebben az összefüggésben Oroszország Külföldi Hírszerző Szolgálata átlépett egy kritikus határt. A SZVR 2025 szeptemberében kiadott nyilvános közleményében az Európai Uniót vádolta a szerbiai zavargások megszervezésével, és név szerint megjelölt független szerb médiumokat mint egy „szerb Euromajdan” előkészítésének kulcsszereplőit. A közlemény szerint „a jelenlegi szerbiai nyugtalanság – a fiatalok aktív részvételével – nagyrészt az Európai Unió és tagállamai felforgató tevékenységének eredménye”, amelynek célja „Brüsszelnek engedelmes és lojális” vezetés hatalomra juttatása. A SZVR konkrét médiumokat és civil szervezeteket is felsorolt, amelyeket külföldi finanszírozással vádolt meg egy nyíltan „szerb Majdannak” nevezett folyamat végrehajtása érdekében.
E kijelentések jelentősége nemcsak tartalmukban rejlett, hanem Belgrád reakciójában is. A szerb hatóságok nem utasították el egy külföldi hírszerző szolgálat beavatkozását a belpolitikai életbe. Épp ellenkezőleg: az elnök nyilvánosan megköszönte a SZVR „információit”, bizonyíték, parlamenti ellenőrzés vagy intézményi vizsgálat nélkül. Egy külföldi hírszerző szolgálat aláásással vádolta meg a helyi médiát – és a szerb állam elfogadta ezt az értelmezést.
Ezt a narratívát később Vlagyimir Putyin orosz elnök is átvette. A 2025 októberében Szocsiban megrendezett Valdaj Vitaklubon Putyin azt állította, hogy az orosz hírszerző szolgálatok megerősítették: nyugati országok „színes forradalmat” próbáltak szervezni Szerbiában. Kifejezetten egyetértett Aleksandar Vučić elnökkel, és figyelmeztetett, hogy az ifjúsági tiltakozásokat mozgósítók „új szenvedést” akarnak okozni a szerb népnek.
A narratívát 2025 decemberében Szergej Nariskin, a SZVR igazgatója személyesítette meg. Nyilvánosan kijelentette, hogy szolgálata „segítséget nyújtott Vučić elnöknek egy akut politikai válság idején”, a tömegtüntetéseket pedig egy nyugati irányítású destabilizációs kísérlet nyitó szakaszaként írta le. A hírszerzési műveleteken túl Nariskin felügyelte Oroszország történelmi és ideológiai infrastruktúrájának bővítését is Szerbiában, beleértve az Orosz Történelmi Társaság helyi fiókjának megnyitását – egy olyan intézményét, amelynek kifejezett feladata a történelmi narratívák és a politikai identitás formálása a Kreml prioritásai szerint.
Ezek az események együtt egyértelmű mintázatot rajzolnak ki a kiszervezett elnyomás és az autoriter offshoring terén. A politikailag érzékeny és jogilag kockázatos feladatokat – a rendőri erőszak megítélésétől a belső fenyegetések meghatározásáig – egyre inkább nem európai biztonsági szereplőknek adják át. Az uniós csatlakozás formális intézményi kerete fennmarad, ám a kormányzás, az elszámoltathatóság és a válságkezelés tartalma külső szereplők kezébe kerül.
Brüsszel már érzékeli ennek következményeit. 2025 októberében az Európai Parlament elfogadta legújabb Szerbiáról szóló határozatát, amely a demokrácia visszaszorulására, a független média és a civil társadalom elleni nyomásra, valamint a megoldatlan biztonsági aggályokra figyelmeztetett. A 3. klaszter megnyitásának elmaradása megerősítette ezt az értékelést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 októberi belgrádi látogatásán egyértelműen fogalmazott: Szerbiának választania kell a demokrácia és az autokrácia között.
Miközben az Európai Parlament Külügyi Bizottsága jövő héten Szerbiába látogat, az időzítés egy másik okból is jelentős. Megalapozott – és a fent leírt mintázattal alátámasztott – vélelem szól amellett, hogy az orosz biztonsági szolgálatok megpróbálhatják beszivárogtatni vagy eszközként felhasználni azokat a társadalmi mozgalmakat, amelyek korábban kihívást intéztek a rezsim ellen, beleértve a diákmobilizációt is. Ez nem vonja kétségbe e mozgalmak legitimitását, de rámutat a hibrid műveletek egy jól dokumentált sajátosságára: az autentikus polgári energia megragadására, átirányítására vagy szétzilálására tett kísérletekre, amelyek célja az EU-párti koalíciók belső gyengítése.
Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy valódi, európai politikai alternatíva megszilárdítását és fenntarthatóságát Szerbiában. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a jelenlegi kormányzó rezsim nem rendelkezik valódi politikai és értékalapú elkötelezettséggel Európa iránt. Az EU-val való kapcsolata elsősorban taktikai eszköz a hatalmon maradás érdekében, miközben a valódi biztonsági, narratív és válságkezelési függőségek máshová tolódnak át.
Azáltal, hogy kizárólag hatalmon maradása érdekében egyensúlyoz a külső hatalmak között, Szerbia vezetése stratégiai alárendeltség felé sodorja az országot – egy könyörtelen, Európa-ellenes külső szereplőtől való függésbe zárva, amelynek befolyása a demokratikus tér szűkülésével párhuzamosan növekszik.
A hibrid beavatkozás nem igényel formális szövetségeket. Ott virágzik, ahol a kétértelműséget eltűrik, az elszámoltathatóságot pedig elhalasztják. Szerbia már átlépte ezt a küszöböt. A kérdés most az, hogy Európa továbbra is vakfoltként kezeli-e ezt – vagy végre elismeri, hogy egy EU-tagjelölt ország Moszkva hírszerzési hídfőállásaként működik a kontinens szívében, és tesz-e ez ellen valamit.
Következő cikk: VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >