Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
A gyászolók lassan távozóban voltak, Orbán majdnem egyedül maradt a sírhely előtt
Végel László
Mindkét politikus pályája híven tükrözi a közép-kelet-európai ellenzéki értelmiség életútját, szellemi kiforrását, módosulását, a feltárja az előttük levő alternatívákat. Talán ezért is olvasható le Orbán arcáról az őszinte gyász és a mély bánat. Ez az utolsó általam látott fotó, amely a fiatal Orbánra emlékeztetett. Akkoriban már nem volt miniszterelnök, s nyilván azon töprengett, hogy hogyan tovább. A terve sikerrel járt. El tudom képzelni, hogy a Đinđić sírhant előtt az is megfordult a fejében, hogy Đinđić halállal végződő életútja Kelet-Közép-Európában járhatatlan. Azóta Orbán sem a régi. Végel László:
2026. március 12., csütörtök
23 évvel ezelőtt gyilkolták meg Zoran Đinđićet Szerbia kormányfőjét. Dél körül lehetett amikor Anikó telefonált a rádióból. Megölték Zoran Đinđićet. A CNN már helyszíni közvetítést ad, értesített. Egy ideig néztem a CNN-t, aztán lementem az utcára, ahol semmit sem tapasztaltam. Inkább valamiféle tompa csend jellemezte az első órákat. Nyilván az emberek nem fogták fel, hogy mit vesztettek el. Honnan sejtették volna, hogy ezzel hosszú időre megszakadt a szerbiai rendszerváltás? Visszatérve a lakásba a hazai tévéadók műsorait figyeltem. Nataša Mičić szerbiai parlament elnöke kiállt a szószék elé és táskával a vállán kihirdette a rendkívüli állapotokat. Beindul a Sablja/Kard nevű rendőrségi akció. Letartóztatások. Kiderült, hogy a lövést a vörössapkások néven ismert szerbiai belügyi egység egyik tagja adta le, úgyhogy kénytelen vagyon igazat adni azoknak, akik azt állítják, hogy Đinđićet a saját állama gyilkolta meg. Nem volt nehéz dolguk a kormányfő gyilkosainak, aki nem rendelkezett azzal a védettséggel, amellyel egy államfő rendelkezik. A katonaság a szövetségi állam elnöke, Koštunica irányítása alatt állt, aki többek között arról nevezetes, hogy amikor a vörössapkások teljes fegyverzetben demonstráltak Đinđić kormánya ellen, akkor ő arra a kérdésre, hogy miért állig felfegyverkezve demonstrálnak, azzal igazolta vörössapkásokat, hogy az orvosok munkaruhájukban, vagyis fehér köpenyben demonstrálnak, érthető tehát, hogy a vörössapkások is felfegyverkeznek. Abban az időben Đinđić a kormányülésen megkérdezte a belügyminiszterét: akad-e egy belügyi egység, amely megvédi a kormányt, ha a vörössapkások megrohamozzák a kormány épületét. Nem akad, válaszolta a belügyminiszter. Đinđić akkoriban az ország egyik legnépszerűtlenebb politikusa volt, aki meggyilkolása után legendává vált. Többszázezer ember kísérte utolsó útjára. Ugyanakkor 2004-ban többmillió ember a nemzeti oldalt képviselő, Đinđić ellenfelének számító Koštunicát kormányfőnek választotta meg. Ezzel Szerbia feloldozta a politikus Đinjićet, és mind a mai napig sirat egy legendát. Óriási paradoxon. A temetésen volt egy ember, aki őszintén és mélyen gyászolta, gondolom, miután a fotóriporter fiam Dániel Đinđić temetésén készült fotóját nézegetem. A gyászolók lassan távozóban voltak, Orbán majdnem egyedül maradt a sírhely előtt. Orbán akkor 40, Zoran Đinđić pedig 51 éves volt. Két fiatal rendszerváltó politikus! Orbán Viktor élete tele van eléggé éles fordulatokkal. Gimnazistaként KISZ-titkár volt, ebből a pozícióból viszont elmozdították, de ő egy időre naivan hitt a szocialista eszmékben. Azt megtagadva, liberális lett. A Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanulmányozta a liberális eszméket. 1988-ban alapító tagja volt a liberális Fidesznek és a liberális és a nemzeti értékrendet próbálta ötvözni, s végül radikális jobboldali fordulatot tett. Đinđić életútja valamelyest töretlenebb volt, de tragikusabb. Belgrádban fejezte be a középiskolát és ott végezte egyetemi tanulmányait, majd a németországi Konstanzban doktorált, de politikusként sosem használta a doktori címet. Filozófiai tanulmányokat írt, fogalakozott a baloldali anarchista elméletekkel, de főként a baloldali Frankfurti Iskola hatott rá. A nyolcvanas évek végén Reinhart Koselleck, Niklas Luhmann és Carl Schmitt tanulmányozására. 1989-ban véglegesen visszatért Belgrádba, 1989-ben a Demokrata Párt egyik alapító tagja lett. Élete végén megpróbálta a ötvözni a baloldali és a nemzeti értékrendet. Mindkét politikus pályája híven tükrözi a közép-kelet-európai ellenzéki értelmiség életútját, szellemi kiforrását, módosulását, a feltárja az előttük levő alternatívákat. Talán ezért is olvasható le Orbán arcáról az őszinte gyász és a mély bánat. Ez az utolsó általam látott fotó, amely a fiatal Orbánra emlékeztetett. Akkoriban már nem volt miniszterelnök, s nyilván azon töprengett, hogy hogyan tovább. A terve sikerrel járt. El tudom képzelni, hogy a Đinđić sírhant előtt az is megfordult a fejében, hogy Đinđić halállal végződő életútja Kelet-Közép-Európában járhatatlan. Azóta Orbán sem a régi.
Következő cikk: Hogy a saját sorsunkat élhessük
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Teher az ellenzéknek
A Diákmozgalom ezzel szemben meg sem próbált a régi módon kifutópályát építeni. Ezért vannak a plenáris >
A „pragmatikus” politika
„Az, hogy paranoiás vagy, még nem jelenti azt, hogy nincsenek a nyomodban” – hangzik a cinikus >
Manapság már nem égetik el a „káros könyveket” csak kiiktatják a közéletből
Már régen belenyugodtam, hogy nagy hatalomnak vannak ilyes kis politikai bosszúi, és tudom, hogy ebben nem >
A kisebbségek szabják meg a többséget?
Orbán bukása a VMSZ számára hatalmas sokk volt: egyrészt elveszítette patrónusát, másrészt az új magyar kormány >
A hármas
Világos a kép: vagy megragadjuk a lehetőséget, és szavazatainkkal támogatjuk azokat, akik jobbulást, haladást, fejlődést akarnak >
A harmadik magyar az Egyetemisták listáján
„Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret.” Teng Hsziao-ping szavai jól leírják >
(EGYELŐRE) KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL
Egy héttel az esemény után még csak arról sem érkezett információ, hogy fegyelmi eljárást indítottak volna >
VMDK: AZ EGYETEMISTA LISTÁT TÁMOGATJUK A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOKON
A vajdasági magyaroknak meg kell érteniük: ebben a pillanatban az egyetemista lista támogatása szolgálja leginkább a >
Nálam egy név emelkedik ki: Öreg Anna
A szabadkai baráti társaság a VMSZ után szintén keményen megorrolt rám. Úgy látszik, sokan a kritikánál >
A délvidéki magyarság kálváriája
Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, >
VÉDEKEZÉS ÉS AZ UTOLSÓ NAPOK: Hogyan húzzák ki a független média fogait
A rezsimpárti média minden kapcsolatát elvesztette a valósággal, kezdte elveszíteni a mérkőzést a teljes kívülállókkal, azzal >
A vajdasági magyar politika ma leginkább egy partra vetett, vergődő hal képét mutatja
A legnagyobb probléma nem egyszerűen az, hogy kevés az ellenzéki szereplő vagy gyenge a szervezettség. Sokkal >