2026. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

A kisebbségek szabják meg a többséget?

A kisebbségek szabják meg a többséget?

Orbán bukása a VMSZ számára hatalmas sokk volt: egyrészt elveszítette patrónusát, másrészt az új magyar kormány bejelentette, hogy megvizsgálja, hogyan költötték el a Budapestről érkező pénzeket. És azt is, hogyan történhetett meg, hogy Magyarország ennyi pénzt fektetett a vajdasági magyarságba, miközben a létszámuk két népszámlálás között 30 százalékkal csökkent. A VMSZ továbbra is a legerősebb politikai tényező a vajdasági magyarok körében, a Vreme értesülései szerint azonban a párton belül konfliktusok izzanak a háttérben, amelyek végül valószínűleg a jelenlegi elnök, Pásztor Bálint és közeli munkatársainak leváltásához, valamint a párt élére az új magyar kormány számára elfogadhatóbb személyek kinevezéséhez vezetnek. A VMSZ Vučić rendszeréhez való lojalitása ellenére sem kellene különösebben meglepődni, ha a párt felajánlaná szolgálatait a Diákmozgalomnak, amennyiben az képes lesz kormányt alakítani. Nedim Sejdinović (Vreme):

Vučić hatalma éveken át olyan elitet nevelt ki a kisebbségek politikai képviselői között, amelynek jól ment a sora – politikailag és üzletileg egyaránt. Most azonban mindez megingott, és döntő jelentőségű lehet a rezsim és a Diáklista összecsapásában.

 

A 2022-es népszámlálás szerint a nemzeti kisebbségek tagjai Szerbia lakosságának mintegy 12 százalékát teszik ki. Emellett a polgárok több mint 6,5 százaléka nem kívánta megjelölni nemzeti hovatartozását. Hogy miért? Ezt nem tudjuk.

 

Azt sem tudjuk pontosan, hogy a kisebbségekhez tartozók mekkora arányban szerepelnek a választói névjegyzékben, abban a titokzatos és vitatott dokumentumban, amelyről feltételezhető, hogy csak akkor fogják komolyan felülvizsgálni, ha hatalomváltás következik be.

 

Akárhogy is, a feloszlatott parlamentben a kisebbségeknek 12 mandátumuk volt, köztük egy állítólagos orosz pártnak fenntartott mandátum. Vagyis ha szoros lesz a verseny, a kisebbségek szavazata fontos, ha nem egyenesen döntő lehet az októberi parlamenti választások kimenetelében.

 

A kisebbségi közösségeken belül pedig – a Vreme elemzése szerint – az újvidéki pályaudvar előtetőjének leomlása és a nagy tiltakozási hullám kezdete óta politikai változások mentek végbe, ahogy a társadalom valamennyi más területén is. A kisebbségek tagjai első alkalommal vettek részt igen aktívan a Vučić-ellenes tüntetéseken, miközben maga a tiltakozási mozgalom és számos egyéb esemény is hozzájárult a kisebbségi politikai színterek átrendeződéséhez.

 

A korrupció és a félelem kombinációja

 

Aleksandar Vučić hatalma kipróbált recept szerint tartotta szoros ellenőrzés alatt a kisebbségeket: olyan eliteket hozott létre, amelyek járatosak lettek az etnoüzletben, és – finoman szólva – számos anyagi előnyhöz jutottak.

 

A haladók, illetve partnereik rendszerint ellenőrzésük alatt tartották a kisebbségi nemzeti tanácsokat, rajtuk keresztül pedig az e testületek hatáskörébe tartozó egyéb intézményeket is. Ez kiválóan alkalmas volt a kapilláris választási menedzsmentre, vagyis arra, hogy az alkalmazottakat és családtagjaikat megzsarolják: a rezsim, illetve a kisebbségi elitek kívánságainak megfelelően szavazzanak.

 

A kisebbségek esetében sem különleges jelenség, hogy a haladók dominanciája a korrupció és a félelem keverékén alapult.

 

Ez azt jelenti, hogy a kisebbségek közül sokan nem örömmel szavaztak a haladó rezsimre és partnereire. Emlékeznek a radikálisok kilencvenes és kétezres évekbeli retorikájára és politikai vállalkozásaira, de végül a haszonelvűség győzött. Ez bizonyos mértékig érthető a nemzeti kisebbségek körében, amelyek rendszerint ahhoz igazodnak, aki állami szinten erősebb.

 

A Diákmozgalom megjelenéséig pedig pontosan lehetett tudni, ki az erősebb.

 

Az a tény, hogy Szerbiában megjelent egy erős, számukra elfogadhatóbb politikai alternatíva, mozgásokat indított el a kisebbségi társadalmi tömbön belül. A diáklista mindenki számára nyitott, úgynevezett catch-all összetételének nyilvánosságra hozatala tovább erősítette ezeket a folyamatokat, hiszen olyanok nem szerepelnek rajta, akiknek erős nacionalista előjelük van.

 

A temetés és következményei

 

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a haladó rezsim teljesen lemeztelenített, a kilencvenes éveket idéző retorikával működő változata elidegenítette magától a kisebbségi szavazókat, sőt még kisebbségi elitjeinek egy részét is. Ratko Mladić temetése – amely hivatalosan nem állami tiszteletadással történt, de mintha mégis azzal zajlott volna – a kisebbségek körében kontraproduktív volt a hatalom számára.

 

A legnagyobb lélekszámú kisebbség, a magyarok esetében kétségtelenül erősen hatott a politikai turbulenciákra Orbán Viktor rendszerének bukása is, és ezek legalább részben az észak-vajdasági választási eredményekben is megmutatkozhatnak.

 

Orbán és Vučić rendszerének partnersége révén a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az SNS hűséges partnere volt. A VMSZ a Prosperitati Alapítványon keresztül jelentős budapesti forrásokat osztott szét a vajdasági magyarok támogatására. Az alapítvány programjának 2016-os elindítása óta Magyarország több mint 270 millió euró vissza nem térítendő támogatást juttatott Vajdaságba több mint 16 ezer jóváhagyott projekten keresztül – az alapítvány hivatalos adatai szerint.

 

Ezzel egy erős klientúraépítő mechanizmus jött létre, amely a kisebbség jelentős részét a domináns párthoz kötötte. Orbán bukása a VMSZ számára hatalmas sokk volt: egyrészt elveszítette patrónusát, másrészt az új magyar kormány bejelentette, hogy megvizsgálja, hogyan költötték el a Budapestről érkező pénzeket.

 

És azt is, hogyan történhetett meg, hogy Magyarország ennyi pénzt fektetett a vajdasági magyarságba, miközben a létszámuk két népszámlálás között 30 százalékkal csökkent.

 

A VMSZ továbbra is a legerősebb politikai tényező a vajdasági magyarok körében, a Vreme értesülései szerint azonban a párton belül konfliktusok izzanak a háttérben, amelyek végül valószínűleg a jelenlegi elnök, Pásztor Bálint és közeli munkatársainak leváltásához, valamint a párt élére az új magyar kormány számára elfogadhatóbb személyek kinevezéséhez vezetnek.

 

A VMSZ Vučić rendszeréhez való lojalitása ellenére sem kellene különösebben meglepődni, ha a párt felajánlaná szolgálatait a Diákmozgalomnak, amennyiben az képes lesz kormányt alakítani.

 

Az újonnan megalakult Vajdasági Magyar Újrakezdés, amelyről úgy tartják, hogy közel áll Magyar Péter kormányához, egyértelműen támogatásáról biztosította a diákokat. Ugyanezt teszi majd a kis létszámú Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, valamint számos civil szervezet is.

 

A magyarországi médiumoknak erős befolyásuk van Vajdaságban, és ezen a téren olyan változások mentek végbe, amelyek sem a VMSZ, sem Vučić számára nem kedvezőek. A VMSZ egyébként eddig messze a legerősebb kisebbségi párt volt, hat mandátummal.

 

Ljajić két formátumban

 

A Szandzsák helyzete még bonyolultabb. Közismert, hogy a bosnyákok körében eddig három szereplő oligopóliuma érvényesült. A fő játékos kétségtelenül Rasim Ljajić és két pártja – az országos szinten működő Szerbiai Szociáldemokrata Párt (SDPS) és a kisebbségi Szandzsáki Demokrata Párt (SDP) –, továbbá Sulejman Ugljanin a Demokratikus Akció Pártjával (SDA), valamint Usame Zukorlić, aki apjától, a legendás muftitól örökölte az Igazságosság és Megbékélés Pártját (SPP).

 

A Diákmozgalom időközben rendkívül erős politikai szereplővé vált az ország ezen részén, köszönhetően annak, hogy a Novi Pazar-i egyetemisták jelentős számban vettek részt a tiltakozásokban.

 

Noha formálisan egyik pártnak sem az elnöke, Ljajić továbbra is ellenőrzése alatt tartja mind az SDPS-t, mind az SDP-t. A parlamenti választásokon két formában indul: országos pártként az SPS-szel alkotott koalícióban, kisebbségi pártként pedig azon a kisebbségi listán, amelyen egy szeptemberben alapított, Montenegrói Demokrata Párt nevű formációval lép koalícióra.

 

Ljajić arra számít, hogy végül két pártján keresztül öt képviselőt fog ellenőrizni, és így frakciót alakíthat a köztársasági parlamentben. Akkor pedig – ahogy a dolgok állnak – könnyebben lehet majd alkudozni.

 

Ljajić viszonya az elmúlt években nagyon rossz volt a haladókkal. Ennek ellenére az SNS lesz az első választása, de semmiképpen sem fog ódzkodni attól, hogy a diákokat is támogassa, ha erre lehetősége nyílik – különösen annak fényében, hogy pártjainak tagjai, a vezető elit kivételével, amellett vannak, hogy éles fordulatot kell venni Vučićtól.

 

Az SDA aláírásokat gyűjt a kisebbségi listához, de értesüléseink szerint a dolgok nem mennek különösebben könnyen. Nem lenne meglepő, ha a párt végül visszalépne a választásokon való indulástól, és a diáklistát támogatná. Ami Usame Zukorlićot illeti, ő áll a legszorosabb kapcsolatban az SNS-szel – kevésbé politikai, inkább üzleti értelemben.

 

Más etnikai közösségekben is érzékelhetők olyan változások, amelyek a Diákmozgalom javára válhatnak. Egy-egy roma és román párt támogatásáról biztosította a diákokat. A szlovák közösség rendkívül aktív volt a tiltakozások idején, és már önmagában az a tény, hogy ezeket a választásokat bizonytalanság jellemzi, sokakat arra ösztönözhet, hogy megtagadják az engedelmességet a kisebbségi vezetőktől és Vučić rendszerétől.

 

Szinte valamennyi kisebbségi közösségben vannak olyan pártok és szervezetek, amelyek nyíltan támogatják vagy támogatni fogják a diákokat – köztük olyanok is, amelyek eddig a kormányzó struktúra részei vagy annak közeli szövetségesei voltak. Szerbia valamennyi etnikai közössége – összesen 24 kisebbségi nemzeti tanács működik az országban – sajátos, és mindegyikükön belül más-más szabályok érvényesülnek.

 

Egy dolog azonban biztos: a Diákmozgalom és az ellenzéki szereplők egyik fontos kihívása az lesz, hogy elnyerjék a kisebbségi választók bizalmát, és meggyőzzék őket arról, hogy szabadon szavazhatnak.

 

2026. szeptember 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Teher az ellenzéknek

A Diákmozgalom ezzel szemben meg sem próbált a régi módon kifutópályát építeni. Ezért vannak a plenáris >

Tovább

A „pragmatikus” politika

„Az, hogy paranoiás vagy, még nem jelenti azt, hogy nincsenek a nyomodban” – hangzik a cinikus >

Tovább

Manapság már nem égetik el a „káros könyveket” csak kiiktatják a közéletből

Már régen belenyugodtam, hogy nagy hatalomnak vannak ilyes kis politikai bosszúi, és tudom, hogy ebben nem >

Tovább

A kisebbségek szabják meg a többséget?

Orbán bukása a VMSZ számára hatalmas sokk volt: egyrészt elveszítette patrónusát, másrészt az új magyar kormány >

Tovább

A hármas

Világos a kép: vagy megragadjuk a lehetőséget, és szavazatainkkal támogatjuk azokat, akik jobbulást, haladást, fejlődést akarnak >

Tovább

A harmadik magyar az Egyetemisták listáján

„Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret.” Teng Hsziao-ping szavai jól leírják >

Tovább

(EGYELŐRE) KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL

Egy héttel az esemény után még csak arról sem érkezett információ, hogy fegyelmi eljárást indítottak volna >

Tovább

VMDK: AZ EGYETEMISTA LISTÁT TÁMOGATJUK A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOKON

A vajdasági magyaroknak meg kell érteniük: ebben a pillanatban az egyetemista lista támogatása szolgálja leginkább a >

Tovább

Nálam egy név emelkedik ki: Öreg Anna

A szabadkai baráti társaság a VMSZ után szintén keményen megorrolt rám. Úgy látszik, sokan a kritikánál >

Tovább

A délvidéki magyarság kálváriája

Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, >

Tovább

VÉDEKEZÉS ÉS AZ UTOLSÓ NAPOK: Hogyan húzzák ki a független média fogait

A rezsimpárti média minden kapcsolatát elvesztette a valósággal, kezdte elveszíteni a mérkőzést a teljes kívülállókkal, azzal >

Tovább

A vajdasági magyar politika ma leginkább egy partra vetett, vergődő hal képét mutatja

A legnagyobb probléma nem egyszerűen az, hogy kevés az ellenzéki szereplő vagy gyenge a szervezettség. Sokkal >

Tovább