Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Jogállam
Öreg Dezső
A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc dandárjában senki sem gondol az emberi jogok megsértéséről szóló törvényre. Amit mi, közönséges emberek hajlamosak vagyunk egyszerűen átvilágítási törvénynek nevezni. Vagy lusztrációsnak – hogy mindenki értse. Pedig azzal is lehetne politikai pontokat gyűjteni. Csak nem biztos, hogy a mostani hatalmi pártoknak. De abból, hogy ezt a törvényt senki sem alkalmazta, a most ellenzékben levők sem, arra lehet következtetni, hogy bizony egyetlen politikai szervezet sem akarja feltárni, kik azok, akiket érintene soraikban az átvilágítási és vezeklési rendelkezéssel bíró törvény. Egy kivételével. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga a napokban 3 év elteltével ismét beterjesztett egy törvényjavaslatot, amellyel 10 évvel meghosszabbítanák az említett törvény érvényességét. Mert az június 11-én lejár.
Néhány napon belül tehát fellélegezhet mindenki, aki, ahogy Bojan Kostreš, a liga alelnöke fogalmazott, „embereket vert, gyilkolt, üldözött, letartóztatott, erőszakosan mobilizált, gyűlöletet szított, elkergetett illetve menekülésre kényszerített”. Tegyük hozzá, azok is, akik beköptek, besúgtak, lázítottak, félrevezettek, és – hogy a mi szakmánk se maradjon ki – téves információkat terjesztettek, szándékosan félretájékoztattak. A liga állítólag abban bízik, hogy az általa javasolt törvényt támogatják majd azok a parlamenti pártok, amelyek a Szerbia európai felzárkózását hirdetik. Mert az átvilágítás fontos eleme a korrupció és erőszak elleni, a független és jobb társadalomért folytatott harcnak – érvel Kostreš. Persze hogy igaza van. És azt hiszem, ennyiben is maradunk, maradhatunk. Mert hiába mondja a párt alelnöke, hogy nem csak azok a felelősek mindazért, ami a sötét kilencvenes években történt, akiket elítélt a hágai nemzetközi törvényszék, illetve, akik továbbra is gyanúsítottak. Hiába figyelmeztet arra, hogy az átvilágítás nyomán senki sem kerülne börtönbe, hogy csupán megneveznék a bűnösöket. Ami – ugye – magától értetődően azt eredményezné, hogy ezek a személyek egy időre nem tölthetnének be közfunkciót. Nem foglalkozhatnának politikával, nem lehetnének bírák, újságírók. Gondolom még tanárok, uram bocsá, papok se nagyon. Hiába, mert most mégiscsak azok vannak hatalmon, akik akkor, azokban a sötét kilencvenes években vezették Szerbiát. Azok is. Nem csak pártok tekintetében, hanem az emberek is ugyanazok. Még akkor is, ha közben megváltozott a párt neve, módosult a politikai szemlélete, átalakult retorikája. Hiába mondja most a nemrégen még hatalmon levő Demokrata Párt nemrégen még ligás színekben politizáló szóvivője, hogy ők támogatni fogják a törvényjavaslatot. Mert az – minden bizonnyal – napirendre sem kerül a parlamentben. Nincs meg hozzá az a hírhedt politikai akarat. Amitől minden függ Szerbiában. A kormányalakítástól az egészségügyi meg iskolarendszer működtetésén keresztül egészen a törvények alkalmazásáig. Ha van akarat, törvényesen járnak el, ha nincs, megfeledkeznek róla. Ilyen egyszerű ez a mi jogállamunk. Ahogy a politikai vagy személyes érdekek diktálják. Meg az erőviszonyok. A korábbi kormány nem alakulhatott volna meg a szocialisták nélkül. Nekik pedig bizonyára volt olyan kikötésük, hogy senki se vegye elő a törvényt. Ne alkalmazza. Nem is tette. 13 évvel a demokratikusnak mondott változások után senki sem akarta megnevezni a felelőseket. Vagy nem bírta. Nem volt hozzá meg a politikai ereje. Most, hogy a „mindenki mindenkivel” politikai valóságát éljük, amikor hajmeresztő koalíciók alakulnak az önkormányzatoktól a köztársasági hatalomig, szinte kizárt, hogy elfogadják a még bő egy hétig érvényes törvény hatályának meghosszabbítására tett javaslatot. Földi csoda lenne, ha megtörténne. Ami azért bosszantó, mert továbbra is névtelenek azok az emberek, akik miatt annyit kellett tűrnie, talán nem lesz patetikus, ha azt mondom szenvednie ennek a népnek. És akik közül sokan – egészen biztosan – ma is sorsokat irányító pozícióban vannak. Megszoktuk – mondaná a blazírt gúnyolódó. Ez a szerbiai valóság – vonná meg a vállát az érdektelen szemlélő. Igazságtalanság – mondja a szélmalmokkal harcoló jegyzetíró.
Következő cikk: A brit Csillag születik döntőjében a magyar látványszínház
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >