Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy tömeggyilkosság anatómiája
„Kelet-Európában néhol ismét „kormányközeli” meggyőződéssé vált az antiszemitizmus, vagy annak nagyvonalú tolerálása. Ara-Kovács Attila (Magyar Narancs):
A bukaresti székhelyű Holokauszt Tanulmányozásának „Elie Wiesel” Nemzeti Intézete nyilatkozatban tette közzé, hogy a Iaşi katonai ügyészség elkészítette a vádiratot annak a tömeggyilkosságnak az ügyében, amely 1941 nyarán a városhoz közeli erdőben történt. 2010-ben itt tömegsírra bukkantak 36 tetemmel, közöttük 12 gyermek, 9 nő és 15 férfi maradványai voltak. A feltárást követő nyomozás – sőt egy ma is élő szemtanú hivatalos meghallgatása – azt is bizonyította: az áldozatok kivétel nélkül környékbeli zsidók voltak. Az intézet igazgatója az esettel kapcsolatban kijelentette:
„A vádirat elkészülte nagyon fontos lépés, hisz 1945 óta ez az első eset, hogy tömegsírt fedeztek fel Románia területén, s az egyértelműen és bizonyíthatóan kapcsolatban áll a romániai zsidóság második világháború alatt lezajlott tragédiájával. Ez az első tényleges eset, ami egyértelműen bizonyítja a romániai holokauszt megtörténtét.”
Az elkészült vádindítvány megnevezi a tetteseket és azt az intézményt is, melynek tagjai végrehajtották a tömegmészárlást. Eszerint 1941 nyarán a térségben a román hadsereg 6. hegyivadász egységének különítménye működött, ennek parancsnoka Gheorghe Stavrescu tábornok volt. Így az is bizonyságot nyert, hogy nem a németeket, hanem a románokat terheli a felelősség. Ennek elismerése is csak most először történik meg.
Persze, titoknak aligha volt nevezhető mindaz, ami – különösen a háború kezdeti éveiben – ott a zsidókkal megtörtént. Különösen a Szovjetunió megtámadása után a román csapatok által megszállt (pontosabban német segédlettel visszaszerzett) Besszarábiában és Bukovinában, illetve ukrán területeken (Odesszában például) követtek el a román csapatok tömeges embertelenségeket. A szovjet visszavonulást követően a két területen visszamaradt mintegy 147 ezer zsidót, elsősorban a román hadsereg közreműködésével helyben kiirtották. Bár 1945 után a román hatóságok megpróbálták mindezt a németek (SS Einsatzgruppe „D”) nyakába varrni, de még az 1947-es kommunista hatalomátvételt megelőzően megjelent Matatias Carp háromkötetes monumentális műve, a Fekete könyv (Cartea neagră), amely feldolgozta a romániai holokauszt dokumentált, lényegében teljes történetét. A szerző bebizonyította: nem csak a megszállt területeken, de Romániában is zsidók tömegei haltak meg a pogromok során (Iaşi, Dorohoi stb.). A háború kitörését követően pedig az üldözésekből a hadsereg egységei is kivették a részüket, együttműködve a helybeli civilekkel. (Ennek állít emléket egyébként az olasz Curzio Malaparte Kaputt című – magyarul is olvasható – tényregénye.)
A mostani vádiratban szereplő Stavrescu tábornokot ugyan 1945 után elítélték, életfogytiglant kapott, s tuberkulózisban halt meg a nagyenyedi börtönben, de a büntetést nem a zsidómészárlásokban való tevőleges részvétele okán rótták ki rá. Stavrescu két helyettese, akiknek ugyancsak kulcsszerep jutott a tömeggyilkosság elkövetésében, még 1945 előtt a fronton elesett. Ugyan az elég hatékony román királyi hadsereg legtöbb magas rangú tisztje is börtönben végezte, de vétkeiket általában a szovjetekkel szembeni tettekben jelölték meg, senkinek sem kellett azért felelnie, amit katonaként a zsidók rovására elkövetett – derül ki az „Elie Wiesel” intézet nyilatkozatából.
Egészen mostanáig, és ez még akkor is fontos fejlemény, ha a várható elmarasztalás már csak post mortem hangozhat el. Hisz egyfajta szemléletváltozást tükröz, ráadásul egy olyan történelmi pillanatban, amikor Kelet-Európában néhol ismét „kormányközeli” meggyőződéssé vált az antiszemitizmus, vagy annak nagyvonalú tolerálása.
Az összehasonlítás eleve adja magát: míg például a kassai gettó volt parancsnokát, Csatáry Lászlót a magyar kormány igyekezett mentegetni, leghangosabb támogatói pedig a futballstadionok lelátóiról éltették emlékét molinóikon, addig Romániában elindul egy ezzel ellentétes folyamat. Hogy az elzüllő mai magyar közállapotok tanulságos és elrettentő látványa játszana-e ebben szerepet, azt nem tudom, de kizárni sem lehet teljesen. A román politikai gondolkodás egyébként is sokszor mutatott meglepő felvilágosultságot olyan esetekben, amelyekben mi erre képtelennek bizonyultunk. Példák egész sora mutatja, hogy a magyar történelemnek nincsenek tanulságai, csak bűnei.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >