Ma Gizella, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Játszd újra, Sam
„A Német Nemzetiszocialista Munkáspárt hajszálpontosan ugyanerre az érvelésre építette a stratégiáját.” Endrődi Gábor (Galamus):
Nem kevesebbet tudhatunk meg a főváros ingyenesen terjesztett, igényes hetilapjából, mint azt, hogy a trianoni katasztrófa nem volt szükségszerű. Maga a kormányfő helyettese vélekedett úgy, hogy ha az első világháború végén a magyar hadsereg és a magyar állam élén nem Linder Bélák és Károlyi Mihályok álltak volna, megtarthattuk volna a történelmi Magyarország magyarlakta területeit.
Tény, hogy az 1918 novemberében Padovában megkötött olasz-osztrák, majd a compiègne-i francia-német fegyverszünet híre a megdöbbenés erejével hatott a Monarchia és Németország közvéleményére. A cári hadsereg összeomlása és Breszt-Litovszk után a közvélemény jórésze szilárdan hitt a győzelemben vagy legalábbis egy méltányos békében. Az első világháború végét jelentő fegyverszünetek aláírásakor a német csapatok jórészt még francia földön álltak, von Machensen tábornoknak a Bánátban állomásozó hadserege harcképes volt. Fel kell viszont tennünk a kérdést: akkor vajon mi vezette az elkötelezetten császárbarát német és monarchiabeli hadvezetést a fegyverszünet aláírására? Miért kért a Monarchia különbékét az antanttól Ferenc József halála után? Károlyi súgott nekik?
Csak érdekességképpen említjük meg, hogy egy kicsi, de a német történelemben később jelentős szerepet játszó alakulat, a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt hajszálpontosan ugyanerre az érvelésre építette a stratégiáját: a világháborút nem a német hadsereg, nem a császári kormányzat veszítette el, tragikus kimenetelét nem az amerikaiak hadba lépése után az antant javára billent erőviszonyok okozták, hanem a pacifistákból, kereszténydemokrata idiótákból és szocialista felforgatókból álló hátország. Megkönnyítette az érvelést, hogy a német katonai vezetés – amely már hónapokkal a fegyverszünet aláírása tisztában volt a valós helyzettel – villámgyorsan átadta a kormányrudat a parlamenti ellenzéknek, rájuk hárítva a megalázó békefeltételek elfogadásának ódiumát. Az érvek célba találtak. Az újrajátszás – ha értesüléseink helyesek – mégsem sikerült maradéktalanul.
Károlyi követett el hibákat, súlyosakat is. Azt az állítást viszont, hogy a padovai, majd a Compiègne-ben megkötött fegyverszünet, a háború fő terhét viselő német hadsereg kiesése után Magyarországnak 1918-ban volt katonai opciója, nyugodt lélekkel illúziónak minősíthetjük. Mai szemmel nézve nem tanulságok nélküli az a helyzet, amikor 1918 októberének végén a hosszú évek óta valótlanságokkal és manipulált híradásokkal etetett közvélemény Berlinben, Bécsben és Budapesten egyidejűleg találta magát szemben a valósággal. Az ilyesmi bizony akármikor megtörténhet, akár máshol is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >