2025. május 10. szombat
Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Egy tábla miatt?

„Akkori politikai nézetei alapján mindenképpen részese volt a háborús nacionalizmus gerjesztésének.”  Friedrich Anna (Vajdaság Ma):

Szarajevó valahogy különlegesen számon tartott város volt sokunk életében. Nem csak a szép emlékű iskolai kirándulások vagy egy-egy ígéretes kultúresemény miatti utazásaink okán, hanem azért is, mert környezetem több családjában is nosztalgiával emlegetett helyszíne volt egy békés időszakban letudott katonai szolgálatnak. Nagy általánosságban nézve azonban a város, amely ilyen befogadó tudott lenni, jelenünkben mégis más miatt szerepel a köztudatban. Az 1992 és 1995 közötti boszniai délszláv háborúban az amerikai Daytonban később elismert boszniai Szerb Köztársaság katonasága általi körülzárása és folyamatos ostroma az, ami képzettársításként Szarajevóhoz kötődik, s ennek folytán az is eszünkbe jut, hogy a 44 havi, állítólag minden idők leghosszabb város-ostroma alatt mennyit szenvedhetett az ottani lakosság. Ennek a szenvedésnek a része minden háborús esemény, mint amilyen a városházának a felgyújtása is. Annak a palotának, amit még az Osztrák-Magyar Monarchiában építettek, s a többi Monarchia-beli épület között is egyike a legszebbeknek. Az 1896-ban megépült palota a délszláv háború idején már nem az adminisztrációt szolgálta, hanem inkább a tudományt, ugyanis itt kapott helyet az egyetemi könyvtár, s azt semmisítették meg a lángok. Erre való emlékeztetőül a háború lezárása után a felújított épületen el is helyeztek egy emléktáblát, amelyen az áll, hogy “szerb bűnözők” 1992 augusztus 25-éről 26-ára virradóan felgyújtották Bosznia-Hercegovina Nemzeti és Egyetemi Könyvtárát, majd tanulságul hozzáteszik: a lángokban eltűnt több mint két millió könyv, folyóirat és dokumentum. S az emléktáblán ott az üzenet is: Ne feledjétek, emlékezzetek és figyelmeztessetek!

Emiatt az emléktábla miatt nem megy most Tomislav Nikolić szerb államfő Szarajevóba, az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésre.

A történészek és politikusok az első világháború kitörését a szarajevói merénylethez, Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége szarajevói meggyilkolásához kötik, s az 1914. június 28-ai merénylet után pontosan száz évvel tartják a megemlékezést Szarajevóban június 28-án, éppen a délszláv háborúban felgyújtott, most már újjáépített városházán, ahol az említett emléktábla is áll.

A szerb államfő távolmaradását indokolva azt mondja, hogy oda kellene mennie, ahol „valaki vádolja a népét”, hát inkább nem megy. Vagyis hárít, ignorál, távolmaradással védekezik.

Nem mintha az emléktáblán a megfogalmazás túl szerencsés lenne, hiszen „a szerb bűnözők” szókapcsolat nemzeti alapon minősíti az elkövetőket, de az is tény, hogy a délszláv háborúban voltak bűnözők, akiknek a nemzetisége szerb. Egy államfő részéről inkább a felelősségvállalás, a megbánás, a bocsánatkérés, az együttérzés lenne az, ahogy viszonyulnia illene azok iránt, akiknek olyan emberek okoztak szenvedést, akik valami módon – most éppen a szerb hovatartozás okán - , ahhoz az államhoz is köthetők, amelynek élére megválasztották. Nem könnyű ezzel szembe nézni, de lehetséges. Voltak és vannak politikusok nagy nemzetek körében újabbkori történelmünk folyamán, akik ezt is küldetésüknek tekintették és meg is tették a konkrét gesztusokat.

A szerb államfőnek azonban a jelek szerint más baja is van ezzel a szarajevói megemlékezéssel. Nem csak a városházára elhelyezett emléktábla zavarja, hanem több más emléktáblának a hiánya is, egészen pontosan az, hogy a száz évvel ezelőtti szerb merénylőnek nem állítottak szobrot Szarajevóban, tehát nem tekintik hősnek, amiből – szerinte - az következik, hogy a szerb merénylőt és szerb anarchista szervezetét negatív kontextusba akarják helyezni és a világégésért a szerbeket akarják hibáztatni.

Szerbia az első világháborúban kétségkívül sokat szenvedett. De jól járt, s erre való tekintettel a szarajevói merénylet negatív megítélése reá nézve nem sok következménnyel jár. A délszláv népek újonnan jött államának az élére szerb király került, egy nagy kiterjedésű ország fővárosa lett Belgrád, maga Szerbia pedig kiterjesztette határait, amelyek a második világégés és a délszláv háború után is megmaradtak. E határok között a mostani szerb állam az Európához való csatlakozást, a szomszédokkal és az európai népekkel való együttműködést választotta, ami konkrét vállalásokkal is jár. A probléma az, hogy ezekben a vállalásokban a közelmúlt eseményeiért, közöttük a délszláv háborúban elkövetett szörnyűségekért való erkölcsi felelősségvállalás is beletartozik, s a szerb államfőnek ez esik inkább nehezére, hiszen ha fizikailag nem is, de akkori politikai nézetei alapján mindenképpen részese volt a háborús nacionalizmus gerjesztésének. Nemzeti érzelmeiben topogva most sem tud túllépni saját korlátain.

2014. június 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább

Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába

Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >

Tovább

Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet

Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >

Tovább