Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nemzeti válogatott
„Minimum 15 játékos volt olyan, akinek az ükapja biztos nem az Alpok lankáin terelgette a Milka-tehenet.” Mátyás Győző (168 Óra Online):
Végre valami, amit a FIFA – legalább részben – jól csinál. Nem mondom azt, hogy a rasszizmus elleni küzdelem leghatásosabb módja az volna, hogy a világbajnokság negyeddöntőin a csapatkapitányok felolvasnak egy, amúgy minden szempontból támogatandó felhívást –, de legalább a nagy nyilvánosság előtt foglalkoznak az üggyel. Mert ezeket a jeleneteket sok százmilliónyian látják világszerte.
Az más kérdés, hogy ha már a FIFA illetékesei egy ilyen kampányt terveznek a jó ügy érdekében, akkor arra is lehetne gondjuk, hogy a saját szervezetük elnökére valami szájkosárfélét helyezzenek, hogy ostoba nyilatkozataival ne tudja lejáratni, erkölcsileg dezavuálni a rasszizmus elleni harcot. Márpedig miután a katari vb odaítélése miatt kirobbant a korrupciós botrány, a derék Joseph Blatternek sikerült azt nyilatkoznia, hogy „Támadják a FIFA-t a katari vb miatt, és sajnos a diszkrimináció és a rasszizmus áll a háttérben.”
Jó, én tudom, hogy egy ilyen megagittegylet vezetéséhez nem szükséges csillámló intellektus, de azért azt még egy Blatter is megérthette volna, hogy nem elsősorban az a kifogás tárgya, hogy arabok kapták a világbajnokság rendezési jogát, hanem az, hogy túl arcátlanul olajozták meg a bizniszt.
Pedig ha már a FIFA-elnök a diszkrimináció bűnét emlegette, akkor üdítő ellenpéldaként akár a saját honfitársai esetét is említhette volna. Merthogy a svájci válogatott kapcsán talán nem is annyira a rasszizmus, hanem a vele egy tőről fakadó xenofóbia rabjai kaptak méretes pofont. A világbajnokságra nevezett svájci válogatott 23-as keretéből minimum 15 játékos volt olyan, akinek az ükapja biztos nem az Alpok lankáin terelgette a Milka-tehenet. Egy csupa albán, bosnyák, macedón, elefántcsontparti, zöld-foki szigeteki származású focistából álló csapat a Svájc nevű országnak, még inkább a svájci nemzetnek szerzett dicsőséget. (Sokkal nagyobbat, mint az amúgy tőről metszett svájci Blatter.) Látni lehetett: az albán származású Shaquiri mesterhármasát még a „svájci” svájciak is kitörő lelkesedéssel ünnepelték, és azokban a pillanatokban nyilván úgy érezték: most jó lenni svájcinak.
Az persze már más kérdés és igazi talány, hogy milyen hatósugarú is ez a lelkesedés. Vagyis, hogy egy a futballpályán gólt lövő bosnyák az svájci nemzeti hős, de odahaza a kisvárosban a helyi bosnyák származású takarító már „mocskos bevándorló”, akit haza kellene zsuppolni. De lehet, hogy az amúgy eléggé betonfejű drukkert éppen a bosnyák-svájci válogatott és társai segítik ahhoz a felismeréshez, hogy svájci az, aki annak vallja, érzi magát. Persze lehet az is, hogy a törzsi nemzetfelfogást vallók számára ezek csak labdával ügyesen bánó menekült zsoldosok, akik véletlenül svájci színekben játszanak, de ettől még ausländerek.
Nem tudjuk. Csak azt, hogy azért ez a példa erősen megbolygatta az etnikai alapú nemzetfogalom értelmezési kereteit. Hiszen ezek a játékosok, s nem csak Svájcban, igenis kiválasztottként (auserwählt!), a hon kiemelkedő tagjaiként képviselték a nemzetet.
Amúgy azt érdekes megfigyelni már évek óta, hogy a különböző származású focistákat egyesítő csapatokat mind a gazdasági-társadalmi szempontból legfejlettebbnek számító európai országok állítják ki. Vegytiszta etnikai nemzeti válogatottak az afrikai meg a dél-amerikai országok csapatai; bosnyák vagy német felmenőkkel bíró bekkel, mondjuk, Kamerun nem fog egyhamar kiállni.
Lehet tehát azon az alapkérdésen tűnődni ismét, hogy végül is melyek egy adott nemzethez tartozás döntő kritériumai. És különösen érdekes kérdés ez azokban az időkben, amikor Európában ismét megerősödött az etnikai nemzetfogalom iránti vonzalom, és ettől egyáltalán nem függetlenül megerősödtek az idegengyűlölettől és előítéletektől vezérelt szélsőjobboldali politikai pártok.
Amúgy nem is olyan régen történt, hogy Dani Alves, a Barcelona jobbhátvédje szöglethez készülődött egy spanyol bajnokin, mikor is az ellenfél „szurkolói” bedobtak neki egy banánt. Alves a lehető legnagyobb természetességgel felvette a gyümölcsöt, beleharapott egy jóízűt, majd kidobta a maradékot a partvonalon túlra, aztán elvégezte a szögletet.
Na én ezt a jelenetet vetíteném a rasszizmus elleni küzdelem jegyében a vb meccsek előtt óriás kivetítőn a helyszínen, és a tévéképernyők milliárdjain.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >