Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A „bármi” éppen megtörtént
„Vajon az RMDSz programjának, mely pontjában hisznek még az elfideszeződött kiskirályok.” Magyari Nándor László (Systemcritic):
Tusnádon a kocka ismét el lett vetve, és míg repül bármi megtörténhet. Nincs sok újdonság, viszont az összképet tekintve, mégis van némi „meglepi” Orbán idei, Tusnádon elhangzott, programatikus diskurzusában. S mint a politikában lenni szokott, a beszéd egyben cselekvés is – a falra festett ördög már száll is lefele a falról – a vízió politikai valóságként behatárolja, és szabályozza világunkat. Az a politikai filozófia, hatalmi és államszervezési rendszer, melyet a magyar miniszterelnök szombaton bejelentett – a kurzus, melyet eddig többnyire homály födött, de annak ellenére működött, hiszen most éppen a „folytatás”-nál tartunk – ritkán volt integrált rendszerként, politikai projektként nyilvánosan megfogalmazva. Vagy legalábbis nem Európában és nem a II. világháborút követő évtizedekben. (Utoljára talán Mussolinitől hallottunk a mostani beszédben felvetett gondolatokról és krédóról: a szabadság és egyenlőség kárhoztatásáról, az erő dicséretéről, az autokrácia imádatáról, haladásellenességről, (köz)munka alapú társadalomról, stb.!). A meglepetést a demokrácia végének az a frank, közvetlen és derűs bejelentése okozhatja, amellyel Orbán mikrofonhoz ült, és egy szép nyári szombat délelőttön, újra elkápráztatta közönségét. Az „illiberális demokrácia”, mint fényes jövő lett ugyanis bejelentve, és ha valaki nem pontosan értette volna, hogy miről is beszél, annak példákat idézve segített a vezérszónok. Eszerint a jövő az orosz, kínai, török állammodell (mit vétett itt Szingapúr és India, az számomra már tényleg talány, mint, ahogy azt sem értem, miért nem lett a Boko Haram és Észak-Korea felsorolva?), az oligarchikus, és autoritér, áldemokratikus rendszerek, félkomcsi, zavaros és kiszámíthatatlan szerveződések, nacionalista és fundamentalista rezsimek példája. A nagy bejelentések politikusa, és az illúziókeltés nagymestere csupán érveket (bár kétséges, hogy lennének ilyenek) felejtett el felsorakoztatni nyugati demokráciát temető kinyilatkoztatásakor (hacsak egy félreértett, és összefüggéseiből kiemelt, bárdolatlan és tisztességtelen álhivatkozás nem számít annak, amit egy harvardi professzor elemzéséből koppintott szövegíró). Talán arrogáns, lekicsinylő gesztusait szeretné érvként eladni híveinek, azon heherészve, hogy bezzeg az amerikai elnök perbe fogható, nem úgy, mint ő, aki jól is nézne ki, ha leváltható lenne? Ami különösen aggasztó Orbán tusnádi, urbi et orbi elmondott szövegelésében, a nyugati demokráciák végének ujjongva való bejelentésében, az a vastaps ami követte. Az, hogy egy demokrata ember sem akadt sem pódiumon, sem a tömegben, aki értetlenségében zajongjon vagy kéretlenül is kérdezze a rétort: ugyan mi változott meg, miért hogy Magyarország kifele fordult az EU-ból, hogy feladta azokat a demokratikus és szabadságeszméket, mellyel a rendszerváltás indult, hogy elfeledte ’56-ot, és ma Moszkva fele tekint? Az idei tusványos a magyar demokrácia végének örömünnepévé változott! Vajon erre szavaztak az „egyes” és a kettős állampolgárok? Tényleg „ezeket az oroszokat várták”? Magyarországot putyinland-nek álmodták volna a fülkeforradalmárok? Kétlem – és a magukat jobboldalinak, de (még) demokratának mondó értelmiségiek és szóvívők hallgatása talán jelzi is ezt – inkább hiszem, hogy a vezér mindenkit átvágott, olyan irányba szaladt, melyet csak ő akart, és amely zsákutca: követhetetlen.
És akkor el ne feledjük, az antidemokratikus vízió, melynek elemeit az elmúlt négy évben már építgette a magyar kormány (többek között az új alkotmány, mely már nem is alkotmány, csak alaptörvény, az AB hatáskörének megnyírbálása, médiaszabadság (gazdasági) korlátozása, gazdasági és piaci mechanizmusok fölötti kontroll, stb.) itt, Romániában, Székelyföldön lett bejelentve, egyes helyi vezetők és jobboldali politológusok, meg értelmiségiek lelkes tapsától kísérve. Hogy Tőkés és csatolt részei (EMNx-ek) észre sem veszik (illetve – busás brüxelli fizetés és egyéb támogatások ellenében – elhallgatják), hogy az oly sokat sulykolt autonómia, az Orbán által most éppen elkárhoztatott nyugati típusú liberális demokráciák szerves része, hogy a kisebbségek önrendelkezéshez való joga csak ott működőképes, ahol nem csupán a többségi elv működhet, hanem az állam garantálja ezt a jogot, függetlenül akár a többségi akarattól is, nem meglepő. De, hogy székelyföldi, magukat megveszekedett autonomistának mondó diplomás eremdéeszes vezéreink tapsolni tudnak az illiberális demokráciának, az orosz, török, kínai modellnek, az mégiscsak furcsa. Vajon az RMDSz programjának, mely pontjában hisznek még az elfideszeződött kiskirályok (ismét csak Tamás, Antal, Borboly), vajon, mely kitétet értelmezik kívánatos illiberális demokrácia-építésként? És ha majd a román miniszterelnök vagy államelnök az orbáni modellt fogja mérvadónak tekitneni a romániai kisebbségpolitikára nézve – magyarán a kurdok és ujgorok sorsára szeretne juttatni – azt rezignáltan elfogadják székelyföldi kiskirályaink, vagy önfeledten tapsolni is fognak hozzá? És itt a költői kérdés, vajon miért hallgatnak a központból vezető urak/hölgyek, hogy vélekedik a nyugati demokráciától való elfordulásról Kelemen és Borbély? És ha a magyar vezér ma a civil társadalmi szerveződéseket (NGO-k) „idegen ügynökök szervezeteinek” mondja, vajon holnap nem léphetne fel a román állam hasonló filozófiával a magyarországról támogatott Sapientia Alapítvány, vagy a Demokrácia Központok, vagy sajtóorgánumok, esetleg éppen az ottani támogatást osztó RMPSz ellen? Egy iyen fellépést is taps fogadna, vagy meg sem állnának az éppen, szavakban bukott Strassbourgig a felháborodott, dühtől tajtékzó vezéreink? Tessék mondani az etnikai alapú nemzetállam Orbán által vizionált képe rendben van, csak ha majd más mondja/teszi ugyanezt, akkor fogunk tiltakozni, honnan a többes mérce moráljának ez a cinikus áhitata, vagy mindnyájunkat palimadárnak néznek?
És végül van még egy félelmetes félmondata a „vezérlő tábornoknak” miszerint, ha a román állam nem támogatja az itteni magyar közösséget, ha az a költségvetésből nem kapja meg „a neki járó (sic!) forrásokat”, akkor azt a magyar államtól megkapja. Abban a kontextusban, ahol a jövőről az a legbiztosabb tudás, hogy „bármi megtörténhet”, ez bizony csak azt jelentheti, hogy a magyar kormányfő, olyan lepésekre készül, melyekre válaszként a román kormány megvonhatja a „nekünk járó” támogatást (kettős állampolgárok, most kéretik figyelni!) és, akkor majd ő, mint magyar állam (sic!), fog beavatkozni, támogatni. Az idei tusványos a vég kezdete...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >