Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A „versenyképes keresztény”
„Ekkor marhaságokat csak Orbán külügyminisztere tud mondani vagy sugallni.” Aczél Endre (Galamus):
Szijjártó Péter külügyminiszter Presse-interjújában igazi gyöngyszemre akadtam. Idézném: „De azt mondjuk: a mi demokráciánk keresztény, Európa keresztény kontinens. Minél inkább eltávolodunk keresztény gyökereinktől, annál rosszabb lesz a helyzetünk. Európának újra keresztényebbé kell válnia, hogy visszaszerezze versenyképességét.”
Magas a labda, de miért ne ütném le?
Kedves ifjú barátom! Olyan nincs, hogy „keresztény demokrácia”. A német CDU (Kereszténydemokrata Unió, katolikusok és protestánsok gyűjtőpártja) például azon a nézeten van, hogy „a keresztény hitvallásból politikai cselekvés nem következik”. (A néhai Szabó Iván pénzügyminiszter személyes közlése.) Kereszténydemokrata pártok ugyan számosak vannak, de én soha, egyikőjüktől (németektől, olaszoktól, spanyoloktól továbbá a bizánci kereszténységhez tartozóktól) soha, de soha nem hallottam, hogy a demokráciájuknak „keresztény gyökereik” lennének. Ilyesmi még az Egyesült Államok alapító atyáinak se jutott eszébe, noha ők is hibátlan keresztények voltak. (Istenben hiszünk – ez volt a hitvallásuk.) De ha már valóban vannak „keresztény gyökerek”, akkor legyen szabad utalnom a katolikusok csúcsteljesítményére, az inkvizícióra, vagy éppen a harmincéves háborúra, ahol katolikusok és protestánsok kiirtották a német népnek majdnem a felét. Igaz, még jóval azelőtt, hogy demokráciáról egyáltalán beszélni lehetett volna. De a „gyökerek” ott voltak. És milyen szép virágok nőttek ki belőlük a XX. századra?! A tömegggyilkos dél-amerikai katonai diktatúrák például: a brazil, a chilei, kivált az argentin. És vajon hiányozhat-e egyetlen kolumbiai vagy mexikói drogbáró a vasárnapi miséről? Kétlem.
A modern demokráciák megszületésében a keresztény hit az égadta világon semmilyen szerepet nem játszott, már csak azért sem játszhatott, mert idő múltán hinduisták, buddhisták, sintoisták, sőt imitt-amott moszlimok is példaszerű demokráciákat hoztak létre és működtetnek mind a mai napig.
Ugyan mit ért ifjú külügyminiszterünk – a kereszténydemokrata partnernek való átlátszó benyaláson kívül – hogy távolodunk keresztény gyökereinktől? Túl sok az ateista, kevés a templomjáró?
Térítse meg őket! (A magyar népesség legfeljebb 10 százaléka gyakorolja rendszeresen a vallását. Egyházi esküvőt tart, megkeresztelteti a gyerekét, aztán annyi. Tisztelet a kivételnek: a templomnak a közelébe se megy, legfeljebb falun, ahol egymást lesik az emberek, és az istentisztelet is csak arra jó, hogy utána kocsmázni lehessen.) Továbbá: érje el, hogy a középkori rítus szerint tíz falu építsen egy új templomot, ha hiány volna belőlük, de momentán trafikból nincs elég. Még továbbá: sok a homoszexuális, leszbikus és mindenféle deviáns alak? De hát az isten szerelmére: ezek java jó keresztény vagy az akar lenni, és Ferenc pápa éppen most öleli őket vissza a legszebb keresztényi erény, a tolerancia nevében!
Kevésbé frivol hangütésben: azok a hajdani politikai nagyságok (Schuman, de Gaulle, Adenauer), akik létrehozták az európai integrációt, még véletlenül se azért tették, mert „keresztény tömböt” óhajtottak volna teremteni Nyugat-Európában, hanem azért, mert háborúk helyett (az I. világháború összes hadviselője – Törökországot leszámítva – keresztény volt), békét, egyetértést, gazdasági együttműködést akartak. (Adenauer történetesen gyűlölte a porosz protestánsokat, örült is, hogy az NDK-ban ragadtak.) Politikusok voltak, nem „keresztények”, még ha templomjárók voltak is olykor. De biztos hogy nem a papjaiktól, a papjaikból merítettek, akiknek sejtelmük sem volt a politikáról.
Minden tortán van egy hab. Ezt Szijjártó akkorára fújta, hogy a lélegzetem elállt. Direkt összefüggést teremtett a keresztény gyökerekhez való visszatérés és az európai versenyképesség visszaszerzése között. Namármost, túl azon, hogy a hit és a versenyképesség körülbelül olyan kapcsolatban van egymással, mint a csizma és az asztal, ezt egy olyan külügyminiszter állította, aki a „keleti nyitás” orbáni főmegbízottja, s ha mással nem, a saját szemével látta, hogy kik a versenyképesek. Nem épp a keresztények. A kínaiak, az indiaiak és a törökök. Maga Orbán mutatta fel a példaképeit. Ép ésszel el lehet képzelni, hogy ha mi keresztényebbek leszünk annál, mint vagyunk – bármit jelentsen is ez, én például fokozatokról nem tudok –, akkor egyik napról a másikra versenyezni fogunk a kínaiakkal? A kutatás-fejlesztés, az innováció, az okos oktatás, a tőkeerő, a marketing etc. nem számít, csak a hit? Avagy: létezik olyan, hogy mindez keresztény köntösben jelenjék meg? Önmagában attól, hogy valaki „mélyen” keresztény, máris versenyképesebb?
Ekkor marhaságokat csak Orbán külügyminisztere tud mondani vagy sugallni. Árulkodik a szellemi nívójáról. Több mondanivalóm nincs.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >