Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Szülinap
Az ifjúsági staféta csak azért nem indult el, mert előtte Karadžićot kell átadni
Bódis Gábor
Még nem vált nemzeti ünneppé augusztus 20-a, de már nem kell sokat várni. Szeretett Nagy Főnökünk, aki Tajtékzó Bikából Ülő Bikává fejlődött, pontosan ezen a szent napon látta meg a napvilágot 53 évvel ezelőtt.
Komoly belgrádi megfigyelő körök hónapok óta azon vitatkoznak, hogy vajon S. M. egyidős-e Mick Jaggerrel, a Rolling Stones nevű veterán együttes énekesével. Utóbb kiderült, hogy a brit alattvaló eléggé el nem ítélhető módon két évvel fiatalabb Elnökünknél. És bár zavaros közéleti szereplésével és magánéletével éppen elég baj volt, azért még meg sem közelítheti a Dedinjei Lakót.
Nos, az idei történelmi nap minden nagyobb kilengés nélkül múlt el, ha csak az nem nevezhető szülinapi ajándéknak, hogy a boszniai 5. hadtest bevonult Velika Kladušába, ahol a (szintén) Nagy Bábó székelt, mint a Cazini Köztársaság mindenkori és egyben utolsó elnöke. Fikret Abdić skalpja azonban sokkal inkább Alija Főnök övébe való, noha az is igaz, hogy ha a Mi Nagy Főnökünk nem veszi le róla a kezét, akkor még most is ott viháncol Zágráb, Krajina és Bihać között. Sorsa felől mégse legyenek aggályaink, hiszen horvát diplomáciai útlevele is van, és valószínűleg Zágrábban, Abbáziában, Kninben, sőt Belgrádban is vendégül látják, ha nem is szívesen.
S. M.-nek nagyobb falat kellene ajándék gyanánt. Emiatt eddig még nem látott show műsort élvezhetnek mindazok, akiknek az a szerencse jutott osztályrészül, hogy nézhetik a Szerb Televízió adását. Az ún. boszniai Szerb Köztársaság hétvégi referenduma előtti „bizonyítási” eljárás látványosabb lesz, mint az évekig művelt háborús uszítás. A bemelegítőt egy Lilić nevű, államelnöknek titulált volt maneken szolgáltatta múlt pénteki fellépésével, amikor is a rosszabb sorsot is érdemlő boszniai szerb vezetést olyan vádakkal illette, amilyenekre még az ultrafundamentalista szarajevói Ljiljan című lap is méltán büszke lehetne.
Saját skalpjával még mindig a saját feje búbján az inkriminált Karadžić Banja Lukába futott, hogy mítingen szilárdítsa meg hatalmát, amelyet a világ minden tájáról veszélyeztetnek. Ezzel egyidejűleg a Nyugat még mindig nem tudja, hogy higgyen-e Miloševićnek. A mindig kavaró britek és franciák azt állítják, hogy a Drinán van blokád, míg az amerikaiak szerint mindez csak szemfényvesztés. Egyik haditudósítójuk arról számolt be egy szerb ellenőrzés alatt álló boszniai városból, hogy ott ugyan van hiány joghurtban, de üzemanyagban és kézifegyverben aligha.
Az elmaradhatatlan Nyugat, tévedésre mindig kapható kommentátorai segítségével, az örök misztikum után kutatva talált egy újabb kulcsfigurát, ezúttal Mladić tisztes tábornok személyében. Neki az a legnagyobb titka, hogy július vége óta csupán egyszer jelent meg a nyilvánosság előtt, méghozzá Karadžić társaságában, amint éppen békésen kapálgatott. De mit gondolt időközben? Vajon azt-e, hogy S. M. (vagyis az ünnepelt) nyomatékos kérésére megdönti eddigi főnökét, a rulettre nemcsak verset költő ideggyógyászt, vagy fogja magát, és többezredmagával átkel a Drinán, szól a felemás színezetű Jugoszláv Hadseregnek, hogy csatlakozzon hozzá, és bevonul a dedinjei villába. Ahonnan ezt követően nem indulhat a tervezett ifjúsági staféta, mert a pravoszláv egyház nem az ilyen békés rituálékat támogatja.
Ez utóbbi feltételezés annyira vad, hogy hajtásai már csírázáskor elhervadtak. Így aztán meg lehet mindenkit nyugtatni, hogy staféta igenis lesz. Ha már az önigazgatást is visszaállítják... Az ifjúság adva van – háborús rokkantak csak nézőnek jelentkezzenek! –, a szivaros ünnepelt szintén, a szocializmus virágzik. És ebben is Szerbia mutatott példát a többi oktondi kelet-európainak. Itt nem volt semmilyen átmeneti időszak, nem kellett egy Antallt kijátszani, hogy ismét Horn jöjjön. Egyébként az anyaországban is ajándékoznak. Szent István-nap lévén az új miniszterelnök azt mondta, hogy nem lehet csak a bérből élőknek viselniük a közterheket, hanem vagyonadót kell bevezetni”. A koalíciós (jóval) kisebb partner nevében a pártelnök, Pető ezen csak elképedni tudott. Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér.
Maradjunk azonban a magunk háza táján, vagyis a stafétánál. Egyetlen kikötésünk van csak: ne érintse a Virágházat! Tudj' Isten, még felébresztik az Öröknyugvót, és az takarodót fúj. És a tábornokok ismét tizedesek lesznek.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Teher az ellenzéknek
A Diákmozgalom ezzel szemben meg sem próbált a régi módon kifutópályát építeni. Ezért vannak a plenáris >
A „pragmatikus” politika
„Az, hogy paranoiás vagy, még nem jelenti azt, hogy nincsenek a nyomodban” – hangzik a cinikus >
Manapság már nem égetik el a „káros könyveket” csak kiiktatják a közéletből
Már régen belenyugodtam, hogy nagy hatalomnak vannak ilyes kis politikai bosszúi, és tudom, hogy ebben nem >
A kisebbségek szabják meg a többséget?
Orbán bukása a VMSZ számára hatalmas sokk volt: egyrészt elveszítette patrónusát, másrészt az új magyar kormány >
A hármas
Világos a kép: vagy megragadjuk a lehetőséget, és szavazatainkkal támogatjuk azokat, akik jobbulást, haladást, fejlődést akarnak >
A harmadik magyar az Egyetemisták listáján
„Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret.” Teng Hsziao-ping szavai jól leírják >
(EGYELŐRE) KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL
Egy héttel az esemény után még csak arról sem érkezett információ, hogy fegyelmi eljárást indítottak volna >
VMDK: AZ EGYETEMISTA LISTÁT TÁMOGATJUK A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOKON
A vajdasági magyaroknak meg kell érteniük: ebben a pillanatban az egyetemista lista támogatása szolgálja leginkább a >
Nálam egy név emelkedik ki: Öreg Anna
A szabadkai baráti társaság a VMSZ után szintén keményen megorrolt rám. Úgy látszik, sokan a kritikánál >
A délvidéki magyarság kálváriája
Egy jelentős vajdasági magyar alkotó új könyve már nem a vajdasági magyar könyvkiadás keretében jelenik meg, >
VÉDEKEZÉS ÉS AZ UTOLSÓ NAPOK: Hogyan húzzák ki a független média fogait
A rezsimpárti média minden kapcsolatát elvesztette a valósággal, kezdte elveszíteni a mérkőzést a teljes kívülállókkal, azzal >
A vajdasági magyar politika ma leginkább egy partra vetett, vergődő hal képét mutatja
A legnagyobb probléma nem egyszerűen az, hogy kevés az ellenzéki szereplő vagy gyenge a szervezettség. Sokkal >