2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A szankciók árnyékában

Ha megszűnnek, akkor Miloševićet megkoronázzák. Ámen.

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Egy életmű fontos állomására érkez(t)ünk a napokban. A Nyugat hosszas téblábolás után beadja a derekát, és Csurkin ajándékba viheti az Elnöknek a repülőtér megnyi­tását. A sportolók ismét kifuthatnak a nemzetközi pályákra, megint le­het majd gyönyörködni a Miki egérben. És mindezt minek a fe­jében? Csak azért, mert száz-egy­néhány nemzetközi megfigyelő ólálkodik majd a Drina mentén.

A csodadinár után megszületik a másik csoda is. A „népirtó” szankciók és össznemzetközi össze­esküvők egyszerre csak meg­szelídültek. Minden a helyére kerül. Karadžićék természetesen az er­dőbe. Jobban mondva a fára.

Nem mindenki tudja ám követni ezeket a fordulatokat. Így a le­szédültek listájára került Aleksandar Tijanić (a Napló indulásakor szer­zőnkként szerepelt, de akkor még a fordulatai előtt állt), a Politika TV vezetője, aki pedig az elnökfeleség, Mirjana védőszárnyai alatt repde­sett. Jól értesült belgrádi körök szerint az eset a következőképpen zajlott le:

Milošević néhány héttel ezelőtt elrendelte, hogy Karadžić többé meg nem jelenhet a Szerb Televí­zió műsoraiban. Sőt olyan körkér­déseket kell bemutatni, amelyekből csak úgy sugárzik a szerb nép egységes kiállása Dedinje mellett. Véletlenül az egyik harmadik híradóban mégis elhangzott egy olyan véleményecske, hogy esetleg talán a paleiak is labdába rúghat­nak még.

Milošević azonnal felhívta Vučelićet, a Szerb TV ingatag vezér­igazgatói székében ülő 68-as értelmiségit. Ez utóbbi, kutyaszo­rítóba kerülve, elkezdett árulkodni. Besúgta a főnöknek, hogy a kon­kurencia, vagyis az állami televízió ingerenciáit átvenni igyekvő Politi­ka TV szinte állandóan Karadžićék számlájára szajkózik. Ezt ő, mármint Vučelić, be is tudja mutatni, hiszen kazettára vette Tijanićék gaztetteit. El is sietett, hóna alatt az inkriminált filmanyaggal Dedinjére. A Vezér néhány percnyi nézés után el­szörnyülködve és a dühtől fuldokol­va felhívta Minovićot, a Politika-ház ügyesen lavírozó elnökét, és Tijanić fejét követelte. Ez utóbbi, vagyis Minović, felhívta a részvényeseket, akik másnap annak demokratikus, a népakaratot legmesszebbmenőbben tiszteletben tartó módján me­nesztették a jobb oldalakat is ki­fogott újságírót.

A történet sántítana, amennyi­ben nem esne szó a feleségről, Mir-janáról, aki rendszeresen ebédelt pártfogoltja, Tijanić társaságában – legalábbis a már említett jól értesült belgrádi körök szerint. Hogy nem vette védelmébe a megárvult tévé­főszerkesztőt? Erre is megvan a válasz: az események éjszaka ját­szódtak le, és mire Mirjana feléb­redt, már minden el volt intézve!

Persze, amilyen szépen fejlődnek a vajdasági magyar demokratikus viszonyok, elképzelhető, hogy Ágoston odaszól, akinek még tud, ez esetben az Új Hét Nap „füg­getlen” hetilaphoz, és meneszti az illetékes elvtársat. Ezt követően megfigyelőket telepítenek a még létező magyar hetilapok szerkesz­tőségeinek határára. Egyébként ezek a határmezsgyék könnyen felismerhetők, különösen ha az ember folyamatosan olvassa az első igazán vajdasági magyar állami lap (az Új) vezércikkeit. Itt élvezkedhetnek a bélyeggyűjtők, hiszen a pártelnök-cikkíró mindenkire, aki a VMDK hathatós támogatása el­lenére még mindig él és mozog, bélyeget ragaszt. Megvallva őszin­tén, én nagy élvezettel olvasom ezt a sajátos felosztásos játékot. Végre megismerem a vajdasági magyar politikai erőket.

Ennyi kitérő azonban untig elég a szomorú közeli valóságra, annál inkább, mert a „nagyok” ügye sokkal izgalmasabb. Jelen pillanat­ban, nem tudom, hallották-e, a legveszélyesebb szó a megfigyelő. Olyannyira, hogy a Szerbiai TV-ben fővesztés jár annak, aki ki meri ejte­ni a száján. Egyes belgrádi, sta­tisztikára hajlamos megfigyelők kiszámították, hogy a Napló mosta­ni száma megjelenésének napján, pontosan 17 nap múlt el az élet­veszélyes kifejezés nélkül. Sőt, még a megfigyelőkre esetleg emlékeztető vagy arra asszociáló szavak is tilal­mi listára, vagy jobbik esetben a ritkítás sorsára jutottak. Ilyen például a határ szó. Határtalan játékok – élhetnénk egy valamikori rossz fordítás szellemességével.

De nem vele élünk, hanem azokkal, akik ezeket a játékokat napról napra kitalálják. És az egész­ben az a legellentmondásosabb, hogy ha ez a rezsim tényleg – ter­mészetesen csakis a hatalma meg­tartása miatt – most békegalambot játszik, akkor nem ezt kell akadá­lyozni, hanem ebből minél több hasznot húzni.

Például azt, hogy a több tízezer vajdasági, nemzetközi tapasztala­tokkal felvértezve, esetleg visszatér­het, az éhenhalás veszélye nélkül. Utópia? Az. Betevő falatként egyelőre csak ez van.

1994. szeptember 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább