2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Vázlatok a szubkárpáti klíma lényegéről

(Részlet)

Soós József
Soós József
Vázlatok a szubkárpáti klíma lényegéről

Szinte észre se vesszük, olyan hirtelen jön a völgyek felől a morajlás, előbb mintha függöny lenne, csak sűrűn és ferdén szitál, aztán, ahogy nagyobbak és nehezebbek lesznek a csöppek, derékszögbe fordul és veri a betont, sorozatokat lő a tornác paláján.

Felhőszakadás a Senyőn. Ezért nem találtam hát a mókusokat Pillérék házánál! Imre mesélte ugyanis egyszer régen, amikor itt jártunk, hogy megfigyelte, a mókusok jó előre megérzik, ha elromlik az idő. Már fél nappal az eső, vihar előtt nyugtalanok lesznek, ide-­oda ugrálnak a fákon és sajátos füttyöt és csattintást hallatnak, ami különben nagyobb izgalom esetén szokásuk.

Az első jelekre eltűnnek fészkeikben.

A professzor leüti a futómat és azt mondja, bármennyire is huzatos ez a vidék, itt általában mégis hosszabb időre megrekednek a felhők.

Olajzöld Niva zúg fel a kanyarban, kerüli a virágágyást a tisztás közepén, szinte bemenekül az eső elől a tornácra. Bemutatkozunk, kezet fogunk a sakktábla fölött: Bakk Imre és Enikő.

Az első „lefelékanyar” erdészházának új lakói ők.

Imre erdőmérnök, s amikor megkér­dem, honnan került ide a Zemplénbe, szinte egy szuszra mondja el:

– A Marosvásárhely melletti Szászré­genből jöttünk. Voltak ott szászok, ma­gyarok, románok, zsidók. De főleg magyarok: gyermekkoromban román szót alig lehetett ott hallani. Aztán meg­kezdődött a lassú kivándorlás, először a zsidók mentek el, azután a szászok, vagyis azok, akikről a település a nevét kapta. Utánuk pedig a magyarok. Főleg az úgy­nevezett forradalom után váltak ilyenné a viszonyok, vagyis amikor éppen Szászrégenben megalakult a hírhedt Vatra Romanesca magva, ott eresztett gyö­keret, s onnan szőtte be Marosvásárhelyt. Szászrégenből indult el ez az egész szörnyű nacionalista, újfasiszta – nem is tudom, minek mondjam – társaság.

– Nem volt más hátra, a feleségem átjött turistaként, s aztán itt maradt. Én később indítottam el az áttelepülési eljárást, amikor már kicsit lehiggadt a helyzet. Tehát legális úton jöttem át, aztán ren­deztük a feleségem papírjait is. A múlt év július elsejétől léptem munkába a Nemzeti Parknál a Zempléni Tájvédelmi Körzet vezetőjeként.

Szerencséje volt a szakmájával, azt csinálhatja itt is, amit odaát.

– Nézze, egész gyermekkorom a Györgyéni és a Kelemen-havasok lábánál telt el, megszerettem a hegyeket, az er­dőt, a kristályos, pisztrángos hegyi pata­kokat. Ezért határoztam el keményen, hogy csakis olyan szakmát választok, ami nem szakít el a természettől, az erdőtől. Mindenképpen erdőmérnök akartam len­ni. Nem volt könnyű bejutni egy ma­gyarnak az egyetemre, nagy volt a konkurencia, és nagyon figyeltek arra, hogy bármennyien is jelentkeztek, hat­-hét százaléknál több magyar ne jusson be. Nekem nagy nehezen, harmadszorra sikerült. Azt mondtam, nem és nem ha­gyom magam!

– Visszatérve a Senyőre, ez egy csodála­tos vidék, csodálatos az egész Zemplén. Egy kis része a Kárpátoknak. Tulaj­donképpen, ha geológiai szempontból nézzük, a Györgyéni havasok, a Kelemen-­havasok egészen a Tátráig mind egy kép­ződmény, ugyanahhoz a geológiai korhoz tartoznak. Nem azt mondom, hogy ugyanolyan itt az éghajlat meg a növényzet, mint a Kárpátok kellős közepén, de kár­páti, olyan szubkárpáti.

Enikő szakítja meg a vallomást, amely­ből azt érzem ki, egyaránt feltétlen ragasz­kodás a „régi” és az „új” erdőkhöz, amelyek valahol összeérnek és már össze­mosódnak Imrében.

Megbeszéljük még, ha felszáradnak az erdei utak, kerülünk egy nagyot a környéken.

A partit a professzorral persze már nem folytatjuk, amit nem is bánok, mert a jobb sarokban teljesen egyedül maradt a királyom, nem is értem, hogy hozhatja magát ilyen kilátástalan helyzetbe egy fekete király. Persze az sincs kizárva, hogy rossz oldalra rosáltam. Ebben a félbeszakadt játszmában mindenesetre mindketten jói jártunk: egyikünk sem győztes, megúsztuk, mert idők múltán általában a győzteseket szokták elszámoltatni.

A BBC riportere így kommentál: „Horvátországban senkinek sincs érde­kében a béke, csak a falvak lakóinak.” így: „csak”.

Oltom a kinti lámpát a tornácon, a ház sarkánál egy magányos műanyag vödör. Vörös, túlfolyik már, ki tudja mió­ta.

Ha megnyomom a kapcsolót, eltűnik a sötétben, csak a szakadó eső pattog a palatetőn.

Így csorognának hát tele éveink esővizes edényei?

Fönt a szobában még betakarom a gyereket.

Negyed kilenc van és, a professzor úr nincs a helyén a faasztalnál. Körbesza­ladok: nincs a szobájában, a konyhában sem, hogy lenyelje a szokott, szigorúan egy kortyot, az ebédlőben csak reggeli­jének romjai.

Egyedül iszom a korai kávét.

Aztán egyszer csak megjelenik a ház túloldala felől, kezében műanyag zacskó, gombázott a professzor. Két és fél év után először. A Népszabadságra teríti ki zsák­mányát, egy szép nagykalapú szepe, mel­lette pedig jó néhány galambgomba fehérje szikrázik a naptól.

A szeméből olvasom, nem gondolta volna, hogy még egyszer nekiindul. Egyedül biztosan nem.

Keleti szelet mondott a rádió, s mivel eltart egy napig is, amíg szárazra gőzö­lögnek az erdők, feleségemmel meg a gyerekkel úgy tervezzük, elmegyünk a Nagy-Milic tövébe. Császár professzornak az időjárás-jelentésről eszébe jut egy, a „köztes idők”-ben nagyon népszerű operett két sora:

Szél, szél, szállj keletről hozzánk,
Szél, szél, új világot hozzál!

Azt mondja, a többit elfelejtette, meg hogy lett-e abból valami, de a szélirányra még határozottan emlékszik.

***

In memoriam Soós József

A Napló első számától kezdve munkatársunk volt. Aztán felhagyott az írással, de a Naplót nem tagadta meg. 1991 nyarán kezdett riportsorozatának egy részletével búcsúzunk tőle.

A Tisza neked már örök folyó marad. Nyugodj bé­kében!

1994. szeptember 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább