Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Csalódottság és közöny uralja Szerbiát
„Filip David tart attól, nehogy ez az európai irányultságú politika átverés legyen.” N1/Vajdaság Ma:
Nem tud semmi rosszat mondani Aleksandar Vučić európai politizálására, de zavarba ejtik Vučićnak azok a munkatársai, akik még Slobodan Milošević idejéből maradtak itt, s tart attól, nehogy ez az európai irányultságú politika átverés legyen, jelentette ki az N1-nek nyilatkozva Filip David író.
A rendkívüli választások kiírását Filip David úgy értékeli, mint Aleksandar Vučić kormányfő azon célkitűzését, hogy megszilárdítsa a hatalmát azon népszerűtlen intézkedések „előre összeállított listájának” foganatosítása előtt, amelyekre óhatatlanul szükség van az Európai Unió felé vezető úton. David szerint az egykori radikálisok, most haladók, az európai irányultságú politikát tartják legfőbb adujuknak, s őt magát ez hozza leginkább zavarba, hiszen emiatt nem róhat fel semmit a kormányfőnek, de él a gyanúperrel a Vučićot vezérlő motívumokat illetően.
“Kérdés, hogy mennyire őszinte ez az EU utáni vágy, s nem inkább a pénzalapok utáni vágy ez, amelyek révén gazdaságunk egyes problémáit el lehet takarni”, mondta David, hozzátéve, zavarba hozzák Vučić jelenlegi munkatársai is, hiszen ezek ugyanazok az emberek, akik a kilencvenes években Milošević mellett álltak. Vajon az európai irányultságú politika megvalósítható-e ezekkel a szereplőkkel? “Attól félek, nehogy ez is a nagy átverés része legyen, mert ilyen átverésekben az elmúlt 20 évben bőven volt részünk”, jegyezte meg, s hozzátette, az is aggasztja, hogy Slobodan Milošević szelleme továbbra is él.
“Még az egykori bírálói közül is többen azt mondják, hogy mai szemszögből nézve enyhébbek lennének vele szemben, s nem annyira elítélendő amit tett, mint amennyire akkor elítélték”, mondta David, megjegyezve, az itteni embereknek mindig úgy tűnik, hogy ma rosszabbul élnek, mint korábban.
Az értelmiség dolga az, hogy bíráljon minden hatalmat
Azzal, hogy Filip David néhány héttel ezelőtt a Szerb Nemzeti Könyvtár ünnepségén, ahol átvehette a legolvasottabb könyvért járó elismerést, nyilvánosan elhatárolódott az ugyancsak megjelent Tomislav Nikolić szerb elnök politikájától, nagy visszhangot keltett. Az író szerint az értelmiség dolga az, hogy bíráljon minden hatalmat, akár a legjobbat is.
David azonban az N1 Novi dan című műsora vendégeként azt is megjegyezte, hogy az értelmiségiek hallgatnak és az esetleges kedvezmények reményében közelednek a hatalomhoz.
“A jó hatalom elfogadja és elgondolkodik a kritikán. Az itteni hatalom nagyon, nagyon nem szereti a kritikát. Itt ha valaki belép a politikába, érinthetetlenné válik. Minden botrány a politikából indul vagy köze van hozzá. S ez végül katasztrofális következményekkel jár”, mutatott rá az író, aki azt állítja, a díjátadáson történteket normális gesztusként élte meg.
“Megpróbáltam következetes maradni, s abban, amit a Szerb Nemzeti Könyvtárban tettem, nincs semmi különös, sőt, azt hittem, el is fogják hallgatni. Megleptek azok a heves reakciók, amelyek a gesztusomat követték, a pozitív és a negatív reakciók egyaránt”, mondta David, aki azt is elmondta, nem tudott arról, hogy a díjátadáson Nikolić elnök is jelen lesz, s kétközben volt, mit is tegyen.
“Két lehetőségem volt, vagy elmegyek vagy ottmaradok és elhatárolódok. Ezt a díjat nekem nem Nikolić adta, hanem az olvasók és egy külön zsüri, s miattuk ott kellett maradnom, de azzal a feltétellel, hogy elhatárolódok. Illemtudó módon tettem meg ezt, nem kiabáltam, nem sértegettem.”
Az író a kijelentését követő reakciókról szólva úgy vélte, mindez annak az apátiának a következménye, amely manapság jelen van a társadalomban, s ami miatt “egy normális gesztus ilyen reakciókat vált ki”.
A nyilvánosság reakciója pedig sokféle volt. Ratko Dmitrović, a Večernje novosti napilap főszerkesztője cikkében azt kérdezte, honnan veszi magának az író a jogot, hogy kritikával illesse Szerbia elnökét és a népet, amely a második világháború idején megmentette a családját. Filip David azt mondja, ez a szöveg undorító és teljes mértékben antiszemita.
“De nem is hivatkoznék én az antiszemitizmusra. Vajon miért nincs valakinek joga ahhoz, hogy bírálja azt, amit az elnök tesz? Dmitrović kilencvenes években megjelent szövegei abszolút erkölcstelenek és ha ma megjelentetnék őket, ő is röstellné magát. Mégis, ő mindig valaminek a főszerkesztője, szerkesztője volt, ami ékesen beszél arról is, mennyit változtunk a kilencvenes évek óta”, magyarázta David, aki a már említett közönyt nem csak az értelmiség körében véli felfedezni, de a polgárok, s
jelöltlistáján ez alkalommal nincsenek ismert személyiségek.
“Kicsit furcsa, hogy egykoron a DS és a Liberális Demokrata Párt (LDP) jelöltlistáin írók, művészek voltak, ma meg nyomuk sincs. De az emberek csalódtak és ezért nincsenek most ott. Ez a probléma Szerbiában, hogy a csalódottság átment közönybe”, véli David, hozzátéve, a kilencvenes években az embereknek volt alternatívájuk és élt bennük a remény, október 5-e pedig azt jelentette, hogy csalódtak.
Szatírával az egyszólamúság ellen
Filip David szerint az egyszólamúság és a rossz dolgok egyedüli ellenszere a szatíra és a humor, amire igen nagy szüksége lenne Szerbia polgárainak.
“A mi politikusainknak nincs humorérzékük és nem is értik a humor, a szatíra jelentőségét. Svetislav Basara, aki kiváló író, nap mint nap a dolgoknak erről a szatirikus megközelítéséről tesz tanúbizonyságot és gyakran nem értik, s olyan kommentárokkal illetik, ami egyszerűen nevetséges. Hiányzik a dolgokhoz való kritikus hozzáállás, amelyet átleng a humor szelleme, ami mindig optimista kicsengést ad. Semmi sem hatékonyabb a humornál”, véli a kortárs szerb irodalom egyik legnagyobb alakja, aki arra is figyelmeztetett, hogy a bulvár felemésztette a komoly politikát és kultúrát Szerbiában, s a választások előtti kampány Szerbiában éppen ezekben a bulvártermékekben folyik.
“A választások előtti kampányt még soha nem vezette a bulvársajtó, most ezt is megértük. Az egyes bulvárlapok heves összetűzésben állnak egymással, a politikusok pedig ezeken keresztül nyilatkozgatnak és üzengetnek. Ez tragikus állapot. Az, hogy megsemmisítették a politika komolyságát elárulja azt is, hogy hová jutott ma a kultúra Szerbiában”, szögezte le Filip David. (N1)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >