Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy lejáratókampány anatómiája
„Pintér Béla a célkeresztbe került. A tehetségtelenek a fejét akarják.“ Sághy Erna (hvg.hu):
Hajtóvadászattá kezd fajulni a kormánypárti sajtóhisztéria, amely Pintér Béla A bajnok című, Katona József Színház-béli előadása kapcsán gyűrűzik. A Heti Válasz múlt héten megjelent címlapján a drámaíró-rendező elgyötört arccal, megtörten néz az olvasó szemébe, alatta vörös felirat hirdeti, mintha szégyentábla volna: „Furdal a lelkiismeret”. Az alcím azt ígéri: az alkotó először nyilatkozik önkritikusan a „közéleti botrányt kiváltó színdarabjáról”. Döbbenten lapozom a hetilapot. Mi történt? Miért érez megbánást az alkotó? Az interjú címe árnyaltabb: „Van bennem lelkifurdalás”. Egy vívódó ember dilemmájára utal – de hát miféle kétségek gyötrik Pintért?
A fejléc drámai. „Az utcán folyton a hátam mögé nézek, megrémülök, ha az autóm mögött megjelenik egy maszkos motoros, de az én szenvedésem nyilván semmi ahhoz képest, amit a pletyka érintettjeinek kell átélniük.” Már-már a bűntudat súlya alatt roskadozó Macbeth beteges képzelődése sejlik fel e vallomásban, amit megfejel a levegőben hagyott utalás: kik a „pletyka érintettjei”, és milyen üldöztetés áldozatai ők? És mi köze ehhez a most bemutatott darabnak?
Mindez akkor válik érthetővé, ha néhány napot visszamegyünk az időben. Március 19-én, A bajnok bemutatójának reggelén a magyar színháztörténetben egyedülálló spojlerezéssel állt elő az Index egyik belpolitikai újságírója. „Mese a polgármesterről, akit a leszbikus felesége egy sportolónővel csal meg” címmel részletesen ecsetelte a darab cselekményét, azzal a sokat sejtető felvezetéssel: „Aki a politikai életnek csak egy kicsit is közelébe jutott, biztosan találkozott már ezzel a bizonyos pletykával, szóbeszéddel, legendával, vagy hogy is nevezzük.” Milyen pletyka? Kiről van szó? Sok-sok bulvárvilágban járatlan kezdett vadul kotorni az interneten, hogy fellelje a rejtvény megfejtését, hogy vajon melyik nagy hatalmú politikusról szólhat a beharangozott történet, amelyről az Index sugallata szerint egyes egyedül ő nem hallott széles e hazában. A Blikk egy különösen sanda cikke kínálkozott megoldással: közel másfél éve egy fővárosi színháznál az egyik néző felismerte egy vidéki nagyváros polgármesterének feleségét, aki egy sportolónővel együtt érkezett, a nők egymás társaságában nézték meg az előadást, a szünetben üdítőt ittak. Mindez a bizonyos Tibor segítségével lett sztori, aki telefonjával lesifotókat készített róluk, és legott el is küldte a bulvárlapnak, a nők leszbikus románcára utaló célzásokkal. A cikk azt is fontosnak látta tudatni, hogy szorgos munkálkodásáért a kedves olvasó átvette a szokásos tízezer forint jutalmat. Az előadás végére már a lap fotósa is kiért a helyszínre, s megörökítette, amint a nők – érzékelve a felhajtást – menekülésszerűen távoznak. Ennyi. Mindebből ízléstelen részletektől terhes, folytatásos szappanopera is kerekedhetett volna, de a pletykalap elkushadt. Érthető. A bulvár logikája szerint befolyásos kormánypárti politikus csak akkor és úgy kerül a célkeresztbe, ha figyelmeztetni akarják: ismerik a gyenge pontját, amivel zsarolható.
Különös, zavarba ejtő történet ez, amely a jelen hatalmi berendezkedés Patyomkin-fala mögé is enged egy röpke pillantást, na de tényleg ezt fogja Pintér „megzenésíteni”? Az Index cikkével felhangolt közönség azzal a várakozással ült be a bemutató estéjén a Katona nézőterére, hogy vajon miképpen fog Pintér Béla művészileg értékelhető előadást kihozni egy ilyen alapanyagból. Vágni lehetett a feszültséget, és biztosan akadtak, akik egy emblematikus kormánypárti politikus magánéleti rémtettein kívántak borzongani. A felspannolt nézők igazi színházi csodát láthattak: Pintér a bulvárpletyka néhány morzsáját és egy Puccini-operát egymásba oltva, a Katona színészeinek legjobb képességeit mozgósítva az eddigi életművét megkoronázó, minden szempontból eredeti, drámai erejű előadást hozott létre. Magam azzal a felszabadító felismeréssel távoztam a színházból, hogy a „pletyka érintettjei”, mint hús-vér emberek – hála az égnek! – az előadás összefüggésében tökéletesen érdektelenek.
Pintér régóta szálka a kormányzati kultúrpolitika korifeusai szemében. Az Orbán-kormány „eddig ti, most mi” programjával hatalmi pozíciókat építő mamelukjai maguk is ilyen-olyan képességű alkotó emberek, akik mindennél jobban vágynak zajos közönségsikerre, mértékadó szakmai elismerésére. Annak bizonyítékára, hogy nem a hatalom uszályába kapaszkodó percemberkék csupán. Csakhogy a dáridóról közben nem kívánnak lemondani. A valódi értékre, a sikerre betegesen féltékenyek. Pintér a hazai független színházi élet különleges tehetsége, bátran és provokatívan nyúl a legégetőbb társadalmi problémákhoz. Hatalmas rajongótábora van, társulatának előadásaira hónapokkal előre szétkapkodják a jegyeket, a külföldi érdeklődők tömegeire tekintettel jó ideje játsszák angol felirattal a repertoár-darabjaikat, a nemzetközi színházi életben előkelő helyen jegyzik, a fesztiválok versengenek érte, számos fontos szakmai díj tulajdonosa. Meghívásával a Katona is nagyot dobott: A bajnokra ebben az évadban már nemigen lehet bejutni, a közös munka során pedig értékes impulzusokkal gazdagodott a kőszínház társulata, és persze osztoznak az őrjöngő sikerben.
A legmagasabb csúcsról lerángatni őt vágyott célja a vadászkopóknak. A vád nem túl leleményes: Pintér szentségtörően belegázolt egy család életébe. Könnyen nevetségessé lehetne tenni e képtelenséget, de a vita nem színház-esztétikai érvekkel zajlik. A kormánymédia nem engedi a csontot: közéleti botrányt kavar, s azt kiabálja, az előadás maga a botrány. Folyamatosan napirenden tartja a politikus és családjának „ügyét”, akiket úgymond előre megfontolt, aljas szándékkal sározott be Pintér és Máté Gábor színházigazgató. A Heti Válasz Pintér-interjújában valódi kérdések helyett azt mantrázza: a szereplők beazonosíthatóak, a darabban megjelenő házasságtörés, lelki és fizikai bántalmazás a konkrét politikusra vonatkozó rágalom, a tényként kezelt leszbikus románc „egy család magántragédiája”, amely Pintér előadása révén került napirendre, s ott is marad mindaddig, míg a darab le nem kerül a Katona műsoráról. Konkrét fenyegetés ez, és miheztartás végett Máté Gábor színigazgató egykori feleségének személyes vallomása is előkerül egy elfeledett könyv bugyrából. S hogy mitől félhet Pintér Béla, ha egy sisakos motoros megáll az autója mögött? A felheccelt önbíráskodóktól, akik tárgyat keresnek a gyűlöletüknek. S eközben érzékeny színházi emberként jelzi: át tudja élni a lesifotósok elől menekülő két nő rettenetét – de készen áll a szerkesztői lelemény, hogy e mondatot talányba rejtve fordítsa Pintér ellen.
Nem volt régen, amikor politikusok által uszított szélsőjobbos tömeg követelte a Nemzeti Színház előtt az akkori igazgató azonnali leváltását, az intézmény megtisztítását a „liberális szennytől”, ami egy „felszentelés” keretében az új igazgató jóvoltából állítólag meg is történt. Most egy újabb emblematikus fővárosi színház van soron. A Magyar Idők publicistája, a Hír TV egykori hírigazgatója a Pintér-interjút idézve máris „baloldali gerincről, liberális értelmiségről” papol uszítón, s leszögezi: „hiába mosakszik gyáván” Pintér, a tettéért felelősséggel tartozik. Félő, hogy készen áll egy ordas koncepciós hadjárat terve, amelyben nem pusztán a művészi szabadság, Pintér Béla és a Katona József Színház zavartalan munkája a tét, hanem az, hogy marad-e még valami élhető ebben az országban.
Következő cikk: „Szerbia rossz ország, Magyarország jó ország!” – kezdenek kétségbeesni a menekültek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >