Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Romániai önkormányzati választások: nyomokban magyar érdekképviseletet tartalmaz
A magyar „exportpártok” Erdélyben megbuktak, az RMDSZ fokozatosan háttérbe szorul. Parászka Boróka:
Magyarországon észrevétlen maradt a romániai önkormányzati választás: június 4-én a Trianon-emlékrendezvényekkel és demonstrációkkal volt elfoglalva a magyar közvélemény, pedig egy nappal később, a június 5-i voksolás a magyar-magyar viszonyokat, az erdélyi magyar politika alakulását is lényegileg meghatározza. És arra is következtetni enged, milyen mértékben (nem) aktivizálhatóak a kettős magyar állampolgárok. Még azokban az ügyekben sem, amelyek a közvetlen környezetükben zajlanak, és közvetlen hatással vannak a mindennapjaikra.
A mostani érdektelenséget nehéz értelmezni. Négy évvel ezelőtt a Fidesz által létrehozott, illetve támogatott erdélyi magyar szervezetek debütje volt a romániai önkormányzati választás, éppen ezért fokozott volt az érdeklődés, a kampányban a nagyobbik magyar kormánypárt is aktívan részt vett. Kicsit olyan hangulata volt az akkori választásoknak, hogy "ma megszerezzük Erdélyt” (illetve az erdélyi önkormányzatokat), holnap Magyarországot". Akkor Németh Zsolt, Kövér László, Tarlós István, Budai Gyula is megjelent Erdélyben, felavattak, lelepleztek, választási plakátokon, szóróanyagokon bukkantak fel. Mindhiába: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) már akkor sem hozta a várt eredményeket, az RMDSZ viszont a beavatkozás miatt fontos mandátumokat szerzett. Négy év alatt sok minden változott.
Az egyértelmű kudarc után a Fidesz és az RMDSZ között a viszony jelentősen javult, idén februárban Orbán Viktorral tárgyalt Kelemen Hunor, a magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, és úgy tűnt: a Szövetségnek valóban nem kell a korábbi magyar versenypártoktól és ellenkampánytól tartania. A júniusi választásra kiderült: a támogatás abban merült ki, hogy a Fidesz leágazó erdélyi szervezetei nem torpedózzák a kampányt. Ezeknek a pártoknak a tagjai mára vagy visszaszivárogtak az RMDSZ-be, vagy eltűntek a közéletből, vagy jelen vannak, de most sem kaptak érdemi támogatást. Kivéve Székelyudvarhelyen, az egykori városvezető, későbbi Nemzetstratégiai Intézetvezető Szász Jenő polgármesteri székét az MPP-EMNP jelöltje, Gálfi Árpád szerezte meg. Sikeréhez hozzájárult az is, hogy az RMDSZ korábbi és jelenlegi politikusai egymással versenyeztek, párton belüli belharc döntött a székelyföldi kisvárosban.
A magyar „exportpártok” Erdélyben megbuktak,és mára az is jól látszik, hogy az RMDSZ fokozatosan háttérbe szorul. A Szövetség hosszú ideje ellenzékben politizál, forrásai fogynak, bukaresti pozíciói meggyengültek. Több egykori képviselője, minisztere, polgármestere ellen korrupciós eljárás folyik. A magyar-magyar pártok közötti rivalizálás sem múlt el nyomtalanul: a Fidesz-szervezetekből visszaigazolt ugyan néhány politikus, de a választók bizalmatlansága tartósnak tűnik. Egyelőre az is kétséges, hogy a Szövetség a parlamenti választásokon eléri-e a bejutáshoz szükséges választási küszöböt. Ezért is volt nagyon fontos a hétvégi szavazás: a további fennmaradás biztosítékát jelentheti, ha az RMDSZ minél több helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet és polgármesteri széket szerez meg.
Polgármesteri mandátum megszerzésére a magyar lakta székelyföldi városokon kívül (Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, és az MPP-EMNP által megszerzett Székelyudvarhely) Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben volt esély. Utóbbi azért izgalmas, mert határmenti város volt az egyik első olyan település, ahol etnikai átszavazással, a helyi románok magyar politikust támogattak (Ilyés Gyula egykori polgármestert). Négy évvel ezelőtt azonban nem sikerült elérni az átszavazást, a szociáldemokrata párt akkori jelöltje, Dorel Coica nyerte a választásokat. Megalapozottnak tűnt a félelem, hogy ez a város a magyar közösség számára végleg elveszett, ennek ellenére a korrupciós botrányok által érintett román politikust most – nagyon kemény kampány után - elutasították a helyi románok is, így magyar jelölt, az RMDSZ-es Kereskényi Gáboré lett a városvezetés.
A korrupcióellenes botrányok nem feltétlenül jelentettek hátrányt. A szegregációs botrányokba keveredett, korrupciós ügyek miatt eljárás alatt lévő nagybányai Catalin Chereches nincs is szabadlábon, úgy nyerte meg a választásokat. A börtönből írt köszönő facebook üzenetet a szavazóinak. Kolozsváron, az országos RMDSZ vezetés központjában az alpolgármesteri cím elnyerésére volt reális esély – ennyit tesznek lehetővé az itteni etnikai arányok – Horváth Anna újrázott a Szövetség jelöltjeként. Nagyváradon szintén van esély arra, hogy magyar alpolgármester vegyen részt a városvezetésben, az RMDSZ-es Huszár István a szavazatok 13,4 százalékát szerezte meg.
A legdrámaibb küzdelem Marosvásárhelyen folyt, az egykori márciusi összecsapások városában ahol immár ciklusok óta az a kérdés, „visszaszerzik-e” a magyarok a városvezetést. Dorin Florea polgármester a negyedik ciklusán volt túl, ellene is indult korrupciós eljárás, és sorra kihátráltak mögüle a nagy romániai pártok is. Az elmúlt években volt már kihívója Frunda György, Borbély László – az RMDSZ legismertebb politikusai, senki sem tudta legyőzni. Legutóbb nagyon éles kampány volt az RMDSZ és az úgynevezett magyar pártok között, négy évvel ezelőtt ezért nem is reménykedett igazán senki abban, hogy lehet újra magyar polgármestere a városnak. Most viszont egészen váratlan módon megbékélt egymással a politikai alapon torzsalkodó város. Hosszas előválasztási procedúra után független jelölt, a Megyei Múzeumot igazgató Soós Zoltán szállt ringbe, és valódi civil összefogás jött létre körülötte.
Míg Kolozsváron, és Székelyföldön – ott, ahol nem volt kérdés, hogy a magyarok egységesen szavaznak – az országos átlag alatt volt a szavazókedv, a sok kudarcot megélt Marosvásárhelyen fegyelmezettebben ment a voksolás. Sokan bíztak abban, hogy Soós Zoltán minden korábbi kudarc ellenére történelmet ír. A szavazás napján egyértelművé vált: nem adja könnyen magát a korábbi városvezetés. Több rendbeli kampánycsendsértésre érkezett panasz, egy szavazókörzetben választási csalás gyanúja miatt fel is függesztették a szavazást. A legkülönösebb azonban az volt, hogy a megyei prefektúra az eddigi hírek szerint hatvanezer szavazólappal kevesebbet rendelt annál, mint ahány szavazati joggal rendelkező állampolgár él a megyében.
Máig nem tisztázott, hogy mi történt pontosan, a kormánymegbízott hibahatáron belüli adminisztratív tévedésnek nevezte a hiányt. Tény, hogy emiatt nem sérült senkinek a szavazati joga, mindenki időben leadhatta a voksát – és a beérkező szavazatok újabb, ötödik mandátumot biztosítottak Dorin Floreanak. Soós Zoltán ugyan a szabálytalanságok miatt megóvja a választásokat, de nincs matematikai esélye annak, hogy fordulat történjen.
A székelyföldi megyékben (Hargita és Kovászna) minden maradt a régi, nagyon alacsony részvétel mellett az RMDSZ politikusai kaptak újabb megbízatást. A végleges eredmények nem ismertek, de egyértelműen látszik, hogy a parlamenti képviseletért nagyon nehéz és kétséges kimenetelű küzdelemre kell készülnie az erdélyi magyar politikának. A korábban oly aktív magyarországi politika, a Fidesz erdélyi jelenléte mára meggyengült, vagy megszűnt. Generációváltás ugyan történt, az RMDSZ alapító nemzedéke már nem vállal tisztséget. Közép- és újgeneráció azonban alig van, az idei választás két nevet dobott be az erdélyi köztudatba: Soós Zoltánét és Kereskényi Gáborét.
Ha most kell mérleget vonni, azt mondhatjuk: hosszas magyar-magyar harc után gyengén, de még él a magyar érdekképviselet. Ha az országos részeredmények alapján akarunk gyors következtetést levonni, azt mondhatjuk: a korrupcióellenes harc országában nagyon nagy a közéleti apátia, rendkívül alacsony a választásokon való részvétel (bár a románok lakta megyékben magasabb, mint a magyar többségű térségekben). Elsőként az a szociáldemokrata párt végzett, amely a korrupcióellenes ügyek miatt tavaly elvesztette a kormányzást, s amelyet a hazai közvélemény a legkorruptabb szervezetként tart nyilván. Bukarest egy kerület kivételével a PSD jelöltjeié.
Ha mindenképpen jó hírt keresünk a kudarcok sorában, akkor talán annyi mondható: Bukarest főpolgármestere nő, Gabriela Firea, aki levonta a korrupcióellenes harc most levonható következményeit. És a mára már nem túl eredeti „nulla tolerancia” jelszavával veszi át a városvezetést.
Következő cikk: A szabadságomat nem adom föl
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >