Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A befőzésről
Nem a harmadik kétharmad lepett meg igazán, sosem voltam egy nagy optimista ilyen kérdésekben. De azért amikor Kósa Lajos, ezerháromszázmilliárd kósza lajosarannyal a zsebébe akadva meg a nemstróman édes jó anyjával röhögve, csont nélkül elvitte a körzetét, akkor azt gondoltam: itt az ideje feladni!
Befőzni, ugyebár, identitásképző foglalatosság. Mutasd a befőtted, megmondom, ki vagy! – szól az ősi keletmagyar mondás, mely az idők kezdete óta zajló nagy élelmiszer-tartósítási versenynek állít emléket: hogy tudniillik kinek az üvegében maradt hersegős a barack és hol a legszebb a színe a sárga és zöld juliskababoknak, nem is beszélve a lekvárok konzisztenciájáról, a savanyúságok kiegyensúlyozottságáról...
Befőzni, mint ebből a rövid felvezetőből is kiviláglik, sokkal fontoasbb tevékenység, mint tárcát írni. Az írott szó elszáll, míg a tartós élelmiszer megmarad. S aki komolyan veszi a befőzést, az aztán ki nem bontja a kész befőttet még januárban sem, hisz akkor a végén még elfogyna. Valójában archívumot képezünk: emléket állítunk mindannak a frissességnek, amit nem volt módunk nyersen bezabálni, és az üvegekbe betuszkoljuk a róla való tudásunkat. A befőtt tehát, legyen savanyú vagy édes: mementó. Emlékeztet mindarra, amit az elménk ugyan felért, mégsem állt hatalmunkban magunkévá tenni. Tisztességes ember a saját befőttjeit nem is maga fogyasztja, hanem gyermekeinek, szeretteinek tartogatja, esetleg vendégségben ajándékként adja át, éppen úgy, ahogyan az író ember önmaga gondolatainak igyekszik valamiféle transzcendenciát csiholni a művein keresztül.
Magam is fontosabbnak ítéltem hétfő este befőzni (lecsót, padlizsánt, sült paprikát), mint a neves politikai-gazdasági hetilap számára nagy műgonddal szavakba önteni csalódottságomat az emberiség állapotai felett, vagy akár túlélési stratégiákat felvázolni fasizálódás idejére. Pedig megírhattam volna, hogy felhasalni egy hullámra rendre kifizetődőbb, mint dühösen kiabálva nekirohanni. (Mondják. Én nem tudom. Nem hullámlovaglok. Nincs időm, hiszen muszáj befőzni.)
Mert hát tulajdonképpen meg lehet szokni a fasizmust, ha úgysincs más. Félreértés ne essék: nem lett sem elfogadható, sem elviselhető, és mégis megtanulunk együtt élni vele, arra a kis időre, amíg még élünk. Végtére is felelősek vagyunk saját magunkért éppúgy, mint egymásért, és ha nem gondoskodunk a saját jóllétünkről, azzal csak újabb feladatot testálnánk mindenki másra. Egy ideig azt lehetett képzelni, hogy az emberi ostobaság és gonoszság talán mégiscsak alulmarad a belátással és jóindulattal szemben. Aztán nem így lett.
Én például megtettem, ami tőlem tellett; tavalyra már olyan hajszolt voltam, hogy nem is főztem be egyáltalán (na jó, csak három üveg lecsót, de az nem értelmezhető mennyiség; persze nem is nyitottam ki őket azóta se, túl szépek). Szóval szépen bedaráltam magma a napi szintű reagálás taposómalmában, és bár nem hittem, hogy ezzel megváltom a világot, reméltem, hogy a munkámnak haszna és értelme lesz.
Ezt már nem gondolom április 8-a óta. Nem a harmadik kétharmad lepett meg igazán, sosem voltam egy nagy optimista ilyen kérdésekben. De azért amikor Kósa Lajos, ezerháromszázmilliárd kósza lajosarannyal a zsebébe akadva meg a nemstróman édes jó anyjával röhögve, csont nélkül elvitte a körzetét, akkor azt gondoltam: itt az ideje feladni! Sosem gondoltam szépeket Debrecenről. Nyíregyházi vagyok, a személyi igazolványom átvételekor alá Kellett írni egy kötelezvényt, hogy mindig haragudni fogok a hurkásokra. De ez így is messze meghaladta a legrosszindulatúbb sztereotípiáimat. Tényleg ezt gondolja Hajdú-Bihar népe?
Szóval türelmes építkezés jobbra, nekilendülés balra, én, basszameg, feladtam az illúziót, hogy a munkámnak bármi közvetlen haszna van. Tavaszra a fogaim lazultak a talpalástól és az örökös hajszoltságtól, és a befőttespolcon lassacskán mégiscsak lukak kezdtek feltünedezni. Elkezdtük kibontani az üvegeket: elsősorban a kislány kérésére vettem le a barackokat, szilvákat, uborkákat, szedreket, de egy idő után kénytelen voltam belátni, hogy már én magam is elkezdtem dézsmálni a saját szellemi (!) hagyatékomat. Ez azért már mégiscsak túlzás.
Úgyhogy idén nyáron nem írok könyvet, nem forgatok filmet, hanem befőzök. Vibráló színű tanulságokat savanyítok, és keserédes, leveses következtetéseket dunsztolok az utókor számára, meg persze a magam gyönyörűségére, mert legyünk őszinték: befőzni meditatív tevékenység.
Akit mégis jobban érdekelnek az írott formájú gondolataim, azoknak, csak a tisztesség kedvéért, éjszaka a dunsztolás után mégis megírtam az eheti HVG-be, hogy mi ez az érthetetlennek tűnő felfordulás a világpolitikában, hogy mit jelent valójában a tények_utáni_világ, és hol kell keresni a megoldást. Olvassátok el! Friss, hideg lecsó vagy kapros paszulyleves mellé ideális olvasmány.
Papp Réka Kinga (Facebook)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hány tonnát nyom Európa
20 éve politikai szempontból különösen fontos volt, hogy Magyarország és Lengyelország bekerüljön az EU-ba, ma viszont >
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >