Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Merre tovább, Fidesz?
Orbán elvesztette a jövőt, elvesztette az értelmiséget, és elvesztette a városokat. Nem azért, mert nem ért el hozzájuk a szava – épp ellenkezőleg. Az ellene szavazók mind látták a plakátokat, a hazugságokat, az elhallgatást, a nyomorultul béna manipulációs kísérleteket, a görcsben hazudozó és nagyokat hallgató szolgasereget. És az a válaszuk, hogy átlátnak rajtuk, és ennél többre tartják magukat és a hazájukat. A Fidesz előtt két út áll. Az egyik liberális, a másik járhatatlan. Tóta W. Árpád:
Figyelmesen végigolvastam, -hallgattam és -néztem a kormánypárti sajtóbirodalomban beszerezhető megfejtéseket a választás óta. A következőket tudtam meg az okokról:
Borkai Zsolt elkúrta
Nem eléggé türk származású külföldiek szavaztak
Bűnös város, népi-urbánus ellentét
Gyökértelen telefonnyomogató fiatalok
Ballib médiafölény
A közvélemény-kutatók elmérték
A létenergia vidékről jön.
Közben igyekeztem elképzelni, hogy én nem én vagyok, hanem egy magyarázatra vágyó tisztes konzervatív polgár, egy kétségbeesett fideszes. És arra jöttem rá, hogy csak akkor nyugszom meg a nekem szánt közlésektől, ha előtte belehajolok a körfűrészbe, ugyanis lobotómia nélkül ez nem fogadható be.
Mintha fideszesnek lenni tehát csak akkor volna jó, ha egyben hülye is vagy, illetve ha szereted, amikor annak néznek. Ez önmagában pregnánsabb elmélet, mint a felsoroltak.
Borkai ügyéről utólag elszavalták a legbátrabbak – köztük Oroszlánszívű Balog Zoltán –, hogy le kellett volna mondania előbb. Ám kizárólag a független (vagyis ellenzéki) sajtóból tudható, miért nem mondott le, és kin múlott ez. A fideszes médiában Orbán Viktor felelőssége nem merülhet fel. Így valóban nehéz választást értékelni. Vereséget pláne.
Feltételezhető, hogy maga a pártvezetés ennél tovább lát, és ha nem akarnak megint veszíteni, nem a fenti magyarázatokból indulnak ki. De ez sem biztos, mert nemcsak a propagandagépezet táncol gúzsba kötve. Más struktúrákból is kiölték a vita, a kritika, a visszacsatolás képességét. Nem tudjuk, ki maradt Orbán környezetében, aki meg meri mondani neki őszintén, ha hibázott. Nem tudjuk, nincs-e éppúgy támasz, olvasnivaló, értelmes párbeszéd híján, mint a szavazói. Simán lehet, hogy enged a felelősséghárító blablák kényelmes puhaságának, és ezek alapján dönt. Vegyük tehát számításba, mivel járhat ez.
Borivóknak való
A Borkai-faktor ellen nem egyszerű védekezni. Az egyik lehetőség, hogy megszabadul az ilyen kockázatot hordozó fazonoktól. Ez a Fideszben elég súlyos tisztogatással járna, tapasztalt tisztekről kellene lemondani. Sok már a felhalmozott bűn és vagyon, és kevés szent maradt a táblán.
A másik megoldás a politika megváltoztatását igényli: a keresztény jelszavak elengedését, a leszokást a mások magánéletének indokolatlan baszkurálásáról, a morális gőg feladását. Az ilyen típusú botrány csak akkor üt, ha a delikvens vagy pártja amúgy állandóan hitről meg a házasság szentségéről papol, illetve ellenfeleik erkölcstelenségéről. Ha a postás csinálja meg az íróasztalon a kolléganőjét, az nem akkora hír, mint ha Tőkés László Püspök Úr teszi. Minél kevesebb korlátot állít egy politikus a nép elé, annál kevésbé kell tartania attól, hogy ő maga fog felkenődni rá egy lázas éjszakán.
Extra Hungariam
A százvalahányezer itt élő uniós állampolgár – akik nyilván nem mind szavaztak, ahogy a magyarok sem – kiiktatása csak az EU elhagyásával kivitelezhető, erre ez önmagában talán nem elegendő ok (avagy ürügy).
A másik megoldás a politika megváltoztatása. Éppenséggel olyan pártot is lehet építeni, amitől nem automatikusan hányja el magát egy Budapesten dolgozó francia, lengyel vagy osztrák, még akkor sem, ha ők jellemzően világlátott, magasan képzett, tájékozott kozmopoliták. Az alkalmatlan Karácsony Gergely például összealkalmatlankodott egy ilyen koalíciót, lehet utána csinálni, pupákok.
Urbi et Orbi
Van aztán a rácsodálkozás arra, hogy a városi lakosságnak nem annyira jön be a löttyös indulat meg a pacal mint kotta. Ezt tényleg nehéz kivédeni, bár a faluvédelmi program éppenséggel kiterjeszthető úgy, hogy Magyarországon csak falvak legyenek. Ilyen stratégiát választottak például a kambodzsai vörös khmerek, amikor rájöttek, hogy a szemüvegesek nem őszintén tapsolnak a marxizmus analfabéta kiadásának, úgyhogy ki is ürítették a városokat.
A másik megoldás irányváltást igényel. Nincs az kőbe vésve, hogy nagyvárosban jobboldali párt nem nyerhet. De az igaz, hogy kisgazdapártoknak ritkán sikerül. Áldozatok nélkül nem megy: választani kell a beszélő disznósajt és az egyetemi campusok között. Vagy megtalálni az arany középutat.
Horthy nem menő
Bűnbakként kerültek elő az új választók is, akiket beszippantott a mobiltelefonjuk, és azon keresztül a Momentum, valamint az örökifjú Gyurcsány Ferenc. Ezek a mai fiatalok! Ahelyett, hogy alakzatban masíroznának leszavazni a KDNP-re, lázadoznak és ellenzékieskednek, bezzeg a mi időnkben... ööö, ezt talán hagyjuk. Hosszú folyamat volt, de előre látható, és be is érett. A Fidesz elveszítette a jövőt. Nincs releváns és értelmezhető szövege, látványosan borzad minden innovációtól, technológiától, tudománytól, egyetemtől és humortól, a frissesség foltokban sem villan már fel. Ez összefügg azzal, hogy nincsenek, nem lehetnek eltérő színű foltok – de erről mindjárt.
Ezt megint csak nehéz lesz kivédeni, esetleg a választójogot lehetne megvonni hatvan év alatt. A másik megoldás irányváltást jelent. Bármilyen csábító, nem elég kitalálni valami lila hülyeséget, amit aztán keresztény teremtésvédelemként elő lehet adni – tehát nem lesz elég az sem, hogy megbízható pofára szignálták ki az ügyet. Megint engedni kéne olyan ügyekben, amelyek ma egy 18 éves számára magától értetődnek, és helyből kiröhögi a bácsikat, a maguk ósdi és téves normáikkal, babonáikkal, kötelezőnek vagy ajánlatosnak címkézett, pöffeszkedve előadott bogaraikkal.
Na mi újság?
Sokan és szívesen mutogatnak az ellenzéki sajtó megmaradt orgánumaira: ők a felelősek a vereségért. Tévedés. A Borkai-ügy, és vele a korrupció, a bűn, a feudalizmus szaga nem az újságok és hírportálok által jutott el az ország népéhez. A sajtó egy máig névtelen alvilági forrás után loholt. A képek és videók híre magánüzenetekben, levelekben, telefonon terjedt, csak ezután zúdultak az olvasók a cikkekre. A régen feltárt audis földügyletek, a parazitizmus egyéb részletei csak kiegészítő információk voltak. Jóval komolyabb bűncselekmények maradtak visszhang nélkül éveken át – pedig címlapra kerültek. Ezt – és a még hátralévő botrányokat – nem előzi meg a független sajtó további korlátozása. A tökéletes vákuum viszont úgyis elérhetetlen. Az eddigi próbálkozások sem értek célt. Kevesebben vagyunk, mi újságírók, de az olvasók többen. A Népszabadság előfizetői nem a Riposthoz pártoltak át, miután Orbán kiverte a kezükből a lapot, hanem ide a HVG-hez, vagy az Indexhez, csak éppen még elszántabbak lettek. Simán lehet, hogy ezek a támadások – ahogy a CEU kiszorítása – többet vittek, mint hoztak.
A kormánypártnak van sajtója, csak a KESMA négyszázvalahány orgánumot számlál, és ehhez jön még a TV2 és a közmédia, meg akik egyelőre kimaradtak a kalapból. Ez a birodalom azonban, ahogy a fentiekből kiderül, nem képes ellátni a sajtó feladatát. Nem azért mondjuk régóta, hogy ez nem újságírás, mert irigykedünk, hanem mert ez a valóság.
Tükör által homályosan
Képzeljük el például a már említett fideszes honfitársunkat – még lobotómia előtt –, amint október 5-én unokájától megkapja a Borkai-videó linkjét. Nem érti, nem hiszi, hamisításra gyanakszik, de aggodalomtól vezérelve a legtisztább forráshoz fordul, és kinyitja a Magyar Nemzetet. Ott azonban semmiféle híradást nem talál, éspedig napokon át. Kutakodik, nemrég megtanulta használni a keresőt is, de mindhiába. És nem talál semmit a Lokálban – Berki Krisztiánról annál inkább –, nincs hír a köztévében, és a rádióban se.
Mit tehet szegény? Az undorító, aljas, Soros-bérenc ellenzéki újságokhoz fordul, ahol nagyon zavarba ejtő dolgokat olvas. Felháborodik azon, miket ki nem találnak ezek, és úgy is marad napokig, amikor végre szól hozzá a párt, imígyen: Borkai Zsolt bocsánatot kért, mindegy is, miért, magánügy.
És akkortól ezzel kell beérnie a választás napjáig. Sehol egyetlen szerző, publicista, elemző, megmondó nem veti fel, hogy ez nem fér bele – és amikor mégis, az az eddig ismeretlen ifjú titán, Technikay Huba. Egy óra múlva nyomtalanul eltűnik. Senki más nem merte kinyitni a száját.
Ezt a bábszínházat kellene neki végigjátszania a hitéért. Pusztán a bajtársiasságért. Mit üzen az irdatlan közpénzből felépített jobboldali média a saját szavazóinak? Azt, hogy hajoljanak a körfűrészbe, és utána jó lesz. Azt, hogy semmi közük a valósághoz, nem méltók bonyolultabb gondolatokra, és nem nézik ki belőlük, hogy fel tudnának dolgozni egy vitát.
Nem volt ez mindig így. A jobboldali nyilvánosságnak valaha voltak markáns színfoltjai és szuverén gondolkodói. Érdemi és szabad viták folytak a Kommentárban, néha a Heti Válaszban, a Mandiner szerzőinek se műtötték még be a zabszemet a seggébe, és bár befolyásuk nem volt a döntésekre, azt a látszatot fenn tudták tartani, hogy nem minden fideszes rabszolga, illetve nem mind ugyanolyan sötét. Súlytalan, a döntéseket nem befolyásoló különvélemények voltak, de voltak. Mára ez eltűnt. Nem a ballib médiafölény a vereség oka, de biztosan benne van a jobboldali nyilvánosság diszfunkcionális, kontraszelektált, amatőr csápolókkal feltöltött állománya és működése. Az a gépezet, amely saját bevallása szerint is „profitnyomás nélkül” – értsd: a mi pénzünkből – működik, mérhetetlenül több forrással, mint a független média, ennyire képes. A törzsgárdán túl közröhej tárgyai. És ebből nem tudnak kitörni, részben mert alkalmatlanok rá, részben mert tilos nekik.
Ugyanez a közvélemény-kutatók problémája is: beszorultak a buborékba, amiből egyre többen szorulnak ki, ahogy egyre többeket sért vérig a megbízójuk.
– Legalább vitázni hadd legyen szabad – sóhajt fel a seggnyalásban kiérdemesült pesti srác a tévében, csak sajnos nem derül ki, kihez is fohászkodik. Ki tiltotta meg neki, hogy vitatkozzon, és idejekorán szóljon, ha hibát észlel? És mi történik vele, ha mégis megpróbálja?
Független sajtó mindig lesz, mindig a lakájok orra alá fogja dörgölni a puszta létezésével, mi az, hogy újság. Ha csak egy marad, akkor azt fogja olvasni fél Magyarország, aztán kétharmad és háromnegyed. A teljes internetről kellene levágni Magyarországot ennek elkerüléséhez, ami a türk népek körében nem szokatlan, de Európában kivitelezhetetlen.
Itt nincs más megoldás, csak az irányváltás. Elviselése a különvéleménynek, jöjjön akár ellenzéki oldalról, akár belülről. Szabad viták, kívülállókkal folytatott beszélgetések, kormányfüggetlen arcok beengedése és meghallgatása, konszenzus és korrekció.
Orbán elvesztette a jövőt, elvesztette az értelmiséget, és elvesztette a városokat. Nem azért, mert nem ért el hozzájuk a szava – épp ellenkezőleg. Az ellene szavazók mind látták a plakátokat, a hazugságokat, az elhallgatást, a nyomorultul béna manipulációs kísérleteket, a görcsben hazudozó és nagyokat hallgató szolgasereget. És az a válaszuk, hogy átlátnak rajtuk, és ennél többre tartják magukat és a hazájukat.
A Fidesz előtt két út áll. Az egyik liberális, a másik járhatatlan.
(HVG)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mivel a NATO nem tudta megmenteni Ukrajnát, akkor mire jó az egész szervezet?
Simon Tisdall, a Guardian külpolitikai kommentátora veti fel a kérdést. Hiába a közelgő 75. évforduló, a >
Miként lehetne egyenesbe jönni a Republika Srpskával?
A Bizottság előző elnöke úgy látja, hogy mind a jelentkezők, mind az EU oldaláról elsietett volna >
A 24. órában
A világ sokféle problémás állapotában Magyarország egy különálló, süllyedő sziget, és nem volna jó teljesen elmerülni. >
A Peking és Moszkva közötti hatalmi játszmában az európaiak a „hasznos idióták”
Alexander Görlach a Ide Weltben úgy látja, hogy az európaiak, köztük Orbán, a hasznos idióta szerepét >
A gyűlölet el van vetve
Amikor az oroszbarát, baloldali populista Fico az ősszel összeállt egy kicsiny, szélsőjobbos párttal, a döbbenet épp >
A tét
Ami gyanús, az nem gyanús. – Ami nem gyanús, az a gyanús – mondta Pelikán József >
Orbánék nem szavazzák meg a Srebrenica-határozatot
A srebrenicai Emlékközpont igazgatója igen zavarónak minősítette, hogy Magyarország ellenzi a készülő ENSZ-határozatot, amely a 29 >
Orosz érdekek szolgálása Csádban - Orbán Gáspárral
Nem kizárt, hogy Magyarország hírszerzési csomópont csádi kiépítésén dolgozik, feltehetően azért, hogy az orosz érdekeket szolgálja. >
Newsweek: Orbán Viktor nem Amerika barátja
Hszi a múlt héten éppen azért kereste fel Budapestet, mivel meg akarja változtatni a jelenlegi világrendet. >
„Magyar Péter – messiás, patkányfogó vagy a remény hordozója?”
A Fidesz-sajtó magán kívül van: már szó sincs migránsokról, Sorosról, Orbán békeapostoli voltáról, minden célkereszt Magyarra >
Túléli-e a cionizmus a háborút?
Youval Noah Harari úgy gondolja, hogy a gázai háború megkérdőjelezi az egész cionista ideológiát, pedig az Izrael >
Orbán hanyatlása
A miniszterelnökre az elmúlt évtized leggyengébb választási eredménye vár. Ennek következménye lesz európai szinten is, ahol >