Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Összeesküvés-elméletek helyett szembenézés Trianonnal
Nem relativizálni szeretném az óriási terület- és lakosságveszteséget, amelynek fantomfájdalmát még száz évvel az amputáció után is nyögi a magyar nép, hanem csak rávilágítani arra, mennyire jó lett volna, ha nem összeesküvés-elméletekbe menekülünk. Így elkerülhettük volna, hogy miután magyarok millióit elcsatolták, a bűnbakkeresésbe belebolondulva ne kezdjünk saját magunk további levagdosásába, egy „belső Trianonba” azzal, hogy zsidótörvényeket hozunk, kezdve a numerus claususszal, és magunk kergetjük külföldre a legokosabb magyarokat, hogy aztán még az életét is elvegyük sok százezer honfitársunknak, hogy magyarok verjék agyon a legjobb magyar irodalomtörténet szerzőjét, Szerb Antalt. Csunderlik Péter:
Jó eséllyel ez az év Trianonról fog szólni, és mint közismert, az Illyés Gyulának tulajdonított mondás szerint magyar az, akinek fáj Trianon. Ám
ha valóban ezt tennénk meg a legfőbb magyarságkritériumnak, akkor elég sok olimpikonunkról és válogatottunkról kéne lemondanunk
hiszen nehezen hihető, hogy Carlos Pérez vagy akár Janics Natasa az iskolai töriatlaszában igazságosabb térképeket rajzolgatott Magyarországnak. Ám az biztos, hogy a „Trianon-trauma” valóban nemzetegyesítő volt: az 1921-es Vérző Magyarország című kötetben együtt szerepelt Karinthy Frigyes és Tormay Cécile is, miképp riportkönyvet írt róla nemcsak a MIÉP-korszak legveszettebbül zsidózó közírója, Franka Tibor, de foglalkozott a témával a Nap-keltés Forró Tamás is.
A „Vannak-e nálatok nagy hegyek? / Itt is volt régen rengeteg” sorok szerzőjeként is Wass Albertet tippelnék a legtöbben, noha Lovasi András írta azokat. József Attilát is a Nem, nem, soha! című versére ihlette a nemzeti tragédia, amelyben a fiatal költő valósággal kivetkőzött magából a gondolatra, hogy a „kincses Kolozsvár” eztán „Oláhország éke” lesz, és hogy a Bánát majd „a rácnak terem kenyeret” – a Kádár-korban ki is hagyták a József Attila-összesből ezt a verset, amikor tabusították a Trianon-problémát.
A trianoni békeszerződésnek, amelyet 1945 előtt az internacionalista kommunisták is elítéltek „imperialista rablóbékeként”, sajnos nemcsak annyi lett a legsúlyosabb következménye, hogy a magyar szakácskönyvekből eltűntek a zergeételek, de ekkora tragédiára nem volt felkészülve a magyar közvélemény. Maga Apponyi Albert 1916-ban a Szabolcs vármegyei Turáni Körben tartott háborús előadásában kifejtette a háború végéről beszélve, hogy „status quo ante-állapotokról szó sem lehet”, vagyis hogy Magyarország nem köt olyan békét, amellyel a határai változatlanok maradnak.
Nem mondhatjuk, hogy a párizsi békekonferencián nem hallgatták meg a kérését: a Nagy-Trianon-palotában 1920. június 4-én szignált békeszerződéssel hazánk területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakosságszáma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Horvátországot nem számolva, amely jogilag sose volt Magyarország része, hazánkkal csak perszonálunióban állt, tehát ezzel az erővel a horvátok is panaszkodhatnának, hogy elvesztették Magyarországot, és a kocsijukra ragasztgathatnák a sakktáblás Nagy-Horvátország-matricákat Pozsonnyal és Budapesttel mint horvát városokkal.
Talán ha Apponyi Albert Párizsban elénekli a Kormorán Ez a föld az enyém című dalát, megrettennek a döntnökök, és minden másképp alakul. Például a Semjén Zsolt védnökségével bemutatott Trianon rockopera sem készült volna el 2018-ban, ami annyira ciki lett, hogy megérteném, ha amiatt minden magyar letagadná a származását, és inkább felvételét kérné a francia idegenlégióba.
A Trianon rockopera nemcsak arra jó példa, hogy Trianonra hivatkozással minden szart el lehet adni – hadd utaljak a szép emlékű Barackfa-dalra, amely után Klebelsberg Kunó újragondolta volna a „magyar kultúrfölénnyel” kapcsolatos nézeteit –, de arra is, hogy mennyire nem akarunk szembenézni Trianon valódi okaival. Hogy mást ne mondjak, az a jelenet valamiért nem szerepelt a darabban, amikor Apponyi Albert „Végre!” felkiáltással üdvözölte a parlamentben a szerbeknek küldött hadüzenetet.
Amikor Trianon előzményeiről tartanak előadást a „nemzeti oldal” történészei – elsősorban Raffay Ernő –, sokat beszélnek a szabadkőművesek ármányaitól a belülről bomlasztó baloldalon át a hajózhatónak hazudott folyókig és a román kémnőkig szinte mindenről, csak éppen az első világháborús vereség nem kerül szóba soha. Hiszen a világháborúba éppenséggel nem Károlyi Mihály és Jászi Oszkár sodorta bele az Osztrák–Magyar Monarchiát, és ahogy azt a legkiválóbb magyar diplomáciatörténészek, L. Nagy Zsuzsa, Ormos Mária és Peter Pastor bemutatták, az 1918–1919-es magyarországi forradalmak a Burgenland-kérdést kivéve nem befolyásolták a trianoni határok meghúzását.
Ahogy arról is előszeretettel feledkeznek meg a mai iskolai megemlékezéseken, hogy az
1913-as népszámlálás szerint Magyarország lakosságának csak 54,5 százaléka volt magyar
és a nem magyarok jó része már előttünk is itt lakott, hiszen ennyire tolakodóak, ugyebár.
Nem relativizálni szeretném az óriási terület- és lakosságveszteséget, amelynek fantomfájdalmát még száz évvel az amputáció után is nyögi a magyar nép, hanem csak rávilágítani arra, mennyire jó lett volna, ha nem összeesküvés-elméletekbe menekülünk. Így elkerülhettük volna, hogy miután magyarok millióit elcsatolták, a bűnbakkeresésbe belebolondulva ne kezdjünk saját magunk további levagdosásába, egy „belső Trianonba” azzal, hogy zsidótörvényeket hozunk, kezdve a numerus claususszal, és magunk kergetjük külföldre a legokosabb magyarokat, hogy aztán még az életét is elvegyük sok százezer honfitársunknak, hogy magyarok verjék agyon a legjobb magyar irodalomtörténet szerzőjét, Szerb Antalt.
Mert ahogy a trianoni határok meghúzását nem lehet megvédeni, még kevésbé lehet a Horthy-kori nemzeti öncsonkítást. Mert itt nincs kire mutogatni.
(HVG)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A befejezetlen projekt
Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >
Időkapu
Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >
Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!
Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >